Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Ágnes Kiss x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Empirikus vizsgálatunkban 96, tanulási zavar veszélyeztetettségét mutató 5-7 éves korú gyermek fejlesztését követtük nyomon. Célunk az volt, hogy elemezzük az adott fejlesztési körülmények között a kognitív képességrendszer korspecifikus változásait. Vizsgálati mintánkat három korcsoportba soroltuk. Fo módszerünk a Sindelar-féle kognitív képességfejleszto program volt, de a gyermekek egy része más párhuzamos megsegítésben is részesült. A terápia idotartama egy tanév volt. Az ellenorzés a fejlodési periódus kezdetén és befejezésekor vizsgált képességprofilok összehasonlításával történt. Eredményeink: 1. A kognitív tanulási képességrendszer változása részleges összefüggést mutat az életkorral, mivel a fejlodés mérté­ke vizsgálati mintánk legidosebb csoportjában jelentosebbnek bizonyult, mint a fiatalabbak­nál, de csak egyes területeken. 2. A fiatalabb gyermekek csoportjaiban a kognitív képességrendszer bázisfunkcióinak fejlodése jellemzo elsosorban, míg az idosebb gyermekeknél a komplex részképességek muködésében is megfigyelheto nagyobb fokú pozitív változás. 3. A kognitív képességprofil elemei közötti együttjárások száma és mértéke megnövekedett a gyakorlási periódus végére. Összehangoltabban, integráltabban muködo képességstruktúrát kaptunk, melyben az életkor elorehaladtával fokozottabb és aktívabb a képességrendszer elemeinek egymásra hatása.

Restricted access

Hátrányos helyzetű tanulók szociális és érzelmi intelligenciájának vizsgálata az Arany János tehetséggondozó programban

The study of the social and emotional intelligence of disadvantaged students in Arany János talent support program

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ágnes Harsányiné Petneházi
,
Judit Páskuné Kiss
,
Erzsébet Lestyán
,
Nóra Kós
, and
Ágota Szabóné Balogh

Háttér és célkitűzések

Kutatásunk annak a kérdésnek a megválaszolására irányult, hogy egy középiskolai, ötéves komplex tehetséggondozó programba beválogatott hátrányos helyzetű, alacsony szocioökonomiai státusszal bíró tanulók szociális és érzelmi intelligenciája mutat-e eltérést a náluk egyébként kedvezményezettebb helyzetben lévő társaikétól, és ha igen, miben.

Módszer

Kutatásunk során a SZEMIQ (Oláh, 2005b) szociális érzelmi intelligencia tesztet használtuk. Különös figyelmet fordítottunk az érzelmek akarat útján történő szabályozásának a képességére, tekintettel arra, hogy ez kiemelt jelentőséggel bír az önmegvalósítás és az élettel való elégedettség pszichés jellemzőinek megjelenésében, amelyek pedig a tehetséghasznosulás szempontjából kiemelt pszichés jellemzők (Bar-On, 1997, 2001, 2006).

Eredmények

Eredményeink szerint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában (AJTP) és a kontrollcsoportban a tanulók érzelmi és szociális intelligenciája között minimális a különbség. Az AJTP-s fiatalok szignifikánsan sikeresebbek a kapcsolatok építésében, nyitott, együttműködő egyének. Nemi különbségek ugyanakkor a programban való érintettségtől függetlenül kimutathatók. Leginkább a lányokra jellemző, hogy higgadt, kiegyensúlyozott természetűek, énerejük átlagon felüli. A fiúk konstruktív megküzdést alkalmaznak, kevésbé félnek a kihívásoktól, valamint pozitívabb önértékeléssel bírnak. Következtetések: Eredményeink alapján javasoljuk a hátrányos helyzetű tehetségesek fejlesztését vállaló programok szakemberei, pedagógusai, számára a tehetséges gyerekek szociális és érzelmi intelligenciájának a célirányos fejlesztését.

Restricted access