Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • Author or Editor: Éva Margit Kereszty x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A szerző egy konkrét esethez kapcsolódva elemzi a kórházon kívül bekövetkezett évi 50 000 hazai halálesetben követendő eljárást, különös tekintettel a halál tényének és módjának megállapítására. Ismerteti a háziorvos (alapellátás) kötelező feladatait, a halálmegállapítás jelentőségét, a rendkívüli haláleset formáit és a rendőrhatósági eljárásban részt vevő alapellátási orvos szerepét. A szerző bemutatja az eljárással és a boncolással kapcsolatos döntések meghozatalának rendjét, az ebben érvényesülő ellenőrzési mechanizmust, amelynek eredménye, hogy soha nem egyetlen személy döntése alapján állapítják meg a halál okát. Az eset apropóján bemutatásra kerülnek a magyar eljárás garanciális szabályai és gyöngeségei, hogy több mint 100 éve miért a háziorvos feladata a halottvizsgálat. Legfontosabb tanulságként levonható, hogy a hazai szakmai és jogi előírások nem teszik kötelezővé a halotti epikrízis elkészítését a kórházon kívüli halálesetek bekövetkeztekor, ami minőségbiztosítási, egészségpolitikai és a vitatott vagy kifogásolt ellátási esetekben is hasznos lenne. Orv. Hetil., 2011, 152, 1808–1812.

Restricted access

A magyarországi halálesetek mintegy 70%-a kórházban következik be, ezért nagy jelentősége van annak, hogy a halálesetek kórházi megállapítása, a halálok orvosi megállapítása, majd a halottkezelés helyesen történjen. A cikk lépésenként bemutatja a klinikai osztályon dolgozókra háruló feladatokat, illetve azokat a gyakran előforduló hiányosságokat és hibákat, amelyek a későbbiekben hozzátartozói panasz, kifogás tárgyává válhatnak. A jogszabályi háttér ismertetése mellett ezen érzékeny terület különleges etikai és kommunikációs követelményei is ismertetésre kerülnek. Részletesen bemutatjuk a halotti epikrízist és ennek egyes elemeit, mint a halott teljes, komplex kórtörténetének összegzése. A szerző javaslatot tesz a felvetett szempontok szerint az intézményi szabályzatok újrafogalmazására és a helyi szakmai protokollok kialakítására, ami a kórház klinikai, patológiai és adminisztratív egységeire is vonatkozó, minőségbiztosítási és permegelőző funkciót is elláthat. A hibás gyakorlatra felhozott példák a szakértői gyakorlatból és magyar jogesetekből kerültek kiemelésre. Orv. Hetil., 2012, 153, 184–190.

Restricted access

A magyar jogban a halottakon végezhető, de nem temetési beavatkozásokról csak az egészségügyi jog szól, így egyéb tudományos célú vizsgálatok sem lennének elvileg lehetségesek. Ebben kizárólag a nemzetközi múzeumi etikai kódex érvényesül. Sok kultúra ezt halottgyalázásnak tekinti. A halottgyalázás kriminális formáin túl az orvosi eljárás (kutatás és gyakorlás) is alkalmas lehet arra, hogy a holttest méltóságának sérelmét jelentse. Ennek ellensúlyozása, hogy a post mortem beavatkozásokhoz az érintett vagy hozzátartozói beleegyezése szükséges. A dolgozat a magyar szabályozást mutatja be, amelyben a halottat betegnek tekintjük, a holttest vonatkozásában a betegjogok speciális érvényesülése történik. A jog a boncolást illetően számos jogot ad a hozzátartozónak, és az anatómiai oktatást is szabályozza. A szervnyerés során az opting-out elvét érvényesíti, tiltakozást csak a betegtől fogad el. Szigorúan védi az elhunyt egészségügyi adatait, de nem korlátozza a hozzátartozók érdekérvényesítését. A képzés és továbbképzés csekély figyelmet fordít ezekre a kérdésekre, a szabályozás pedig nem felel meg a jelenkor elvárásainak és lehetőségeinek, ezért célszerű lenne újragondolni a probléma teljes spektrumát. Orv. Hetil., 2012, 153, 330–338.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Kovács, Anita Réka Tóth, and Éva Margit Kereszty

A szerzők metilonfogyasztással összefüggő halálesetről számolnak be. A 16 éves fiú családi összejövetelen hirtelen rosszul lett. Az intenzív osztályon közel 1,5 óráig próbálták újraéleszteni, sikertelenül. Csecsemőkorában szívfejlődési rendellenességgel, halála előtt egy évvel asthma bronchiale kórismével gondozták. Kórboncolása során hirtelen szívhalál képét észlelték. Toxikológiai vizsgálattal a vérmintában 272 ng/ml, a májszövetben 387 ng/g metilont mutattak ki. A szívizomban kimutatott hiperkontrakciós csíkok és gócos nekrózisok amfetamin típusú szer fogyasztása következtében jöhettek létre. A szerzők feltételezik, hogy a kórboncolás során észlelt jobbszívfél-elzsírosodás és a korábbi betegségek együttesen hajlamosíthatták a túladagolás nélküli hirtelen szívhalálra. A dizájner drogok könnyű, gyors és széles körű hozzáférhetősége miatt a klinikai gyakorlatban is gondolni kell az abúzusszerű használatra vagy túladagolásra. A legálisan még nem tiltott kábítószerek fogyasztása önmagában nem teszi kötelezővé a hatósági beavatkozást. Orv. Hetil., 2012, 153, 271–276.

Restricted access

A hálapénzzel kapcsolatos szokások a magyar egészségügyi szakdolgozók körében

The customs of acceptance of informal payments among Hungarian nurses

Orvosi Hetilap
Authors: Máté Julesz and Éva Margit Kereszty

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon 2021. január 1-jétől a hálapénz minden formájának adása és elfogadása bűncselekmény, kivéve a legföljebb a minimálbér 5%-át (8370 forintot) elérő ajándékot. Míg a tilalmat az orvosok esetében jelentős béremelés kompenzálja, addig a szakdolgozók korábban is kevéssé vizsgált hálapénzjuttatásának helyzetére és megváltozására vonatkozóan alig vannak adatok. Célkitűzés: A szakdolgozói hálapénz 2020 végi kiinduló helyzetének feltárása és az új jogszabályi előírások becsülhető hatásainak vizsgálata a szakdolgozók által nyújtott információ alapján. Módszer: 2020 őszén 167 egészségügyi szakdolgozó kérdőíves felmérése történt meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a hálapénzadás motivációinak, formáinak és körülményeinek, valamint összegének megismerése érdekében. Az eredményeket elsősorban leíró statisztikai formában elemeztük, különös tekintettel a műtéti, a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati szakterületek között mutatkozó különbségekre; és összevetettük az új törvény hatására várható változásokkal. Eredmények: A 167 válaszadóból 93-an műtéti/operatív területen, 54-en belgyógyászati jellegű területen, 18-an pedig a gyermek/ifjúsági ellátásban dolgoznak. Mindegyik szakterületen megjelent a hála mellett a korrupciós célú juttatás, de ezzel és a hálapénzjelenséggel legkevésbé a gyermekgyógyászati terület volt érintett. A nagyobb értékű ajándék ritka, de a kisebb értékű rendszeresen alkalmazott juttatás. Egy hét benntartózkodás esetén a válaszadók átlagosan 10 851 forintot (36 USD) kaptak hálapénzként, míg egy-egy alkalommal 5326 forintot (18 USD). Az összegek – hasonlóan az orvosi hálapénzhez – jelentős eltérést mutattak az egyes területek között, a műtéti szakmákban pedig meghaladták az új törvényi korlátot. A magánellátásban kapott hálapénz kisebb arányú, a munkahelyen kívül átadott juttatás pedig kifejezetten ritka. Következtetés: A korrupciós célú hálapénz az egészségügyi szakdolgozói szférában ugyan jelen van, de nem jellemző. A szakdolgozóknak juttatott hálapénz büntetőjogi szankcionálását nem kompenzálja az orvosokéhoz hasonló béremelés. A pénzbeli juttatás ajándéktárgy formájában történő juttatása minden területen jelent veszteséget, a műtéti területen az értékben kifejezett veszteség is jelentősebb lehet. A büntetőeljárási fenyegetettség nem elegendő a magyarországi hálapénzrendszer megszüntetéséhez, további társadalompolitikai intézkedések szükségesek az egészségügyi dolgozók és a betegek attitűdjének megváltoztatásához. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1658–1668.

Summary. Introduction: In Hungary, since January 1st, 2021, the giving and acceptance of all forms of informal payments constitute a crime, except for gifts of a value of no more than 5% of the minimal monthly salary. While in the case of physicians, a pay rise compensates the loss of revenue, we hardly have data on the nurses’ attitude in relation to the acceptance of informal payments. Objective: We intend to uncover the situation of informal payments at the end of 2020 and to examine the effects of the new legal regulation, based on information from nurses. Method: In the fall of 2020, we questioned 167 nurses in the Albert Szent-Györgyi Health Center of the University of Szeged, Hungary, in order to highlight the motivations, forms, circumstances, and sums of informal payments. We analyzed the results by means of descriptive statistical methods, with special regard to the differences among surgical, internal medical and pediatric fields. We analyzed the results with a view to the new legal regulations. Results: Out of 167 respondents, 93 work in operative field, 54 in internal medical care, and 18 in pediatric care. Besides gratitude, corruption appeared in all the three fields, however, pediatric care was the least touched by corruption. Gifts of a higher value are rare, however, small gifts are common. The respondents received 10 851 HUF (i.e., 36 USD) as informal payment from in-patients after one week, while, occasionally, 5326 HUF (i.e., 18 USD). The sums – similarly to informal payments to physicians – vary from field to field in healthcare. In the surgical field, the sums surpassed the new legal limit. Informal payments are given in private healthcare more rarely than in public healthcare. Informal payments given outside the workplace hardly ever occur. Conclusion: The informal payment with the goal of corruption is present in the sphere of nurses, however, it is not typical. The criminal sanctioning of informal payments to nurses is not compensated by a pay rise similar to that of physicians. The fact that informal payments are substituted by gifts results in loss of revenue in all fields of healthcare, however, this loss is the most salient in the surgical field. The criminal sanctioning is not sufficient to eliminate informal payments in Hungary; further socio-political measures are to be taken with the goal to change the attitude of healthcare workers and patients. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1658–1668.

Open access

A magyar egészségügyi szakdolgozóknak adott ajándék és „hálapénz” a 2021. évi jogi fordulat után

Gift and informal payment to Hungarian nurses after the regulation changes in 2021

Orvosi Hetilap
Authors: Máté Julesz and Éva Margit Kereszty

Összefoglaló. Bevezetés: A magyar egészségügyi szakdolgozók hálapénzes szokásairól 2020-ban végzett kutatást követően 2021-ben, a megváltozott jogszabályi környezetben is végeztünk felmérést, hogy kimutassuk az egészségügyi szakdolgozók jogkövető, etikus és empatikus hozzáállását. Célitűzés: A 2021. május–júliusban végzett kérdőíves felmérés alapján kimutatni az ajándékozás módjait, összegét és egyéb szokásait az egészségügyi szakdolgozók körében, különös tekintettel arra, hogy ez a juttatás és elfogadás korrupciós bűncselekménynek minősül. Módszer: 2021. május–júliusban 246 egészségügyi szakdolgozó kérdőíves felmérése történt meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a készpénzadás és ajándékozás formáinak és körülményeinek, valamint összegének megismerése érdekében. Az eredményeket elsősorban leíró statisztikai formában elemeztük, különös tekintettel a műtéti, a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati szakterületek között mutatkozó különbségekre. Mindezt összevetettük a 2020-ban készült felmérésünk eredményeivel. Eredmények: A műtéti területen a visszautasított paraszolvencia átlagosan 13 250 Ft (cca. 38 euró) volt, amely magasabb összeg, mint a 2020-ban mért, akkor még legálisan elfogadott hálapénz. Hasonlóképpen jóval nagyobb összegeket utasítottak vissza a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati területen működő egészségügyi szakdolgozók 2021-ben, a megváltozott jogi szabályozás mellett, mint amennyit 2020-ban még törvényesen elfogadtak: belgyógyászati területen 13 467 Ft-ot (cca. 38 eurót), míg gyermekgyógyászati területen 13 286 Ft-ot (cca. 38 eurót) utasítottak vissza. Az ajándéktárgy átadása a kérdőívek adatai szerint 2021-re ritkábbá vált, mint a korábbi jogszabályi környezetben mért adatok szerint volt. Következtetés: Az egészségügyi szakdolgozók körében a készpénz visszautasítása és jobbára a kisebb értékű ajándéktárgyaknak a kezelést követő elfogadása jellemző a 2021-től megváltozott magyarországi jogszabályi környezetben. Orv Hetil. 2022; 163(9): 362–372.

Summary. Introduction: After our research in 2020 on informal payments to nurses, we made a research in 2021, in a new legal environment, in order to demonstrate nurses’ legal, ethical and empathetic behaviour. Objective: We intended to highlight the manners, sums and other circumstances of gift given to nurses, based on a survey conducted in May–July 2021, with a special regard to the fact that informal payment now constitutes a crime of corruption. Method: In May–July 2021, we questioned 246 nurses in the Albert Szent-Györgyi Health Center of the University of Szeged, Hungary, in order to highlight the forms, circumstances, and sums of informal payments and gift giving. We analyzed the results by means of descriptive statistical methods, with special regard to the differences among surgical, internal medical and pediatric fields. We compared our results to those found in 2020. Results: In surgical field, the average refused informal payment amounted to 13 250 forints (cc. 38 euros), which is higher than the sum measured in 2020. In internal medical care, 13 467 forints (cc. 38 euros), while in pediatric field, 13 286 forints (cc. 38 euros) were refused, which is also higher than in 2020. Gift giving in 2021 is rarer than before 2021. Conclusion: In the new legal environment in effect from 2021 in Hungary, the nurses tend to refuse informal payments and rather accept small gifts after treatment. Orv Hetil. 2022; 163(9): 362–372.

Open access