Search Results

You are looking at 1 - 10 of 45 items for

  • Author or Editor: Adorjáni Zsolt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

In this paper I analyse two Pindaric poems in order to detect similarities in the imagery. The central motifs turn out to be strong optical metaphors that cluster around the extremes of light and darkness. Furthermore, these motifs support the same poetic message in both poems: The notion of victory bringing about harmony and equilibrium in the life of the victor. The artistic expression of this is the equinox in the Second, the new-moon ( synodos ) in the Third Olympian Ode. Therefore, the much controverted question of pythagorean-orphic influence in the Second seems to be futile, since the underlying system does not obey the rules of philosophy, but of poetry. Its meaningfulness is provided not by philosophic concepts, but by poetic vision.

Restricted access

This paper aims to reexamine the arguments concerning the three main problems of the fragmentary Euripidean tragedy Phaethon , i.e. what character and conflict lies behind Phaethon's excessive reluctance to the marriage; who the mysterious bride is; and finally, what kind of exodos fits in the dramatic context on the basis of the fragmentary textual evidence. In my discussion Goethe's reconstruction is dealt with closely; moreover, the poet's suggestions prove to be valuable not only artistically, but philologically as well. Some personal bias of his treatment nevertheless hints at a new articulation of the Phaethontic character in the Euphorion-episode of FaustII and a general reevaluation of the hybris-drama.

Restricted access

A tanulmány a homérosi Hermés-himnusz néhány nevezetes szövegkritikai és értelmezési kérdésével foglalkozik. Az első fejezet a szandálkészítő jelenet (82–86) kapcsán Hermés leleményes tettének valódi indokát keresi, és megoldást kínál a romlott 86. sor javítására, a második egység a tettetési epizód összefüggésében a csecsemő isten színészképességeit vizsgálja, és javítja a szintén hibásan hagyományozódott 242. sort, végül az utolsó fejezet arra keresi a választ, hogyan alakul át Hermés a himnusz befejező részében ravasz tolvajból ihletett dalnokká, miközben mégis megőrzi eredeti tulajdonságait.

Restricted access
Restricted access

A homérosi Hermés-himnusz (h.Merc.) befejező részében Hermés és Apollón Zeus parancsára Pylosba sietnek, ahol az ellopott marhák (402) és a levágott állatok maradványai (403) is előkerülnek. Apollón elképed Hermés ereje láttán (406 sk.), és próbára teszi fizikai képességét: ὣς ἄρ᾽ ἔφη καὶ χερσὶ περίστρεφε καρτερὰ δεσμὰ ἄγνου·ταὶ δ᾽ ὑπὸ ποσσὶ κατὰ χϑονὸς αἶψα φύοντο αὐτόϑεν ἐμβολάδην ἐστραμμέναι ἀλλήλῃσι ῥεῖά τε καὶ πάσῃσιν ἐπ᾽ ἀγραύλοισι βόεσσιν Ἑρμέω βουλῇσι κλεψίφρονος∙(409–413)1

Restricted access

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Restricted access

In this paper I scrutinize the origin of the concept of dreams influenced by mens’ daylightexperience. To this end I showcase some texts from Hellenistic literature until English Renaissance which to my mind can be brought into connection with each other in terms of realism of dream-vision. By looking on the common traits one can arrive at the conclusion that the dream-realism is a concept which first became popular in the Hellenism and it was from there that it took its long way through ages.

Restricted access

Dolgozatomban a tekintet motívumának három különböző, ám egymással szorosan összefüggő megjelenését elemzem. A látási vonatkozás mindháromnál metaforikus, Pindaros értékrendszerének és hitvallásának szemléletes kifejezője. A költő tekintete különbözik aszerint, hogy a dalnok a dicsőítést vagy a rágalmazást választja életcéljául. Az atléta és az isten tekintete hasonlóan zárt képi-gondolati szerkezetbe illeszkedik. A tanulmány több hely és vers értelmezését új fénybe állítja, így például a 4. nemeai és 8. pythói óda egy-egy rendkívül vitatott részletét.

Restricted access