Search Results

You are looking at 1 - 10 of 45 items for :

  • Author or Editor: Adorjáni Zsolt x
  • Arts and Humanities x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access
Restricted access

In this paper I scrutinize the origin of the concept of dreams influenced by mens’ daylightexperience. To this end I showcase some texts from Hellenistic literature until English Renaissance which to my mind can be brought into connection with each other in terms of realism of dream-vision. By looking on the common traits one can arrive at the conclusion that the dream-realism is a concept which first became popular in the Hellenism and it was from there that it took its long way through ages.

Restricted access

A charis Pindaros költészetének s egyszersmind ars poeticá jának egyik központi fogalma. Jelen vizsgálat célja nem a személyes istennő vagy az elvont erő jelentésének meghatározása, sokkal inkább hatáskörének felderítése. A 14. és a 7. olympiai óda olyan metaforákkal jeleníti meg a Charist, melyek a virágzás (ΘΑΛ-), a szerelem (ΕΡΑ-) és a látás (ΙΔ-) képzetkörét idézik fel. E motívumok végigkísérik a Charisok pindarosi ábrázolását. Dolgozatom az állandó képi szemlélet változó formáit követi végig, kitér a Charisszal rokon Múzsa jellemzésére és bemutatja a tekintet motívumának központi jelentőségét.

Restricted access

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Restricted access

A homérosi Hermés-himnusz (h.Merc.) befejező részében Hermés és Apollón Zeus parancsára Pylosba sietnek, ahol az ellopott marhák (402) és a levágott állatok maradványai (403) is előkerülnek. Apollón elképed Hermés ereje láttán (406 sk.), és próbára teszi fizikai képességét: ὣς ἄρ᾽ ἔφη καὶ χερσὶ περίστρεφε καρτερὰ δεσμὰ ἄγνου·ταὶ δ᾽ ὑπὸ ποσσὶ κατὰ χϑονὸς αἶψα φύοντο αὐτόϑεν ἐμβολάδην ἐστραμμέναι ἀλλήλῃσι ῥεῖά τε καὶ πάσῃσιν ἐπ᾽ ἀγραύλοισι βόεσσιν Ἑρμέω βουλῇσι κλεψίφρονος∙(409–413)1

Restricted access

This paper scrutinizes a textually controverted passage of the Pindaric corpus. Previous attempts to solve the problem are reviewed and their shortcomings pointed out. The interpunction of Rose (1939) is adopted, yet with a minor conjecture (ἔχει〈ς〉) and a new interpretation of the metaphor ὀφΘαλμός. Beyond the textual improvement my aim is to contribute to the understanding of this very motif of intriguing complexity: the eye of the king.

Restricted access

This paper attempts to solve a difficult textual problem in Pindar (N. 5. 43). Although the manuscripts concerning this verse are unanimous, editors tend to correct the passage. I, on the other hand, argue in favour of preserving the tradition in the sense: immo nuper delectat Neptunum ad gentem Pelei cognatam etiam nunc transgressum materterus tuus, Pythea. Implications of the suggested new interpretation are presented.

Restricted access

Eustathios, the illustrious scholar and clergyman of the 12th century AD, wrote a commentary to Pindar’s epinician odes, from which only the proem survives. Eustathios treatment of the lyric poet, his ideas and criteria of literary criticism have not been re-assessed since Kambylis’ interpretation and text edition (1991). The aim of this paper is to supply this re-evaluation. Besides, a new Homeric allusion and some evidence for Eustathios’ productive imitation of Pindar’s style are dealt with.

Restricted access