Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • Author or Editor: András Láng x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A serdülőkori pszichológiai jóllét multidimenzionális mérőeszköze: Az EPOCH kérdőív magyar változatának (EPOCH-H) pszichometriai jellemzői

A multidimensional measure of adolescent psychological well-being: Psychometric properties of the Hungarian version of the EPOCH scale (EPOCH-H)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author: Láng András

Elméleti háttér

A pszichológiai jóllét a pozitív pszichológia egyik legfontosabb kutatási területe. Az elmúlt tíz évben tapasztalható fejlődést az elméleti modellek területén a mérőeszközök is követik. Ugyanakkor serdülőkorban még életkorilag nem várható el a pszichológiai jóllét összetevőinek teljes kibomlása. Erre a kihívásra ad választ az Engagement, Perseverance, Optimism, Connectedness, and Happiness Measure (EPOCH kérdőív).

Cél

A vizsgálat célja az EPOCH kérdőív magyar adaptálása volt. Ennek során a magyarra fordított kérdőív strukturális megbízhatóságát, konkurrens, diszkrimináns és inkrementális validitását vizsgálatuk.

Módszer

A vizsgálatban 758, 14–19 év közötti középiskolás vett részt. Szülői beleegyezés után egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely az EPOCH kérdőív magyar fordításán kívül általános jóllétet, élettel való elégedettséget, szükségletkielégítettséget és általános kötődést mérő kérdőíveket tartalmazott.

Eredmények

A konfirmatív (megerősítő) faktorelemzés alapján adataink jól illeszkedtek az eredeti modellel azonos ötfaktoros struktúrához. Az egyéb kérdőívekkel mutatott átlagosan közepes erősségű korrelációs együtthatók alapján elmondhatjuk, hogy az EPOCH-H kérdőív dimenziói megfelelő mértékben vágnak egybe és térnek el a jóllét hagyományosan mért mutatóitól. Az EPOCH-H kérdőív dimenziói a hagyományos jóllétmutatók hatását kontrollálva is szignifikáns kapcsolatot mutattak az általános kötődés és a pszichológiai szükséglet-kielégítettség dimenzióival.

Következtetések

Az EPOCH-H kérdőív egy életkorilag adekvát, a nemzetközi főáram elméleti modelljeihez jól illeszkedő mérőeszközt kínál azon kutatóknak, akik a serdülők jóllétét önkitöltős eszközzel és több dimenzió mentén kívánják vizsgálni.

Open access

Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a kötődéselméletet a fejlődési pszichopatológia szemszögéből vizsgáljuk és mutassuk be. A téma rendkívül szerteágazó, ezért megpróbáltuk a kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia érintkezési pontjaira vonatkozó, általunk legfontosabbnak és legújszerűbbnek gondolt elméleti megfontolásokat bemutatni. Tanulmányunkat egy rövid történeti bevezetéssel kezdjük, majd a két terület – kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia – szemléleti illeszkedését mutatjuk be. Ezt olyan különböző elméleti modellek felsorolása követi, amelyekben a kötődési minőség lelki zavarokra gyakorolt hatásának lehetséges útvonalait kutatjuk. Ezután a kutatási eredmények tükrében a biztonságos és a dezorganizált kötődésnek a patológiás lelkiállapotok kialakulásában játszott szerepét mutatjuk be. Itt az összefüggések mellett a fejlődési pszichopatológia igényeinek eleget téve a lehetséges közvetítő változókat, közvetítő folyamatokat hangsúlyozzuk. Az összegzésben a kötődéselmélet gyakorlati, diagnosztikai és terápiás hasznosságát tárgyaljuk.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Norbert Meskó, András Láng, Réka Ferenczhalmy, Krisztina Miklós, and Barbara Glöckner

Elméleti háttér: A konfliktuskezelés a pszichológia több területének érdeklődésére is számot tartó jelenség. A tudományos kutatásban főként az asszertivitással, illetve a kooperativitással jellemezhető viselkedési formákkal összefüggő egyéb tényezők hatását elemzik, míg az alkalmazott pszichológiában az említett viselkedések technikai kivitelezésére, tanulhatóságára fektetik a hangsúlyt. Számos vizsgálati eredmény számol be arról, hogy a biológiai nem, a nemi szerep és a kora gyermekkori élmények mind hatással lehetnek az egyén preferált konfliktuskezelési stratégiájára. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, hogy a biológiai nem, a nemi szerep és a szülői bánásmód miként függ össze a preferált konfliktuskezelési stratégiával. Módszer: A nemi szerep mérésére a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőívet, a korai kötődés mérésére a Neveltetésem Emlékei Kérdőívet, a konfliktuskezelési stratégiák mérésére pedig a Thomas—Kilmann-féle Konfliktuskezelési Kérdőívet vettük fel 125 egyetemistával (65 nő, 60 férfi). Eredmények: Eredményeink szerint (1) a preferált konfliktuskezelési stratégia nem függ a biológiai nemtől, azonban összefügg a nemi szereppel: a nőiesebb egyének kooperatívabbak, a férfiasabbak pedig asszertívebbek. (2) A korai szocializáció hatással van a nemi szerepek alakulására és a konfliktuskezelési stílusra is: a magasabb szülői visszautasításról beszámolók maszkulinabbak és asszertívebbek, míg a magasabb szülői érzelmi melegségről beszámolók femininebbek és kooperatívabbak. (3) Amikor a nemi szerepre kontrollált parciális korrelációt számítottunk a szülői bánásmód és a konfliktuskezelés között, a próba megmutatta, hogy a nemi szerep közvetít a két tényező között. Következtetések: Mivel korábbi vizsgálatokban a nemiszerep-identitás és a prenatális gonadális hormonok között összefüggést találtak, azt feltételezzük, hogy eredmé­nyeink is biopszichológiai perspektívából értelmezhetők. A tanulmányban két lehetséges modellt vázolunk fel, amely bemutatja, hogy a magasabb tesztoszteronszinttel összefüggő férfiasabb nemi szerepidentitás miként kapcsolódhat össze az asszertívebb konfliktuskezeléssel és az érzelmileg elutasítóbb, kevésbé meleg szülői bánásmóddal.

Restricted access

Háttér és célok: Korábban az érzelemmentes, elköteleződés nélküli szexualitást az egyén individuális döntéseként, egyfajta intrapszichés változóként értelmezte a pszichológia, amely a Kinsey-jelentések (Kinsey és mtsai, 1948, 1953) óta igényt tart a jelenség egzakt, ellenőrizhető módszerekkel való kutatására. Mivel a szexualitás közvetlen kapcsolatban van a szaporodási sikerességgel, ennek mérése már régóta foglalkoztatja az evolúciós kutatókat is. Vizsgálatunk célja a Szocioszexuális Orientációs Kérdőív megújított változata (SOI-R) (Penke És Asendorpf, 2008) hazai hasznosíthatóságának ellenőrzése, a faktorstruktúra és a belső mutatók analízise. Módszer: mintánk (N=1472) három alcsoportból áll: nők (n=832), férfiak (n=513) és homoszexuális férfiak (n=127). A kérdőívet magyarra fordítottuk, és pszichometriai szempontból elemeztük. Konfirmációs faktoranalízist végeztünk a háromfaktoros modell illeszkedésének ellenőrzésére, a skálák belső megbízhatóságát Cronbach-α mutatóval vizsgáltuk, az életkor hatását Pearson-féle korrelációs együtthatóval teszteltük. Az alcsoportokat is összehasonlítottuk egymással egyszempontos varianciaanalízis, valamint Bonferroni-próba segítségével. Eredmények: a vizsgált populációban is elkülönül a három mért részminta szocioszexuális pontértéke: a nők csoportja alacsonyabb SO értéket mutat, mint a férfiaké, míg a legmagasabb SO pontszámot a homoszexuális férfiak adják. Az életkor előrehaladtával korlátlanabb szocioszexuális viselkedés mérhető a nők és férfiak csoportjában, miközben a szocioszexuális attitűd nem változik, a szocioszexuális vágy pedig csökken. A homoszexuális férfiaknál az életkor előrehaladtával az alkalmi szexuális kapcsolatokban való részvétel gyakorisága nő, és az ennek irányában mutatott attitűd megengedőbbé válik, a vágy azonban náluk független az életkortól. A Szexuális Stratégiák Elmélete és a Plurális Stratégia Modell segítségével megérthetjük, hogy a korlátlan, illetve korlátozott szocioszexualitásnak bizonyos körülmények között milyen adaptív értéke lehetett az emberi törzsfejlődés során. Következtetések: eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható mérőeszköz áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a SOI-R meglehetősen prediktív eszköz a társas viselkedés személyiséggel, kötődéssel, hormonműködéssel összefüggő dimenzióinak feltárására, várhatóan számos kutatásban alkalmazzuk a machiavellizmus vizsgálatától a fizikai vonzerővel kapcsolatos párválasztási stratégiák elemzéséig.

Restricted access

Miért szexelnek az emberek? — Újratöltve — A szexuális motiváció kérdőív magyar adaptációjának rövid változata (YSEX?-HSF)

Why humans have sex? — Reloaded. The Hungarian adaptation and short form of why have sex (YSEX?-HSF)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Norbert Meskó, Dóra Szatmári, and András Láng

Háttér és célok

Míg a szexuális motiváció a hétköznapi életben kifejezetten fontos, meglehetősen kevés tudományos pszichológiai kutatás foglalkozik vele, és megbízható mérésre alkalmas eszköz is csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. Célkitűzésünk a Meston—Buss-féle (2007) YSEX? kérdőív átalakított, rövidebb változatának kidolgozása volt a kutatók módszertani lépéseit követve.

Módszer

Az eljárás során három vizsgálatot végeztünk, amelyben összesen 4913 fő (nők: 2467 fő, férfiak: 2446 fő) nem egyetemista résztvevők adatait elemeztük. Az első vizsgálatban (n = 2728) összesen 197 itemet azonosítottunk, amelyek a szexuális érintkezéshez (közösüléshez) vezető okokat fejezik ki. A második vizsgálatban (n = 1161) azt kellett megítélniük a résztvevőknek, hogy ezek az okok milyen gyakorisággal vezettek szexhez. Főkomponens-analízis segítségével 3 főbb komponenst és 24 alkomponenst tártunk fel. A személyes célok elérése főfaktorban 8 alfaktor (újdonságkeresés, konformitás, hűtlenség, impulzivitás, bosszú, élménykeresés, kontroll és hatalom, önértékelés növelése), a kapcsolati okok főfaktorban 9 alfaktor (szexuális vágy, elköteleződés, fizikai vonzalom, ellazulás, intimitás, izgalom, önkiteljesedés, gondoskodás, boldogságkeresés), a szex mint megküzdés főfaktorban 7 alfaktor (érzelmi hiány enyhítése, kényszer és elkerülés, haszonelvűség, megküzdés a kapcsolati konfliktusokkal, alárendelődés, megbirkózás a partner érzelmi szükségletével, pármegtartás). A harmadik vizsgálatban (n = 1024) elkészítettük a kérdőív 73 itemből álló rövid változatát, amelyet személyiségteszttel (BfiS) és szocioszexuális orientáció kérdőívvel (SOI-R) együtt vettünk fel.

Eredmények

Szignifikáns nemi és életkori különbségeket mértünk a többféle szexuális motivációban, amelyet jól magyaráz néhány korábbi elmélet. A szexuális motiváció egyéni különbségei összekapcsolódnak bizonyos személyiségvonásokkal és szexuális stratégiákkal. Kérdőívünkben az eredetihez képest eltérő struktúrát, markánsabb nemi különbségeket és életkori különbségeket találtunk.

Következtetések

Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható eszkö z áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a YSEX?-HSF meglehetősen prediktív eszköz várhatóan számos párkapcsolattal, szexualitással összefüggő kutatásban alkalmazzuk majd.

Restricted access

Együtt a bajban: a Sötét Triád tagjainak döntési mintázatai egy új társas dilemma helyzetben

Together we can: the Effect of Dark Triad Personality Traits on the Economic Decisions in a New Social Dilemma Game

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ádám Putz, Adrián Fehér, Tas Ferencz, András Láng, Ferenc Kocsor, and Tamás Bereczkei

Theoretical background

The phenomenon of within as well as between group cooperation has been a prominent topic in both the evolutionary and social psychology research. There is an extensive literature regarding the decisions of Dark Triad individuals in social dilemma situations, too. The aim of this study is to investigate the effect of “we-feeling” on the tendency of between group cooperation among individuals differing in Dark Triad traits.

Method

Participants were invited to play a new experimental game developed by the authors depicting two villages of different (Study 1, n = 236) or the same colour (Study 2, n = 147) threatened by a natural disaster (flood). In both rounds of the game participants had to decide how to allocate their sandbags among three possible locations (around their own house, at the border of their own village, or at the common dam). Participants' Dark Triad traits were assessed with the SD3 questionnaire.

Results

Participants of the same colour (in-group) condition allocated significantly more sandbags to the common dam during the second round of the game relative to participants of the different colour (out-group) condition. Participants' allocations were significantly affected by their dark personality traits; high Dark Triad scores did not always correlate with selfish strategies, however.

Conclusion

Our study confirmed that providing minimal information – i.e. group colour – can influence the tendency of between group cooperation in a social dilemma game. The results are discussed in the light of the tribal instinct hypothesis and the minimal group paradigm.

Open access

A genetikai rokonság és a szülői kapcsolati minőség hatása a testvérkapcsolatokra

The effect of genetic relatedness and parental relationship quality on sibling relationships

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ferenc Kocsor, András Láng, Andreas Babós, and Petra Gyuris

Background and objectives

The complex relationships within patchwork families can be examined in the light of various intermediate-level evolutionary theories, such as kin selection theory, parental investment theory, and parent-offspring conflict theory. These together with recent findings that shed light on the functioning of family subsystems, can contribute to a better understanding of how patchwork families work today. In the current research, we attempted to examine the extent to which these models successfully predict the functioning of mosaic families in Hungary.

Methods

In the first part of the data collection, both members of adult sibling – including both full and half siblings – completed questionnaires about their childhood relationship. The second set of questionnaires was completed by parents who had raised at least two children with their partner, either as genetically related or stepparents. We wanted to know whether parents perceive their children's relationship as it follows from evolutionary theories. We also investigated whether couple functioning between parents could affect the relationship between siblings.

Results

The results partly contradict our hypotheses. Only age difference had a significant effect on conflicts between siblings and parental partiality, and degree of kinship did not play a role. When parents were more dissatisfied with their relationship, they perceived the relationship of half-siblings to be less close, whereas more cooperative parents perceived the relationship of full siblings to be closer.

Conclusions

The internal functioning of patchwork families cannot be directly derived from evolutionary theories. It seems that fitness interdependence and the need for the family members to meet each other's expectations tend to overshadow biased behaviours in everyday relationships that could result from increasing inclusive fitness and allocating parental efforts according to genetic interests. Although these results are not conclusive, age differences may be more important than kinship in the relationship between half- and full siblings.

Open access

A Tellegen Abszorpciós Skála részletes pszichometriai elemzése

Psychometric properties of the Tellegen Absorption Scale

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Rózsa Sándor, Hupuczi Ernő, Martin László, Birkás Béla, Hartung István, Hargitai Rita, Varga József, Láng András, Tiringer István, and Kállai János

Háttér

Az abszorpció mérésére a leggyakrabban a 34 tételes Tellegen Abszorpció Skálátalkalmazzák. Az önjellemző mérőeszköz széles körű elterjedtségének ellenére viszonylag‍csekély azon közlemények száma, amelyek a mérőeszköz részletes pszichometriai jellemzőinekfeltárására (pl. faktorszerkezet, skálák belső konzisztenciája) irányulnak.

Célkitűzés

Vizsgálatunk fő kérdésfeltevése az, hogy az abszorpció mennyire tekinthető önálló, látensdimenziónak, bontható-e további alfaktorokra, illetve az alfaktorokból képzett skálák milyen‍megbízhatóságúak, és mennyivel árnyalják a főskálán szerzett eredményeket. Kíváncsiakvoltunk arra is, hogy az 5-fokozatú Likert-skálás és a dichotóm válaszformátumok‍mennyire befolyásolják a mérőeszköz strukturális validitását és skáláinak belső homogenitását.

Módszerek

Az 5-fokozatú Likert-skálás válaszformátumú TAS-t összesen 1935hallgató töltötte ki, a dichotóm válaszformátumút pedig 399 személy. A mérőeszköz‍strukturális validitását feltáró és megerősítő faktorelemzések (pl. egyfaktoros modell, modellmásodrendű faktorral, bifaktoros modell), valamint parallel-elemzés segítségével‍vizsgáltuk. A kapott alksálák reliabilitását nemcsak a hagyományos módon (Cronbachalfa),hanem az általános faktor kontrollálása mellett is kiszámoltuk (hierarchikus omega,‍magyarázott közös variancia).

Eredmények

Az eredeti 34 tételes változatok (Likert-skálásés dichotóm válaszformátumú), illetve a feltáró faktorelemzések eredményei alapján rövidített‍23 tételes változat megerősítő faktorelemzései során egyértelműen a bifaktoroselrendezések adták a legjobb illeszkedési mutatókat és az általános faktor (főskála) megbízhatósága‍kiváló volt. Ezzel szemben az alkálák reliabilitása, az általános faktor kontrollálásamellett, már nem volt megfelelő. Az alkalmazható faktorok számának meghatározására‍a parallel-elemzés kiváló becslést adott, mind az 5-fokozatú Likert-skálás, mind adichotóm válaszformátum esetében az egydimenziós szerkezetet valószínűsítette.

Következtetések

A kapott eredményeink egyrészről alátámasztják azt, hogy az abszorpció egy látens pszichológiai változónak tekinthető, másrészről pedig a hagyományos statisztikaimódszerek korlátaira hívják fel a figyelmet, és a többféle módszer kombinált alkalmazásának‍hatékonyságát támasztják alá.

Restricted access

Az identitásfejlődés felmérése serdülőkorban kérdőív magyar adaptációja (AIDA-Hungary) serdülők nem klinikai mintáján

HUNGARIAN ADAPTATION OF ASSESSMENT OF IDENTITY DEVELOPMENT IN ADOLESCENCE (AIDA) QUESTIONNAIRE WITH A NON-CLINICAL SAMPLE

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Rivnyák Adrienn, Láng András, Péley Bernadette, Nagy Gábor, Nagy Ede, Bóna Adrien, and Goth Kirstin

Háttér és célkitűzések

Az Identitásfejlődés Felmérése Serdülőkorban kérdőív (AIDA) az egészséges identitásfejlődés, a normatív identitáskrízis és az identitásdijfúzió elkülönítésére alkalmas önkitöltős módszer a serdülő korosztály részére. A diffúz identitásszerveződés a személyiségzavarok egyik átható jellemzője, ezáltal az AIDA hatékony indikátora lehet a serdülőkori személyiségzavarok korai felismerésének. Tanulmányunk célja az AIDA magyar nyelvre és kultúrára történő adaptációja és pszichometriai jellemzőinek vizsgálata volt nem klinikai mintán.

Módszer

A faktoranalízisekhez felhasznált minta 522 főből állt, az életkori átlag 15,6 (SD = 1,93) év volt. A validitásvizsgálatokat a teljes minta 366 fős almintáján végeztük el. Az érvényesség ellenőrzéséhez a Képességek és Nehézségek Kérdőívet (SDQ) és a Borderline Személyiségvonások skálát (BPFSC-11) használtuk.

Eredmények

A megerősítő faktoranalízisek alapján a magyar nyelvű AIDA faktorstruktúrája megfelel az eredeti mérőeszköz kétskálás, hat alskálás szerkezetének. A kérdőív illeszkedési mutatói a tudományos kritériumoknak megfelelőek. Az AIDA skálái közepes erősségű korrelációt mutattak az Érzelmi tünetekkel, Viselkedési problémákkal és a Hiperaktivitás skáával, míg erős kapcsolatot mutattak a borderline vonásokkal. A regresszióanalízis alapján az AIDA Identitásdiffúzió összpontszám magas magyarázó erővel bír a borderline vonásokra nézve.

Következtetések

Az eredmények alapján az AIDA-Hungary egy megbízható és jól mérő kérdőív, amely alkalmasnak bizonyult a normatív és a patológia irányába mutató identitáskrízis elkülönítésére. Az AIDAezáltal lehetővé teszi a serdülők identitásfejlődésének személyiségfunkciók szempontjából történő felmérését a 12–18 éves korosztálynál, illetve a személyiségfejlődési problémák korai felismerését.

Background and aims

Assessment of Identity Development in Adolescence (AIDA) is a self-report questionnaire in order to differentiate healthy identity development from normative identity crisis and from identity diffusion. Diffuse identity is a pervasive feature of personality disorders, thereby AIDA can be a useful indicator in early detection of personality disorders in adolescent. The aim of our study is the Hungarian cultural adaptation of AIDA and to examine its psychometric properties.

Method

The sample used for factor analysis consisted of 522 adolescents with an average age of 15.6 (SD=1.93). Validity tests were performed on a 366 sub-sample of the entire sample. The Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ) and the Borderline Personality Features Scale-11 (BPFSC-11) were used for examine construct validity.

Results

Based on the confirmatory factor analysis, the factor structure of the Hungarian AIDA is consistent with the two scales and six subscales structure of the original instrument. The model-fit indices meet the scientific criteria. AIDA scales displayed moderate correlation with Emotional Symptoms, Behavior problems and Hyperactivity scale, while strong correlation was found with borderline traits. Based on the regression analysis, the AIDA Identity Diffusion total score has a high explanatory power on borderline traits.

Conclusion

Concerning our results we can assume AIDA-Hungary is a reliable and valid questionnaire, which has proven to be able to distinguish between normative and pathological identity crisis. Thereby it provides a new measurement for adolescents aged 12-18 years to assess identity development in terms of personality functioning and to identify problems of personality development.

Open access

A médiaeszközök világába való belemerülés: adaptív és nem adaptív következmények

Immersion into the mediated world: adaptive and maladaptive consequences

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Rózsa Sándor, Hargitai Rita, Láng András, Hartung István, Martin László, Tamás István, Tiringer István, and Kállai János

Elméleti háttér: A médiaeszközök számos típusa ismert. A személyes képességeken és a technikai lehetőségeken múlik azonban, hogy az információt fogadó fél a lehetőségek közül melyeket részesíti előnyben és milyen mértékben merül el a médiaeszközökön keresztül közvetített valóságban. A humán technológia álláspontja szerint a médiával való elmélyült foglakozás során a személy természetes környezetére irányuló figyelme háttérbe szorul, a befogadó sokszor a média által teremtett világ rabjává válik. A médiahasználat köti le az alkalmazó figyelmét, együtt mozog vele, mintha az maga a valóság lenne. A média valóságélményt kiváltó hatásában több személyes jellemző játszik szerepet. Cél: A tanulmány bemutatja a média személyes használatakor megjelenő belemerülési képesség egyik kérdőíves mérési lehetőségét, a Belemerülési Tendencia Kérdőívet, továbbá megvizsgálja a személyes prediszpozíciók egy csoportját, amelyek kapcsolatban lehetnek a hagyományos szórakoztató, valamint digitális kommunikációs eszközök használata során átélt belemerülés mértékének mutatóival. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves, hozzáférhetőségi mintavételi eljárást alkalmazó vizsgálatban 781 közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy vett részt [192 férfi, átlagéletkor: 28,6 (SD = 11,4) év és 589 nő, átlagéletkor: 28,4 (SD = 11,03) év]. A résztvevők budapesti, pécsi és kaposvári egyetemeken tanuló, illetve szakmai továbbképzéseken megjelenő személyek közül kerültek ki. Mérőeszközök: Belemerülési Tendencia Kérdőív (ITQ), Tellegen Abszorpciós Skála, Lelki Egészség Kontinuum Rövid Változat, Énkép Egyértelműség Skála, Szkizotípiás Személyiség Kérdőív Rövid Változata, Bergeni Facebook Addikciós Skála, valamint a Problémás Internet Használat Kérdőív. Eredmények: Az adatok megerősítették azt a korábbi elképzelést, miszerint az ITQ személyes részvétel skálája maladaptív funkciókhoz kapcsolódik, mint amilyen az abszorpciós képesség (r = 0,47; p = 0,003) és a szkizotípia (r = 0,36; p = 0,004). A számítógépes játék skála szintén pozitív irányú együttjárást mutat a maladaptív jellegű vonásokkal (abszorpciós képesség skála: r = 0,28; p = 0,002; szkizotípia: r = 0,19; p = 0,004). Ezzel szemben az ITQ figyelem fókusz skálája az adaptív funkciókat szolgáló vonásokhoz kapcsolódik (szelf-koherencia: r = 0,27; p = 0,003; lelki egészség: r = 0,43; p = 0,011). Továbbá rámutattunk arra, hogy számítógépes játékokra fordított idő növekedésével párhuzamosan a kognitív zavarok (β = 0,10; p = 0,012) és a mindennapi viselkedésben mutatkozó furcsa megnyilvánulások (β = 0,10; p = 0,016) száma is növekszik. Következtetések : Az ITQ skálái adaptáció és maladaptáció tekintetében eltérő módon mérik a médiaeszközök által közvetített valósághoz való viszonyt, ugyanakkor jól jellemzik a befogadó személy digitális környezethez való hozzáállásának ellentmon dásait.

Theoretical background: A lot of the types of a media devices are commonly used. However, the application of these tools depends on personal capabilities, availability of adequate technical conditions, and individual preference to immersion into a mediated environment. The literature of human technology highlighted that when a person dealt with the contents of a digital massage his/her attention got withdrawn from his/her current environment. In same cases, the receiver of the mediated information becomes addicted to the easily controlled digital environment as if it would be a real physical environment. The manifestation of the filing of this type of virtual reality depends on personal capabilities and attitudes. Aims: We presented an assessment method repertoire of sense of immersion for social media and computer gaming and, applications involving the Immersive Tendency Questionnaire. Furthermore, we analyzed the personal pre-dispositions that play a role in the degree of immersion while a person is concerned with the mediated environment. Methods: In the study participated 781 graduated and post-graduated persons (192 male, mean age 28.5 [SD 11.4] years, and 589 females, mean age 28.4 [SD 11.03] years). Participants were recruited via a large university cohort (Budapest, Kaposvár, and Pécs). Used questionnaires: Immersion Tendency Questionnaire (ITQ), Tellegen Absorption Scale, Mental Health Continuum, Self-concept Clarity, Schizotypal Personality Questionnaire, Bergen Facebook Addiction Scale, and Problematic Internet Using Questionnaire. Results: Our data supported the earlier findings that the Involvement scale of the ITQ across the absorption capability (r = 0.47, p = 0.003) and schizotypy (r = 0.36, p = 0.004) associated with maladaptive personality functions. The rate of the computer gaming activity showed a similar maladaptive effect with absorption capability (r = 0.28, p = 0.002) and schizotypy (r = 0.19, p = 0.004). However, the Attentional focus scale of ITQ linked to adaptive personality function such as self-coherence (r = 0.27, p = 0.003) and mental health (r = 0.43, p = 0.011). Furthermore, data revealed that the frequent computer gaming can be associated with cognitive (β = 0.10, p = 0.012) and disorganized (β = 0.10, p = 0.016) factors of schizotypal personality questionnaire. Conclusion: The factor structure of ITQ is dual-faced so the scales measure the immersion into the mediated world in a different way. These results exactly describe the user’s contradictory relationship with the mediated environment.

Open access