Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for :
- Author or Editor: Andrea Szabó x
- Materials and Applied Sciences x
- Refine by Access: All Content x
Ökológiai termesztésű almaültetvényben eltérő komposztadagok (0, 10, 25 és 50 kg N·ha−1) hatását vizsgáltuk a talaj tápelemtartalmának változására (0–30 és 30–60 cm-es mélységben). Mértük az egyes almafajták (Golden Delicious és Pinova) levelének szárazanyag- és Ca-tartalmát, továbbá vizsgáltuk e paraméterek alakulásának egymáshoz való viszonyát.A szabadföldi kísérletet a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének Pallagi Kísérleti Telepén, a talaj- és növényminták analízisét az Agrokémiai és Talajtani Intézet laboratóriumaiban végeztük.A 2011. és 2012. évi eredményeket összevetve lényeges csökkenés mutatkozott a talaj AL-oldható P-tartalmában. Az évek múlásával jelentősen nőtt azonban a talajban a nitrát-, ammónia-, szerves-N és CaCl2-Mg tartalom a kijuttatott komposztadagok hatására. Az AL-K, -Ca, -Mg, a CaCl2-P, -K mennyisége és a pH közel azonosnak mondható.Az első kísérleti évben (2010-ben) még nem volt hatása a komposztnak. 2011-ben már észleltünk hatást, de a fagykár miatt nem volt termés a fákon. 2012-ben a nagy termésterhelés mellett is növekedést tapasztaltunk a szárazanyag-tartalom alakulásában mind a Golden Delicious, mind a Pinova fajták esetében. Adott kezeléseken belül az eltérő termésmennyiségekkel, továbbá az évjárattal összefüggő tendenciákat fedeztünk fel. A rendkívül csapadékos évben (2010) alacsony, míg az aszályos évben (2012) nagy szárazanyag-tartalom értékeket mértünk a levélben. A Golden Delicious és a Pinova esetében kapott tendencia fajtától, kezelés- és termesztés-technológiától függetlenül hasonló.A komposzt hatására 2010-ben a Golden Delicious leveleiben kismértékű, a Pinova leveleiben szignifikáns Ca-tartalombeli növekedést mértünk. Az évjárat hatásáról elmondható, hogy csapadékos évben a szakirodalmi adatoknál magasabb, míg száraz, terméshiányos évben alacsonyabb Ca-tartalommal számolhattunk. Bár a Ca-szintek alakulása tendenciájában megegyezett a két almafajta esetében, mégis megállapítható, hogy a Pinova leveleinek elemtartalma nagyobb volt, mint a Golden Delicious fáké.A levelek szárazanyag-tartalma és Ca-tartalma között fordított arányosságot bizonyítottunk.
E tanulmány célja egy martonvásári hosszútávú tartamkísérlet trágyázás nélkül művelt kukorica monokultúra talajában fellelhető baktériumközösségek filogenetikai diverzitásának és anyagcsere potenciáljának a felmérése volt. A kutatás során NGS és MicroResp™ technikával vizsgáltuk a művelt és a természeteshez közeli állapotú talajok mikrobiális jellemzőit.
Az NGS adatai alapján a kukorica monokultúra szántott rétegének mintáinak baktériumközösség szerkezete nagyfokú hasonlóságot mutatott egymással, és elkülönült a löszpusztagyep A és C rétegéből formálódó csoporttól, míg a kukorica monokultúra C szintjéből származó minta élesen elvált a többitől. A gyepek talajában nem találtunk nagyobb bakteriális taxonómiai diverzitást, mint a művelt talajokban.
A MicroResp™ mérés alapján megállapítottuk, hogy a természeteshez közeli állapotú talajok felszínhez közeli (A) rétegében kiugró a mikrobiális aktivitás mértéke. A kukorica monokultúrából származó A szint minták mikrobiális aktivitási mintázata egymáshoz hasonló volt, a C rétegből származó minták külön csoportot képeztek.
Eredményeink alapján tehát a hosszú távú tartamkísérletbe vont művelt talajok baktériumközösségeinek filogenetikai diverzitása és metabolikus potenciálja jelentősen eltért a löszpusztagyep mintákétól.
