Search Results
You are looking at 1 - 10 of 61 items for :
- Author or Editor: Andrea Szabó x
- Medical and Health Sciences x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt:
Bevezetés: Antibiotikumok nélkül napjaink modern orvostudománya elképzelhetetlen lenne, az egyre terjedő rezisztencia azonban veszélyezteti hatékonyságukat. Célkitűzés: Az orvosok antibiotikumfelhasználással és -rezisztenciával, illetve prevencióval és személyes felelősségtudattal kapcsolatos vélekedéseinek vizsgálata. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív kérdőíves vizsgálat a Dél-Alföld régióban tevékenykedő (n = 105) orvosok körében. Eredmények: A válaszadók között kisebb arányban vannak azok, akik még nem ismerik fel az antibiotikumrezisztencia veszélyeit és saját szerepüket a megfelelő gyógyszerfelhasználás elősegítésében, emellett a döntő többség kiemelt szerepet tulajdonít a fertőző betegségekkel kapcsolatos megelőzésnek. A negatív gyakorlati attitűd hiányos ismeretekkel és nem megfelelő elméleti attitűddel párosult. Következtetés: Az orvosok vélekedésében és attitűdjében heterogén eloszlást tapasztaltunk. A témával kapcsolatos folyamatos szakmai továbbképzés hosszú távon kiemelt jelentőségű. Orv Hetil. 2020; 161(9): 330–339.
A szegedi Sebészeti Műtéttani Intézet 25 éve •
Oktatás és tudomány, eredmények 1998–2023 között
25 years of the Institute of Surgical Research, Szeged •
Education and science, achievements in 1998–2023
Összefoglaló
Az összeállítás Boros Mihály professzor 25 éves intézetvezetői jubileuma alkalmából készült, és a szegedi Sebészeti Műtéttani Intézet oktatási és kutatási eredményeit összegzi; szándékunk szerint bemutatva, mennyiben sikerült összekapcsolni a preklinikai és klinikai sebészetet, a műtéttani képzéseket és a kísérletes sebészeti kutatásokat az 1998 és 2023 közötti években.
A Magyar Sebész Társaság Kísérletes Sebészeti Szekció XXX. Kongresszusa
Siófok, 2023. október 5–7.
Bevezetés: A magzati orrcsonthosszúság és a praenasalis lágyrészvastagság mérése a Down-szindróma ultrahangszűrésére kidolgozott módszer. Célkitűzés: A szerzők célja az orrcsonthossz és praenasalis lágyrészvastagság méréseinek értékeléséhez szükséges helyi normogram létrehozása, illetve a legmegfelelőbb statisztikai módszer kiválasztása. Módszer: Euploid (n = 1500) és 21-es triszómiás (n = 10) magzatokban végezték a vizsgálatot 2008. április és 2013. december között. Az orrcsonthossz és praenasalis lágyrészvastagság-mérést a Medisono Anyai és Magzati Egészségközpontban, a citogenetikai vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetében végezték. Normogramokat készítettek különböző számú magzatokon (n = 100, 300, 500, 750, 1000 és 1500) 3 különböző statisztikai analízissel (box-plot analízis, lineárisregresszió- és szigmoidregresszió-elemzés). Eredmények: Eredményeik alapján a megbízható normogramok készítéséhez legalább 1000 gravida mérési adatára van szükség. A nagyobb esetszám előnyösen javította a normogram hatékonyságát mindhárom statisztikai módszer esetén. A napi rutinban a box-plot analízis jónak és használata egyszerűbbnek bizonyult. A legjobb szűrési eredmény érdekében a magas szintű szűrés helyi lineáris normogramot igényel. Következtetések: A normogram validálása alapján box-plot analízis ajánlott a mindennapi gyakorlatban, de regresszióalapú normogramok szükségesek a magas szintű praenatalis szűréshez. Orv. Hetil., 2014, 155(47), 1876–1881.
Célkitűzés: A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Kockázat Vizsgálatának célja elsősorban a nyitott szívműtéten átesett betegek pszichoszociális kockázati tényezőinek vizsgálata és követése. Módszer: 137, nyitott szívműtéten átesett betegnél (87 férfi és 50 nő) a 17 tételes Házastársi Stressz Skála magyar változata a műtét után két évvel került felvételre, majd a kérdőív Varimax rotációval történő faktoranalízisét követően teszteltük a kérdőív rövidített változatát is. Eredmények: A 17 tételes Házastársi Stressz Skála (Cronbach-alfa 0,77) a faktoranalízis során öt különálló dimenziót eredményezett: a szeretet-bizalom, a problémák, a szexuális kapcsolat, a szívbetegség hatása a szexualitásra, valamint a személyes identitás faktorokat. A tételek az egyes dimenziókban jól elkülönültek, mindössze két tételt találtunk, melyek nem egyértelműen tartoztak egy faktorhoz, ezeket a rövidítés során kihagytuk. A kiválasztott Rövidített Házastársi Stressz Skála öt tételének (három kérdés az első faktorból, egy a másodikból, egy az ötödikből) skálaösszege korrelált a 17 tétel skálaösszegével (r = 0,902, p<0,001), belső konzisztenciája megfelelő (Cronbach-alfa 0,69). Konklúzió: A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői megfelelőek.
Bevezetés: A leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenesség a 21-es triszómia, ezért szűrésére és diagnosztikájára világszerte nagy hangsúlyt fektetnek. Előfordulása az anyai életkorral nő, 35 év felett lényegesen gyakoribb. Hatékony szűrőmódszere a kombinált szűrés, amely az anyai életkoron, ultrahangjeleken és biokémiai markereken alapul, és ezekből történik az egyedi kockázatszámítás. Célkitűzés: A Down-szindrómával érintett esetekben a praenatalis diagnózis elmaradásának felderítése a Semmelweis Egyetem, II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika betegeinek körében. Módszer: Retrospektív vizsgálat során azon várandósok kórlapjait és szűrővizsgálatról szóló adatait gyűjtötték össze, akiknek Down-szindrómás magzatuk született 2008 és 2012 között a klinikán. Eredmények: A Down-szindróma praenatalis diagnózisa leginkább azért marad el, mert az anya nem vett részt a szűrővizsgálaton, vagy nem vállalta az invazív mintavételt a karyotypizálás elvégzéséhez. Következtetések: Az invazív diagnosztikát elutasítók számára megoldást jelenthet az anyai vérből történő magzati DNS kimutatásán alapuló módszer alkalmazása, amelynek érzékenysége magas és álpozitivitása nagyon alacsony. Az Egyesült Államokban 2011 végétől, hazánkban 2012 ősze óta érhető el térítés ellenében. Orv. Hetil., 2013, 154, 1026–1030.
Absztrakt
Bevezetés/Célkitűzés: Kísérleteink célja a periosteum mikrokeringési változásainak feltérképezése, valamint a velőűrfelfúrás által okozott periostealis mikroér-reakciók modellezése, időbeli változásuk megismerése volt. További vizsgálatainkban jellemeztük és összehasonlítottuk a humán csípőízületi endoprotetikában használatos anyagok mikrokeringési hatásait a csonthártyában. Anyag és módszer: Hím Wistar-patkányok jobb oldali tibiájába endomedullaris titán-, acélötvözet, illetve polietilén implantátumot helyeztünk mikrosebészeti módszerrel. Intravitalis videomikroszkóp segítségével vizsgáltuk a tibia anteromedialis és anterolateralis felszínén a periosteum érstruktúráját (össz-érdenzitás, kapillárisok aránya), valamint mikroszkópos mechanikai teszt segítségével az implantátumok stabilitását. Kontrollcsoportban vizsgáltuk a velőűrfelfúrás hatását a periostealis érstruktúra változásaira a műtét után 6 és 12 héttel. Eredmények: A velőűr felfúrása önmagában szignifikánsan növelte az anteromedialis periosteum érdenzitását, valamint a kapillárisok sűrűségét a beavatkozás után 12 héttel. Mindhárom implantátum fokozta az érdenzitást az anteromedialis oldalon, az anterolateralis oldalon azonban csak a polietilén implantátum esetében észleltünk jelentős periostealis kapilláris- és érdenzitás-fokozódást. A titán- és acélimplantátumokkal szemben a polietilénből készült implantátum nem váltott ki érdemi osseointegrációt. Következtetés: A patkány tibiavelőűr felfúrása kompenzációs érújdonképződést eredményez, amely megnöveli a periostealis érdenzitást 12 héttel a beavatkozás után. A hosszú csöves csontok endostealis mikrokeringésének roncsolása által okozott periostealis érreakciót a teljes osseointegrációval járó implantátumok nem befolyásolják lényegesen, míg az osseointegrációra képtelen implantátum nagyon jelentős érújdonképződést okozhat.
A várható élettartam hosszabbodásával egyre gyakoribbak a különféle reumatológiai és onkológiai megbetegedések, amelyek csontszövődményeinek csökkentésére széles körben alkalmaznak különböző per os és intravénás antireszorptív hatású készítményeket (például biszfoszfonátok). Ezek a szerek jótékony hatásuk mellett súlyos szövődményeket is okozhatnak, ilyen például a ma még nem teljesen tisztázott patomechanizmusú állcsontnecrosis. A szerzők célja egy átfogó szakmai tájékoztatás nyújtása a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis lehetséges megelőzéséről és terápiájáról. A szakirodalmi áttekintés alapján készült dolgozat azokat a szűrőmódszereket ismerteti (előnyeikkel és limitációikkal együtt), amelyek segítségünkre lehetnek a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis korai detektálásában. A szerzők a legújabb sebészi és adjuváns terápiás irányvonalakat is ismertetik. Megállapítják, hogy a patomechanizmus ismeretének hiányában jelenleg még hatékony terápiás modalitás nem áll rendelkezésre, és hangsúlyozzák mind a prevenció, mind a terápia során az interdiszciplináris együttműködés szükségességét és annak fontosságát. Jelenleg ez tűnik a gyógyszer indukálta állcsontnecrosis elleni leghatékonyabb eszköznek. Or. Hetil., 2014, 155(49), 1960–1966.
Gyermekkori, kórházon kívüli hirtelen szívmegállás és öröklődő arrhythmiaszindrómák Magyarországon
Out-of-hospital pediatric sudden cardiac arrest and inherited arrhythmia syndromes in Hungary
Összefoglaló. Bevezetés: A gyermekkori hirtelen szívmegállás ritka, de egy részük megelőzhető lehetne. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Magyarországon előforduló, kórházon kívüli gyermekkori szívmegállás gyakoriságát és hátterében az öröklődő arrhythmiaszindrómák jelentőségét megbecsüljük. Módszer: Három megközelítést alkalmaztunk. Elemeztük 1) az Országos Mentőszolgálat 2012. január 1. és 2015. június 30. közötti eseteinek Utstein-adatlapjait, 2) az Országos Gyermekszív Központba hirtelen szívmegállás miatt 2000. január 1. és 2021. augusztus 11. között felvett, valamint 3) az öröklött arrhythmiaszindróma gyanúja miatt 2015. október 1. és 2021. augusztus 11. között gondozásba vett gyermekek adatait. Eredmények: 1) A vizsgált 3,5 év alatt 373 gyermekkori keringésmegálláshoz riasztották a mentőket. Az Utstein-adatlapok alapján vélhetően 84 esetben (≈24/év) állhatott cardialis ok a háttérben. A reanimáció az esetek 20%-ában volt sikeres. 2) A vizsgált közel 21 évben 24 gyermek (≈1/év) került felvételre előzmény nélküli hirtelen szívmegállást követően a tercier országos központba. Hátterükben 11/24 (46%) esetben öröklött arrhythmiaszindróma, 4/24 (16%) esetben strukturális szívbetegség igazolódott. 9/24 (38%) esetben az ok nem volt tisztázható. 3) A vizsgált közel 6 évben 73 gyermeknél (≈12/év) történt genetikai vizsgálat öröklődő arrhythmiaszindróma gyanúja miatt: tünetek nélküli kóros EKG: n = 23, családszűrés: n = 21, syncope: n = 15, sikeres újraélesztést követően: n = 14. Egyértelmű patológiás mutáció 29 (≈5/év), ismeretlen jelentőségű variáns 15 esetben igazolódott. Következtetés: Az Országos Mentőszolgálat adatai alapján Magyarországon évente kb. 20–25 gyermeknél következik be kórházon kívüli hirtelen szívmegállás. Ezen esetek körülbelül egyötödében sikeres az újraélesztés, és a túlélő betegek egyötöde gyógyul súlyos szövődmények, neurológiai károsodás nélkül és kerül az Országos Gyermekszív Központba további ellátásra (a gyermekkori szívmegállások 5%-a). Ezen betegek közel felénél utólag öröklött arrhythmiaszindróma igazolható. Öröklődő arrhythmiaszindróma miatt az országos központban gondozásba kerülő gyermekek egyötödét ismerik fel hirtelen szívmegállást követően. Orv Hetil. 2022; 163(12): 473–477.
Summary. Introduction: The incidence of pediatric out-of-hospital sudden cardiac arrest is low, but a part of them could be preventable. Objective: Aim of our study was to assess the pediatric cardiac arrest in Hungary and the magnitude of inherited cardiac arrhythmias in the background. Method: Three methods were used. 1) Utstein data sheets of the National Ambulance Service between 01. 01. 2012 and 30. 06. 2015. 2) Records of admissions to the national tertiary pediatric heart centre, due to out-of-hospital pediatric sudden cardiac arrest between 01. 01. 2000 – 11. 08. 2021. and 3) Results of genetic testing in patients with suspicion of inherited arrhythmia syndromes between 01. 10. 2015 – 11. 08. 2021 were analysed retrospectively. Results: 1) Ambulance was called to 373 paediatric cardiac arrests during the study period of 3.5 years. Primary cardiac origin was presumed in 84 cases (≈24/year) on the basis of Utstein data sheets. Reanimation was successful in 20%. 2) 24 children (≈1/year) were admitted to the national pediatric heart centre after out-of-hospital sudden cardiac arrest during the study period of 21 years. Inherited arrhythmia syndromes in 11/24 (46%), structural heart disease in 4/24 (16%) cases could be identified, but etiology remained unclear in the rest 9/24 (38%). 3) Suspicion of inherited arrhythmia syndrome emerged in 73 children in 6 years of the study (≈12/year) and it was based on pathological ECG: n = 23, family screening: n = 21, syncope: n = 15, successful reanimation: n = 14. Genetic testing revealed pathological variation in 29 cases (≈5/year), variant of unknown significance in 15 cases. Conclusion: 20–25 children have out-of-hospital cardiac arrest annually in Hungary based on data from the National Ambulance Service. Reanimation is successful in one fifth of the cases. One fifth of these surviving children had no severe complications and neurological deficit and they were admitted to the national pediatric heart centre for further diagnosis and treatment (5% of pediatric cardiac arrest). Inherited arrhythmia syndrome could be identified in the background in half of these admissions. One fifth of children checked up and followed for inherited arrhythmia syndrome in the national centre were diagnosed after sudden cardiac arrest. Orv Hetil. 2022; 163(12): 473–477.
