Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • Author or Editor: Anna Farkas x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Suspensions of a bioluminescent (luxAB) transformant of Listeria monocytogenes in pH 7.0 phosphate buffer were pressurised and the effect of the pressure treatment was monitored by plate counting. When the bacteria were suspended in NaCl- and nisin-free buffer the number of colony forming units (CFU) decreased by 3 and 6 log cycles after 300 MPA for 10 and 30 min, respectively. Supplementing the plating medium with 5% NaCl did not influence the colony forming capacity of non-pressurised cells, however, CFU of residual populations after respective treatments of 300 MPa for 10 and 30 min were reduced by a further 2 and 3.5 log cycles in case of salt containing plates. Nisin-addition to the plating medium caused less than one log unit decrease in the CFU of the non-pressurised population. However, the CFU of 10 min-pressurised sample was 4 log cycles less in the nisin-containing plates than in the nisin-free ones, whereas no colonies were formed in the nisin-containing plates even when 1 ml was inoculated from the originally 1010 CFU/ml population after 300 MPa for 30 min. The luciferase activities (bioluminescence intensities) decreased concomitant with the reduction of the viable cell counts, however, they were approx. 0.6-0.8 log units less in the presence of 5% NaCl in the pressurised suspension than those expected from the previously established linear correlation between the logarithmic light outputs and the logarithmic viable cell counts.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Anna Valkó
,
András Marosi
,
Attila Cságola
,
Rózsa Farkas
,
Zsuzsanna Rónai
, and
Ádám Dán

Enteric viral diseases of swine are one of the most frequent disorders causing huge economic losses in pork production. After the reappearance of an emerging enteropathogen, porcine epidemic diarrhoea virus (PEDV) in Hungary in 2016, an extensive survey was initiated in an attempt to identify diarrhoea-related porcine viruses, including adeno-, astro-, boca-, calici-, circo-, corona-, kobu-, rota- and Torque teno viruses. A total of 384 faecal samples collected during a twoyear period from diarrhoeic and asymptomatic pigs of various ages in 17 farms were screened by conventional and real-time PCR methods. Half of the samples contained at least one examined virus with the dominance of kobuvirus (55.1%) followed by bocaviruses (33.2%) and rotavirus groups A and C together (20.9%), while coronaviruses including PEDV were not found in this set of samples. Statistical analysis showed a highly significant difference (P < 0.0001) in the frequency of single infections compared to mixed ones with the exception of weaned pigs, in which group additionally most viruses were detected. The results of this study suggest that the complexity of this disease may vary with age, which makes the prevention of diarrhoea a challenge, especially in weaned pigs.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Orsolya Balogh
,
Márta Péntek
,
László Gulácsi
,
Katalin Farkas
,
Zoltán Járai
,
Anna Landi
,
Zsolt Pécsvárady
, and
Valentin Brodszky

Bevezetés: A magas vérnyomásban szenvedők 14%-ánál fordulhat elő perifériás verőérbetegség, közülük 1–3% a krónikus kritikus végtagischaemiában szenvedők aránya. Kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre a Fontaine-stádiumok szerinti életminőségről. Cél: A kutatás célja a magyarországi Fontaine II–IV. stádiumba tartozó betegek életminőségének felmérése. Módszer: A szerzők négy angiológiai centrumban keresztmetszeti kérdőíves felmérést végeztek. A vizsgálatban 102 beteg (43% nő) vett részt, átlagéletkoruk 70 (SD = 10) év volt. Eredmények: A betegek életminősége az EQ-5D index alapján stádiumonként átlagosan 0,66; 0,35; 0,18, az EQ-5D értékek alacsonyabbak a korra illesztett átlaglakosság értékeinél. A fájdalom vizuális analóg skála eredménye 38, 65, 71 mm, az EQ-5D-vel szoros korrelációt mutat (R = –0,68). A Fontaine IV betegek között szignifikánsan rosszabb azok életminősége, akiknél nyugalmi fájdalom és ulcus egyaránt fennáll. Következtetések: A betegség jelentős életminőség-csökkenéssel jár, EQ-5D-vel jól mérhető, a Fontaine-stádiumok mentén rosszabbodik. A Fontaine IV. stádiumban az egészségnyereség mérésekor célszerű figyelembe venni a nyugalmi fájdalom csökkenéséből és az ulcus részleges gyógyulásából származó nyereséget. Orv. Hetil., 2013, 154, 464–470.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Anna Valkó
,
Ervin Albert
,
Attila Cságola
,
Tünde Varga
,
Krisztián Kiss
,
Rózsa Farkas
,
Zsuzsanna Rónai
,
Imre Biksi
, and
Ádám Dán

Porcine epidemic diarrhoea virus (PEDV) is an emerging enteropathogen, causing great economic losses in the pig industry. After many years of quiescence, PEDV was detected in Hungary in 2016 with a recombination in its S gene. In order to determine the extent of this change, an attempt was made to isolate the recombinant PEDV. This study was extended with a variety of samples collected from three separate farms with newly identified PEDV in 2018. The recombinant PEDV from 2016 was isolated successfully along with three viruses from 2018, and one isolate from the new cases was used for whole genome determination. Whole genome sequence alignment revealed the highest identity with recombinant Hungarian and Slovenian PEDV within the low-pathogenic European viruses. This suggests that these recombinant PEDV are circulating in this area and may spread to other parts of the continent.

Open access

Az alsó tápcsatornai endoszkópos ultrahangvizsgálat

Endoscopic ultrasound in the lower gastrointestinal tract

Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Fábián
,
Renáta Bor
,
Zsófia Bősze
,
Tibor Tóth
,
Péter Bacsur
,
Anita Bálint
,
Klaudia Farkas
,
Tamás Resál
,
Mariann Rutka
,
Tamás Molnár
, and
Zoltán Szepes

Az endoszkópiát és az ultrahangtechnikát ötvöző, a tápcsatorna falának és a környező szerveknek és szöveteknek a vizualizálására minimálisan invazív módon alkalmas endoszkópos ultrahangvizsgálat az 1980-as évekbeli kifejlesztése óta jelentős technikai fejlesztéseken esett át. Ezáltal a vizsgálat indikációs köre folyamatosan bővül, így a diagnosztikus indikációk mellett már terápiás beavatkozásokra is lehetőséget biztosíthat. A rectumtumorok stádiummeghatározásában a legfrissebb ajánlások alapján a rectalis ultrahangvizsgálat – néhány speciális esettől eltekintve – elsősorban másodvonalbeli, kiegészítő modalitásként jön szóba a mágneses rezonanciás képalkotás mellett. Előretekintő echoendoszkópok és a munkacsatornán bevezethető ultrahangos miniszondák alkalmazásával a proximálisabb vastagbél területére is kiterjeszthető az endoszkópos ultrahangvizsgálat alkalmazása. A rectalis vizsgálat emellett a subepithelialis laesiók differenciáldiagnosztikájában, a rectalis varixok azonosításában, valamint a gyulladásos bélbetegségek és a perianalis szövődmények diagnosztikájában is fontos szerepet játszhat. Az eljárás diagnosztikus pontossága bizonyos esetekben ultrahangvezérelt mintavétellel növelhető. A rectalis ultrahangvizsgálat terápiás alkalmazási területei egyelőre inkább ígéretes lehetőségek, mintsem a bevett klinikai gyakorlat részei, a jövőben azonban várhatóan egyre nagyobb teret nyerhetnek. A jelen összefoglaló célja az alsó tápcsatornai ultrahangvizsgálattal kapcsolatos általános ismeretek bemutatása mellett a vizsgálat indikációs körének áttekintése, beleértve a diagnosztikus és a terápiás indikációkat is. Orv Hetil. 2023; 164(30): 1176–1186.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mariann Rutka
,
Tamás Molnár
,
Renáta Bor
,
Klaudia Farkas
,
Anna Fábián
,
Márk Győrfi
,
Anita Bálint
,
Ágnes Milassin
,
Mónika Szűcs
,
László Tiszlavicz
,
Ferenc Nagy
, and
Zoltán Szepes

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon a vastagbélrák rendkívül kedvezőtlen mortalitási adatainak javítása érdekében országos szintű colorectalis rákszűrő program bevezetését tervezik. Célkitűzés: Tanulmányunkban a 2015. év folyamán lezajlott, Csongrád megyei pilot szűrés során nyert tapasztalatokat összegeztük és értékeltük rövid távú hatékonyságát. Betegek és módszer: A kétlépcsős, széklet-okkultvér kimutatásán és kolonoszkópián alapuló szűrésben átlagos vastagbélrák-kockázatú, 50–70 év közötti, panaszmentes személyek vettek részt. A szűrés eredményességének értékelésénél figyelembe vettük a részvételi arányt, a vizsgálómódszerek pozitív prediktív értékét és a tumordetektációs rátát. A szűrés rövid távú hatékonyságát a Szegeden és vonzáskörzetében a 2013. és 2015. évi vastagbélrák incidenciájában és a kezdeti stádiumában bekövetkezett változás alapján határoztuk meg. Eredmények: A szűrőprogramba 22 130 személy kapott meghívást. A 46,4%-os részvételi arány mellett 1343 (13%) egyénnél bizonyult a székletminta „nem negatívnak”, közülük 766 beteg (7,5%) vállalta a szűrés keretein belül a kolonoszkópiát, illetve 711 betegnél került sor a vastagbél teljes átvizsgálására. A lejelentések alapján a vastagbéltükrözés során 358 (50,3%) személynél adenoma és 42 személynél (5,9%) rosszindulatú daganat igazolódott. A szűrés évében a rectumcarcinomák esetén nem, de a coloncarcinomák esetén szignifikáns eltérés mutatkozott az incidenciában (183 vs. 228; p = 0,026) és a daganatok mélységi kiterjedésében (p = 0,002). A nyirokcsomó-érintettség aránya 2015-ben szignifikánsan alacsonyabb volt (48,3% vs. 37,1%; p = 0,049). Következtetés: A Csongrád megyei populációs szintű colorectalis carcinoma szűrés a részvételi hajlandóság, valamint a daganatok incidenciájában és stádiumában bekövetkezett változás alapján, rövid távon egyértelműen sikeresnek bizonyult, ezért országos kiterjesztése szükséges. Orv Hetil. 2017; 158(42): 1658–1667.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Endre
,
Sarolta Láng
,
Adrienn Vámos
,
János Bobvos
,
Anna Páldy
,
Ildikó Farkas
,
Zsuzsa Collinsné Horváth
, and
Mihály János Varró

Bevezetés: A magyarországi asztma prevalencia a legutóbbi 15 évben egyenletesen nőtt, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nyilvántartása szerint 2004-ben elérte az 1,8%-ot. A gyermekkori asztma hazai gyakoriságára vonatkozóan csak szórványos felmérésekből származó adatok vannak. Célok: Szerzők célul tűzték ki a területet ellátó gyermekorvosoktól nyert adatok segítségével a budapesti gyermekek asztma prevalenciájának a felmérését 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban. Megkísérelték az esetleges változás okát is felderíteni. Módszerek: Ennek érdekében kérdőíveket küldtek a 23 kerületi szakfelügyelő gyermekgyógyász főorvosnak, melyet ők a területet ellátó kollégáknak továbbítottak. Ebben csupán azt kérdezték, hány gyermek tartozik a körzetükbe és közülük hányról tudják biztosan, hogy asztmában szenved. Emellett Budapest 8 pontján folyamatosan mérték a levegő CO, NO 2 , SO 2 , O 3 és szálló por koncentrációját, valamint külön Pesten és Budán a pollenszámot. Eredmények : 1995-ben 11 kerületből 108 gyermekorvos válaszolt. Az általuk kezelt 104.060 gyermek közül 1962-ről tudták, hogy asztmában szenved, ami 1,88±0,87%-os prevalenciát jelent. 1999-ben 22 kerületből, 153 kollégától kaptak választ. A gondozásuk alatt álló 142.679 (0–18 év közötti) gyermek 2,26±0,94%-át asztmásként tartották nyilván (összesen 3228-at). 2003-ban már mind a 23 budapesti kerületből sikerült válaszhoz jutniuk. A 204 kolléga által ellátott 176.049 gyermek között minden eddiginél több (4712) az asztmában szenvedő, ami a prevalencia 2,68±1,31%-ra történő emelkedését jelenti. A növekedés üteme mind 1995 és 1999, mind 1999 és 2003 között szignifikáns (p < 0.0001). Ez a szignifikáns növekedés akkor is igazolható, ha csak azt a 11 kerületet hasonlítjuk össze a vizsgált években, amelyekből már 1995-ben is érkezett válasz. A mért légszennyező anyagok koncentrációja nem nőtt a vizsgált évek alatt és a leginkább allergizáló növények pollenszáma sem emelkedett. Következtetések: Jóval több mint 100 ezer gyermek vizsgálati adata alapján megállapítható, hogy 1995 és 2003 között az asztmás gyermekek aránya másfélszeresére nőtt Budapesten, miközben a légszennyezettség nem romlott és a pollenszám sem emelkedett.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Valentin Brodszky
,
Katalin Farkas
,
Zoltán Járai
,
Anna Landi
,
Zsolt Pécsvárady
,
Petra Baji
,
Orsolya Balogh
,
László Gulácsi
, and
Márta Péntek

A prosztanoidok (alprostadil, iloprost) azoknál a kritikus végtagischaemiás betegeknél alkalmazhatóak, akiknél a revascularisatiós beavatkozások nem végezhetőek el vagy sikertelenek voltak. Egy Cochrane-elemzés (CD006544) szerint a prosztanoidok hatásossága a fájdalomcsökkenés és fekélygyógyulás terén eltérő. Célitűzés: A vizsgálat célja a prosztanoidok hatásosságának és biztonságosságának értékelése. Módszer: Szisztematikus irodalomkeresés és a randomizált, kontrollált vizsgálatok kevert típusú metaanalízise. Eredmények: Hét vizsgálat (n = 964 beteg) metaanalízise alapján mind az alprostadil (OR: 3,2, 95%-os KI: 1,7–5,5 és OR: 1,8, 95%-os KI: 0,6–4,3), mind az iloprost (OR: 2,7, 95%-os KI: 1,7–4,2 és OR: 2,5, 95%-os KI: 1,0–5,4) a placebónál nagyobb arányban oldja a nyugalmi fájdalmat és javítja a fekélygyógyulást. Egymáshoz viszonyított hatásosságuk között nincs szignifikáns eltérés a két végpontban (OR: 1,2, 95%-os KI: 0,7–1,9 és OR: 0,7, 95%-os KI: 0,3–1,5). Mindkét kezelés mellett gyakrabban fordulnak elő nem kívánt események a placebóhoz képest, az egymáshoz viszonyított esélyarány az alprostadilnál kedvezőbb (OR: 0,2, 95%-os KI: 0,1–0,3). Következtetések: Mindkét prosztanoid kedvező hatású kritikus végtagischaemiában a nyugalmi fájdalom oldására és a fekélygyógyulásra, közöttük nincs szignifikáns különbség. A korábbi Cochrane-vizsgálat (CD006544) módszertani hiba miatt téves eredményt közölt. Orv. Hetil., 2011, 152, 2047–2055.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Fábián
,
Renáta Bor
,
Anita Bálint
,
Klaudia Farkas
,
Ágnes Milassin
,
Mariann Rutka
,
László Tiszlavicz
,
Ferenc Nagy
,
Tamás Molnár
, and
Zoltán Szepes

Absztrakt

Bevezetés: A rectalis ultrahang a rectumtumorok stagingjének egyik alapmódszere. Előrehaladott tumorok esetén a műtét előtti neoadjuváns kezelés hatására létrejövő szöveti változások hatással vannak a módszer pontosságára. Célkitűzés: A rectalis ultrahang pontosságának felmérése preoperatív kemo-radioterápiát követően, összehasonlítva az iniciális staging során tapasztalt pontossággal. Módszer: Retrospektív módon vetették össze a Szegedi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinikán 2006 és 2014 között végzett rectalis ultrahangvizsgálatok során meghatározott T-, illetve N-stádiumot a műtéti reszekátum feldolgozásakor megadott patológiai T- és N-stádiummal neoadjuváns kezelést követően és az iniciális staging során (kontrollcsoport). Eredmények: A T-stádium esetén az iniciális staging 70%-ban, a re-staging 61%-ban volt pontos, utóbbinál 31%-ban túlértékelés történt. Az ypT0 stádiumot egy esetben sem sikerült azonosítani. Az N-stádium meghatározásának pontossága 64% volt a kontrollcsoportban és 61% volt re-staging alkalmával. Következtetések: Neoadjuváns kezelést követően a rectalis ultrahang pontossága romlik. Az onkológiai kezelés hatásosságának megítélésében és a műtéti tervezésben a rectalis ultrahanggal történő re-staging szerepe megkérdőjelezhető. Orv. Hetil., 2016, 157(30), 1193–1197.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tímea Daróczi
,
Renáta Bor
,
Anna Fábián
,
Ella Szabó
,
Klaudia Farkas
,
Anita Bálint
,
László Czakó
,
Mariann Rutka
,
Mónika Szűcs
,
Ágnes Milassin
,
Tamás Molnár
, and
Zoltán Szepes

Absztrakt

Bevezetés: A malignus epeúti szűkületek palliatív endoszkópos kezelésekor öntáguló fém- és műanyag stentek alkalmazhatók. Az irányelvek a fémstenteket magas költségük miatt négy hónapot meghaladó várható túlélés esetén javasolják. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a malignus epeúti szűkületek esetén alkalmazott kétféle stent eredményességének és költséghatékonyságának összehasonlítását. Módszer: A retrospektív vizsgálatba 37 fém- és 37 műanyag stentet kapott beteget vontak be. Meghatározták a stentek átjárhatósági idejét, szövődményrátáját és az ellátás kumulatív költségét. Eredmények: A fémstentek komplikációs rátája a műanyag stentekhez képest alacsonyabbnak (37,84 és 56,76%), míg átlagos átjárhatósági idejük hosszabbnak (19,11 és 8,29 hét; p = 0,0041) bizonyult. A stenteléssel összefüggő hospitalizációk (1,18 és 2,32; p = 0,05) és intervenciók száma szignifikánsan magasabb volt a műanyag stentes csoportban (17 és 27; p = 0,033). Esetükben a kettős stentimplantáció az átjárhatósági időt 7,68-ról 10,75 hétre emelte. Összköltség tekintetében nem találtak szignifikáns eltérést (p = 0,848). Következtetések: Költséghatékonyság és a betegek megterhelése alapján két hónapos várható túlélés esetén fémstent-implantáció javasolható, míg rövid várható túléléskor többszörös műanyagstent-implantációra kell törekedni. Orv. Hetil., 2016, 157(7), 268–274.

Restricted access