Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: Anna Szamosi x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Napjainkban az allergiás megbetegedések száma folyamatosan emelkedik. Az atópiás betegeknél gyakran jelentkeznek szemet érintő allergiás megbetegedések (szezonális és perennialis allergiás kötőhártya-gyulladás, vernalis keratoconjunctivitis, atópiás keratoconjunctivitis, óriás papillás kötőhártya-gyulladás, kontaktblepharoconjunctivitis). Az allergiás szembetegségek kezelésében szemcsepp formájában használt gyógyszerek közé tartoznak az antihisztaminok, a hízósejtmembrán-stabilizálók, a kettős támadáspontú szerek, az érösszehúzók és a kortikoszteroidok. Egyes esetekben szisztémásan antihisztaminok is használhatók. A kezelés látszólag egyszerű, a helytelen terápia azonban – szélsőséges esetben – akár látásvesztéshez is vezethet. A szemtünetek enyhítésében a kortikoszteroidok kiváló gyógyszernek számítanak, de használatuk jelentős figyelmet igényel mind a kezelőorvos, mind a beteg részéről, hiszen súlyos mellékhatásaik vannak. Ezek közül a látást leginkább veszélyeztető elváltozások a szteroidindukált szürke hályog és a még súlyosabb szteroidindukált glaukóma. Felnőttek körében e két kórkép jellemzőit, előfordulási gyakoriságát és kockázati tényezőit részletesen tanulmányozták, ellenben gyermekek esetében igen kevés irodalmi adat áll rendelkezésünkre a szteroidszemcsepp mellékhatásaival kapcsolatosan. Az eddigi tanulmányok alapján gyermekeknél sokkal nagyobb arányban alakulnak ki mellékhatások a szteroidterápia mellett, mint felnőttek körében. Orv Hetil. 2019; 160(9): 329–337.

Open access

A védőnők szerepe a gyermekkori látásproblémák felismerésében

The impact of district nurses in screening visual impairments

Orvosi Hetilap
Authors:
Amarilla Barcsay-Veres
,
Anna Szamosi
,
Mária Bausz
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Bevezetés: A 0–18 éves korosztály testi-lelki egészsége meghatározó a társadalom egészére nézve. A zavartalan látásfejlődés biztosítása a szülő, a gyermek, a pedagógus, a védőnő és az orvos együttes feladata. Fontos láncszem a védőnő a családok és az orvosi ellátás között, mert elsőként észlelhet olyan látószervi eltérést, amelyet majd a gyermekgyógyász, a szemész vagy a neurológus kezelhet. A csapatmunka nyertese szintén egy közösség, mert a látás megőrzésén túl esélyt kap a gyermek a megfelelően támogatott testi és szellemi fejlődésre is. Célkitűzés: Felmérni, hogy napjainkban a védőnők milyen szemészeti elváltozások kiszűrésére végzik a látásvizsgálatokat, és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésükre. A tanácsadó munkát kiegészítik-e oktatóvideókkal, illetve nyitottak-e továbbképzésen való részvételre. Módszer: Anonim, önkéntes, online kérdőívek segítségével gyakorló védőnőket kérdeztünk, milyen eltérésekre fókuszálnak, milyen módszereket használnak. Adatokat gyűjtöttünk arról, hogy beépültek-e a betegtájékoztató oktatóvideók ajánlásai a védőnők ellátási fegyvertárába, illetve milyen támogatást tartanának előnyösnek a szemészeti szakma részéről. Eredmények: Az eredmények szerint a látószervi szűrővizsgálatok csecsemőkorban a kancsalság, míg iskoláskorban a fénytörési hibák felismerését célozzák. Általában sztereotesztek és olvasótáblák rendelkezésre állnak, de pupillalámpák kevésbé. Az oktatóvideókat kevesen használják, de jelentős érdeklődés mutatkozik posztgraduális szemészeti továbbképzés iránt. Következtetés: A megkérdezett védőnők látásszűrő tevékenysége nagy vonalakban tükrözi a legutóbbi szakmai ajánlásokat, de több területen vannak bizonytalanságok. A védőnői felmérés alapján szabadon választható, jelenléti és online oktatási anyagot állítottunk össze a védőnők posztgraduális képzésére, mely pontszerző továbbképzésként nyilvántartásba került. Orv Hetil. 2023; 164(3): 88–95.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Lajos Sándor Kiss
,
Tamás Szamosi
,
Tamás Molnár
,
Pál Miheller
,
László Lakatos
,
Áron Vincze
,
Károly Palatka
,
Zsolt Bartha
,
Beáta Gasztonyi
,
Ágnes Salamon
,
Gábor Horváth
,
Gábor Tamás Tóth
,
Klaudia Farkas
,
János Banai
,
Zsolt Tulassay
,
Ferenc Nagy
,
Mária Szenes
,
Gábor Veres
,
Barbara Dorottya Lovász
,
Zsuzsanna Végh
,
Petra Anna Golovics
,
Miklós Szathmári
,
Mária Papp
, and
Péter László Lakatos

Az adalimumab a tumornekrózis-faktor-alfát célzó, teljesen humán monoklonális antitest, amely randomizált klinikai vizsgálatokban hatékonynak bizonyult a Crohn-betegség kezelésében. A jelen tanulmányban a szerzők célja a középtávú klinikai hatásosság és a nyálkahártya-gyógyulás prediktorainak meghatározása volt a magyarországi speciális gasztroenterológiai centrumokban adalimumabkezelésben részesülő Crohn-betegekben. Módszer: A tanulmányba 201 Crohn-beteget vontak be. A klinikai adatok prospektíven kerültek rögzítésre, majd később feldogozásra (férfi/nő arány: 112/89; median életkor: 24 év; időtartam: nyolc év). Korábbi infliximabterápiában 97 (48,3%) beteg részesült, párhuzamosan kortikoszteroidot kapott a betegek 41,3%-a és azathioprint a betegek 69,2%-a (mindkettőt: 26,4%). Eredmények: A klinikai javulás és remisszió aránya a 24. héten 78% és 52%, illetve az 52. héten 69,4% és 44,4% volt. Az endoszkópos kép javulása, illetve a nyálkahártya-gyógyulás a betegek 43,1 és 23,6%-ában volt kimutatható. Logisztikus regressziós modellben a 12 hónapos klinikai kimenetel független prediktorai a klinikai válasz és normális C-reaktív fehérje a kezelés 12. hetében, a kombinált immunszuppresszió szükségessége az indukciós kezelés során, a rövidebb betegségtartam és a dohányzás voltak. A kezelés 12. hetében mért normális C-reaktív fehérje, a 24. héten tapasztalt klinikai remisszió, a korábbi relapsusok gyakorisága és a dohányzás állt összefüggésben a nyálkahártya-gyógyulás mértékével. A dózis emelésére a betegek 16,4%-ának volt szüksége. A párhuzamos azathioprinkezelés és a 12. héten tapasztalt klinikai remisszió csökkentette a dózisemelés esélyét. Következtetés: Az adalimumabkezelés során a középtávú klinikai hatékonyság és a nyálkahártya-gyógyulás előrejelzésében meghatározó tényezők a 12. héten tapasztalt klinikai hatékonyság és normális C-reaktív fehérje, a kombinált immunszuppresszió szükségessége, a luminalis betegség és a dohányzás voltak. A párhuzamos azathioprinkezelés csökkentheti a dózisemelés valószínűségét. Orv. Hetil., 2011, 152, 1433–1442.

Open access