Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: Bálint Ambrus x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Kővári
,
Ambrus Kaposi
,
Zsuzsanna Kiss
,
Réka Kurucz
,
Péter Mandl
,
Géza Péter Bálint
,
Gyula Poór
,
Miklós Szendrői
, and
Péter Vince Bálint

Absztrakt:

Bevezetés: Az osteoarthrosis (az angol nevezéktanban osteoarthritis) mint a leggyakoribb ízületi megbetegedés kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bír. Célkitűzés: A multimorbiditás hatásának vizsgálata a funkcionális és életminőségtesztekre generalizált osteoarthrosisban (GOA, kéz- és térdízületi osteoarthrosis együttes jelenléte) szenvedő nőkben. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatba az American College of Rheumatology (ACR) kritériumrendszere alapján klasszifikálható kéz- és térdízületi osteoarthrosisban szenvedő betegeket vontunk be. A kontrollcsoportba mozgásszervi szempontból panaszmentesek kerülhettek, akiknél klasszifikálható osteoarthrosis vagy gyulladásos reumatológiai betegség gyanúja nem merült fel. A multimorbiditást összegzett komorbiditásszámmal jellemeztük. A GOA-csoportban a funkciót Western Ontario and McMaster Universities Arthritis Index (WOMAC), a Cochin Hand Scale, Knee Injury and Osteoarthritis Outcome Score (KOOS) és a Health Assessment Questionnaire (HAQ) segítségével, míg az életminőséget mindkét csoportban EuroQol-5D Scale teszttel mértük. Elemeztük az összegzett komorbiditásszám, az életkor és a testtömegindex (BMI) közötti kapcsolatot. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikai módszereket, kétmintás t-próbát és Pearson-féle korrelációs tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A vizsgálati csoportokba 200-200 résztvevőt vontunk be. Szignifikáns összefüggést mértünk mindkét vizsgálati csoportban a magasabb komorbiditásszám, a rosszabb életminőséget jelző EuroQol-5D-értékek, az idősebb életkor (korreláció a GOA-csoportban: 0,37, p<0,001, a kontrollcsoportban: 0,24, p<0,001) és a nagyobb BMI-érték között (korreláció a GOA-csoportban: 0,18, p: 0,01, a kontrollcsoportban: 0,45, p<0,001). Az összegzett komorbiditásszám emelkedése a GOA-csoportban negatív hatással volt a funkcióra és az életminőségre. Következtetés: Az idősebb életkor és a növekvő BMI-érték kifejezetten erős összefüggést mutatott a multimorbiditással mindkét vizsgálati csoportban. A kontrollcsoporthoz képest gyengébb kapcsolat igazolódott a BMI és az összegzett komorbiditásszám között osteoarthrosisos betegek esetében. További vizsgálat szükséges a GOA-csoportban feltételezhető eltérő összefüggések miatt. Orv Hetil. 2020; 161(32): 1332–1340.

Open access

A csípő-, valamint térdízületi arthrosisos betegek funkcióképességének és egészségi állapotának vizsgálata

Study of the functional capacity and health status of patients with hip as well as knee osteoarthritis

Orvosi Hetilap
Authors:
Anett Tóvári
,
Anikó Kőnigné Péter
,
Péter Tardi
,
Eleonóra Leidecker
,
Eszter Ambrus
,
Iuliana Boros-Balint
,
Mária Hermann
,
János Kránicz
, and
Márta Hock

Bevezetés: A csípő-, valamint térdízületi arthrosis gyakori megbetegedésnek számít. Számos terápiás lehetőség érhető el hazánkban. Célkitűzés: A komplex konzervatív gyógykezelés eredményességének vizsgálata csípő-, valamint térdízületi arthrosisos betegek esetén. Módszer: Saját készítésű kérdőív mellett alkalmaztuk a vizuális analóg skálát, a Functional Independence Measure, a Barthel-index, illetve az SF-36 kérdőíveket. Ezenkívül ízületi mozgástartományt mértünk. A vizsgálati csoport tagjai többféle fizioterápiás kezelést (gyógyvíz, gyógytorna, klasszikus svéd masszázs, Bemer-kezelés, pakolás, fizikoterápia) vettek igénybe. Eredmények: A vizuális analóg skála és a Barthel-index eredményei szignifikánsan változtak a két mérés között. A Functional Independence Measure esetén nem találtunk szignifikáns eltérést a két csoport adatainak értékelése során. Az egészségi állapot felmérésekor mind a fizikális egészség, mind a mentális egészség dimenziójában javulást figyelhettünk meg a vizsgálati csoportnál. Az ízületi mozgástartomány vizsgálata során a vizsgálati csoportnál a bal térd passzív extenziójának kivételével javulást figyelhettünk meg a résztvevők adatainak elemzésekor. Következtetés: A 3 hetes komplex konzervatív terápia megfelelő kezelési lehetőség lehet a funkcióképesség és az egészségi állapot javítására csípő-, valamint térdízületi arthrosis esetén. Orv Hetil. 2022; 163(48): 1917–1922.

Open access

Női kismedencei funkciózavarok keresztmetszeti vizsgálata magyarországi populáción

Cross-sectional study of female pelvic floor dysfunction in a Hungarian population

Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Ambrus
,
Alexandra Makai
,
Viktória Prémusz
,
Julianna Boros-Balint
,
Péter Tardi
,
Anett Tóvári
,
Nóra Nusser
,
Melinda Járomi
,
Pongrác Ács
,
Miklós Koppán
,
József Bódis
, and
Márta Hock

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A női kismedencei funkciózavarok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, és jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Vizsgálatunk célja volt felmérni a medencefenék-diszfunkciós tüneteket és azok hatását az egyén életminőségére. Módszer: Vizsgálatunkba 203 nőt vontunk be. Az adatgyűjtést két kérdőív, egy általunk összeállított és az Australian Pelvic Floor Questionnaire segítségével végeztük. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 20.0 rendszert használtunk. Spearman-korrelációt, khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-féle U-tesztet, Kruskal–Wallis-próbát és többváltozós lineáris regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p≤0,05 határnál állapítottuk meg. Eredmények: A hólyagdiszfunkciók gyakorisága (56,2%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p<0,001), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001), az episiotomiával (p<0,001) és a prolapsusműtétekkel (p = 0,010). A süllyedéses kismedencei kórképek gyakorisága (27,1%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p = 0,002), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001) és a korábbi episiotomiával (p<0,001). Az analis incontinentia gyakorisága (58,9%) a magasabb testtömegindexszel (p = 0,029) volt szignifikáns kapcsolatban. Szexuális diszfunkciót (53,2%) allergia és tüdőbetegségek (p = 0,048) jelenlétével kapcsolatban találtunk. A többes diszfunkció előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p = 0,043), a korábbi hysterectomiával (p = 0,046) és prolapsusműtétekkel (p<0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Minden diszfunkció esetén kimutatható volt az életminőség-romlás (hólyagfunkciók: p<0,001; bél- és székletürítési funkciók: p<0,001, hüvelyfali süllyedés: p<0,001, szexuális funkciók: p<0,001). Következtetés: Az általunk vizsgált női populációban nagy arányban találtunk kismedencei funkciózavarokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak az érintettek életminőségére. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

Summary. Introduction and objective: Pelvic floor dysfunction (PFD) can cause several complaints in women and has an adverse effect on the quality of life (Qol). The aim of our study was to evaluate the prevalence of pelvic floor dysfunction and its effect on Qol. Method: 203 women were included. We used two questionnaires, a self-constructed and the Australian Pelvic Floor Questionnaire. Statistical analysis was performed by SPSS 20.0. Spearman’s correlation, chi-square, Mann–Whitney U, Kruskal–Wallis tests and multivariate linear regression were used. Statistical significance was set at p≤0.05. Results: There was a significant association between the prevalence of urinary incontinence (56.2%) and age (p<0.001), obesity (p<0.001), number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001), episiotomy (p<0.001) and pelvic organ prolapse (POP) surgery (p = 0.010); between the occurrence of POP (27.1%) and age (p = 0.002), the number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001) and episiotomy (p<0.001); between the prevalence of anal incontinence (58.9%) and obesity (p = 0.029); between sexual dysfunction (SD) (53.2%) and respiratory disease and allergy (p = 0.048). Multiple PFD was significantly associated with age (p<0.001), obesity (p = 0.043), hysterectomy (p = 0.046) and POP surgery (p = 0.010). There was a significant difference between women having more severe PFD than milder complaints regarding Qol (bladder p<0.001; bowel p<0.001; SD p<0.001 and POP p<0.001). Conclusion: Pelvic floor dysfunction was common in our study population and had a great adverse effect on Qol. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

Restricted access