Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • Author or Editor: BARNA KONKOLY THEGE x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Tanulmányunkban a Crumbaugh és Maholick-féle Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL) magyarországi adaptációjának eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatban 343 fő vett részt, átlagéletkoruk 33 év volt. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Rövidített Aspirációs Indexet, az Élettel Való Elégedettség Skálát, és egy további, az adaptálni kívánt kérdőívvel azonos konstruktumot mérni hivatott, de hazánkban még nem validált mérőeszközt, az Egzisztencia-skála rövidített verzióját használtuk. Az Életcél Kérdőív belső megbízhatósága igen jónak bizonyult. Noha a pusztán statisztikai szempontból értelmezett főkomponens-elemzés 4 faktort is kimutatott, az eredmények gyakorlati szempontból mégis inkább a kérdőív unidimenzionalitásának irányába mutatnak. A kérdőív az elvárásoknak megfelelő irányú, közepes erősségű kapcsolatot mutatott az összes, validáláshoz használt mérőeszközzel. A kérdőív magyar változata a külföldi adatokkal összevetve is megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult az élet – Viktor Frankl fogalmának megfelelően értelmezett – értelmességének mérésében.

Restricted access

Az Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale - PSS) magyar változatának jellemzőit vizsgáltuk 217, stresszkezelő programra jelentkező egyén válaszai alapján. A kérdőív három változata (PSS14, PSS10, PSS4) szorosan korrelál (r = 0,99 és 0,93), mindhárom belső megbízhatósága igen jó (a Cronbach-alfa rendre 0,88; 0,85; 0,79), és a teszt-reteszt megbízhatósága is kiváló (r = 0,90). A nem, az életkor és az iskolai végzettség nem befolyásolta szignifikánsan az összpontszámot, ugyanakkor mintánk egyes alcsoportjainak átlagpontszámai különböztek: a szakemberek (orvos, szakápoló, pszichológus) átlagértékei alacsonyabbak voltak, mint a „normál” és diák csoport értékei, a szomatikus betegcsoport magasabb pontszámot ért el, míg a legmagasabb a pszichiátriai kezelés alatt álló (szorongó) csoport pontszáma volt. A kérdőív validitását más, ismert pszichológiai skálákkal összehasonlítva is igazoltuk. Közepesen szoros összefüggést találtunk a PSS és a szubjektív testi tünetek (PHQ), a WHO Jól-lét Skála, a rövidített Cook-Medley Ellenségesség pontszámok között; szorosabb volt az összefüggés a depresszió (Rövidített Beck Depresszió Kérdőív - BDI) és a szorongás (Spielberger Vonásszorongás Skála - STAI-T) pontszámokkal: a korrelációs együtthatók 0,52-0,85 között voltak. A fentiek jelzik, hogy bár van összefüggés az észlelt stressz és a különböző testi és lelki tünetek között, a PSS által mért változó egy független konstruktum, mely alkalmas a krónikus stressz mint rizikófaktor becslésére.

Restricted access

Bevezetés: A daganatos betegséggel küzdők pszichoszociális helyzete napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők azzal a céllal végezték a vizsgálatot, hogy friss képet kapjunk a hazai betegek mentális és szociális állapotáról. Módszer: A vizsgálatban 1070, különféle stádiumú és típusú daganattól szenvedő beteg vett részt (30% férfi, átlagéletkor: 55,9±11 év). Eredmények: A betegek jó részének riasztóan rosszak voltak az anyagi körülményei, 41,3%-uk más krónikus betegséggel is küzdött, legalább 52,2%-uk szenvedett közepes mértékű szorongástól és/vagy depressziótól, és az öngyilkossági gondolatok előfordulása többszörös volt körükben a magyar átlagpopulációhoz képest (13% vs. 4,6%). Szubjektív megítélésük szerint a társas támogatottságuk szintje alacsonyabb volt, mint az országos átlag. A vizsgálatban részt vevők 61,6%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen venne igénybe pszichológusi segítséget. A diagnózis óta eltelt idő előrehaladtával a betegek társas életminősége romlott. Pozitívum ugyanakkor, hogy a válaszadók megküzdési módja dominánsan aktív, problémamegoldó jellegű volt. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy fontos volna a pszichoszociális szempontból többszörösen veszélyeztetett betegek szűrése, és mind pszichés, mind szociális gondozásuk feltételeinek megteremtése Magyarországon. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1024–1032.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Az ischaemiás szívbetegség vezető haláloknak számít hazánkban. Kialakulásában és a betegség prognózisában is kiemelkedő szerepet játszanak a mentális és az életmódbeli tényezők. Célkitűzés: Ischaemiás szívbetegek körében a szorongás, a depresszió és az egészséggel kapcsolatos kontrollérzés, valamint az egészség-magatartások összefüggéseinek elemzése. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 116 kardiológiai rehabilitációs osztályon fekvő beteg vett részt (56,9% férfi, átlagéletkor: 57,65±8,22 év). Eredmények: A betegek 30,9%-a számolt be megemelkedett szorongásról és 21,9%-a depressziós hangulatról. Az egészségkontrollhit tekintetében e betegek körében a más személyek befolyásában való hit volt a legerősebb. A kevésbé szorongó és kevesebb depressziós tünetet mutató betegek gyakrabban figyeltek oda az egészséges táplálkozásra és a testmozgásra. Az erősebb belső kontrollhittel rendelkezők nagyobb eséllyel végeztek testmozgást, a társas külső kontroll skálán magas értéket mutatók pedig nagyobb valószínűséggel keresték fel orvosukat, ha betegségre gyanakodtak. Következtetések: A kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegséggel kapcsolatos mentális tényezők átfogó vizsgálata és szükség esetén adekvát pszichológiai intervenciók alkalmazása. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 813–822.

Open access

Írásunk a WHO Jól-lét Kérdőív 5 tételes (WBI-5) rövidített magyar verziójának hazai adaptálását mutatja be. A mérőeszköz validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján készült. A vizsgálat 12 668 főre terjedt ki, a minta életkor, nem és lakóhely szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Beck-féle Reménytelenség Skála három tételét, a Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szorongás alskáláját (HAS), a rövidített Maastricht Vitális Kimerült­ség Kérdőívet, a rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Életcél és Kapcsolatok al­skálájának 7 kérdését, valamint az egészségi állapot önbecslését használtuk fel. Az öttételes WHO Ál­­talános Jól-lét Skála belső megbízhatósága kiváló (Cronbach-alfa: 0,85). A mé­rőeszköz ro­tálatlan főkomponens-elemzése is megerősítette a kérdőív homogenitását. A kérdőív az elvárásoknak megfelelően közepesen erős, negatív kapcsolatban állt mind a Rövidített Beck Depresszió Kérdőív értékével, mind a szorongást mérő HAS 7 tételének össz­pont­számával és a reménytelenséggel. Kérdőívünk összpontszáma hasonló erősségű, pozitív kapcsolatban állt mind a válaszadó önmagához, mind másokhoz viszonyított szubjektív egészségi állapotával, továbbá az élet értelme-konstruktummal. A kérdőív magyar változa­ta megbízható és érvényes mérőeszköznek tekinthető a pozitív életminőség vizsgála­takor.

Restricted access

Background and aims

The aims of this study were (a) to describe the prevalence of single versus multiple addiction problems in a large representative sample and (b) to identify distinct subgroups of people experiencing substance-related and behavioral addiction problems.

Methods

A random sample of 6,000 respondents from Alberta, Canada, completed survey items assessing self-attributed problems experienced in the past year with four substances (alcohol, tobacco, marijuana, and cocaine) and six behaviors (gambling, eating, shopping, sex, video gaming, and work). Hierarchical cluster analyses were used to classify patterns of co-occurring addiction problems on an analytic subsample of 2,728 respondents (1,696 women and 1032 men; M age = 45.1 years, SD age = 13.5 years) who reported problems with one or more of the addictive behaviors in the previous year.

Results

In the total sample, 49.2% of the respondents reported zero, 29.8% reported one, 13.1% reported two, and 7.9% reported three or more addiction problems in the previous year. Cluster-analytic results suggested a 7-group solution. Members of most clusters were characterized by multiple addiction problems; the average number of past year addictive behaviors in cluster members ranged between 1 (Cluster II: excessive eating only) and 2.5 (Cluster VII: excessive video game playing with the frequent co-occurrence of smoking, excessive eating and work).

Discussion and conclusions

Our findings replicate previous results indicating that about half of the adult population struggles with at least one excessive behavior in a given year; however, our analyses revealed a higher number of co-occurring addiction clusters than typically found in previous studies.

Open access

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult.

Restricted access

Az Észlelt Stressz Kérdőív járványspecifikus verziójának validálása

Validation of pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale

Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Hamvai, Ágoston Fáber, and Barna Konkolÿ Thege

Összefoglaló. Bevezetés: Egyre több adat bizonyítja, hogy a COVID–19-járvány hatással van a pszichés egészségre, beleértve a megnövekedett észlelt stresszt is. Célkitűzés: Az Észlelt Stressz Kérdőív 10 tételes, járványspecifikus verziójának (PSS-PAN) megalkotása, validitásának és megbízhatóságának tesztelése. Módszer: A skála faktorstruktúráját, konvergens és divergens validitását teszteltük egy internetes vizsgálat során (n = 1164; átlagéletkor: 38,57 év; szórás: 6,27 év; 84,2% nő). Eredmények: Igazoltuk a PSS-PAN egykomponensű szerkezetét. A kérdőív továbbá szignifikánsan korrelált a rövidített Beck Depresszió Kérdőív (r = 0,41; n = 1164; p<0,001), a 4 tételes Észlelt Stressz Kérdőív (r = 0,46; n = 1164; p<0,001) és az Élettel Való Elégedettség Skála pontszámaival (r = –0,29; n = 1164; p<0,001). A nők esetében a PSS-PAN átlaga szignifikánsan magasabb volt, mint a férfiaknál (t(1162) = –7,135; p<0,001), de ez a hatásnagyság nagyon csekély volt (Cohen-féle d = 0,06). A PSS-PAN átlagpontszáma szignifikánsan nem különbözött a legmagasabb iskolai végzettség kategóriái mentén (F(6;1157) = 2,035; p = 0,06; η2 = 0,01). Az alsó középosztályba tartozó résztvevők átlagpontszáma szignifikánsan magasabb volt, mint a középosztályba tartozó kitöltőké a post hoc elemzés alapján (F(4;1159) = 3,461; p = 0,01; η2 = 0,01). A skála pontszáma nem korrelált szignifikánsan az életkorral (r = –0,04; n = 1164; p = 0,13). A Cronbach-alfa 0,89 volt, vagyis a kérdőív belső megbízhatósága kiváló. Megbeszélés: A skála egykomponensű struktúrát mutatott. A többi skálával való közepesen erős és gyenge korrelációja a skála validitását igazolta, és azt, hogy a járványhoz kapcsolódó észlelt stressz külön indikátora. Pontszámát nem vagy nem erősen befolyásolta a nem, a kor, az iskolázottság vagy a szocioökonómiai státusz. Következtetés: A PSS-PAN a járványokhoz kötődő stressz mérésének megfelelő eszköze. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.

Summary. Introduction: A growing amount of evidence indicates that the COVID-19 pandemic influences mental health, including an increased level of perceived stress. Objective: To develop and psychometrically investigate a pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale (PSS-PAN) that measures stress related to the pandemic. Method: Factor structure as well as convergent and divergent validity of the 10-item PSS-PAN were examined on the data set of an online survey (n = 1164; mean age: 38.57 years; standard deviation: 6.27 years; 84.2% women). Results: A one-factor structure for the PSS-PAN was confirmed. The scale correlated significantly with scores on the Shortened Beck Depression Inventory (r = 0.41; n = 1164; p<0.001), the 4-item Perceived Stress Scale (r = 0.46; n = 1164; p<0.001), and the Satisfaction with Life Scale (r = –0.29; n = 1164; p<0.001). Women’s PSS-PAN scores were significantly higher than men’s (t(1162) = –7.135; p<0.001) but this difference was trivial (Cohen’s d = 0.06). Further, scale scores did not differ significantly across educational attainment (F(6;1157) = 2.035; p = 0.06; η2 = 0.01). Lower middle class participants’ mean scores were significantly higher than those of middle-class respondents according to the post hoc test (F(4;1159) = 3.461; p = 0.01; η2 = 0.01). PSS-PAN scores did not correlate significantly with age (r = –0.04; n = 1164; p = 0.13). Cronbach’s alpha was 0.89 indicating excellent internal consistency. Discussion: The PSS-PAN has a single-component structure. Moderately strong and weak correlations with other scales support its convergent and divergent validity and indicate that it is a distinct indicator of pandemic-related perceived stress. Its total score was not or not strongly associated with gender, age, education level, or socioeconomic status. Conclusion: The PSS-PAN is a proper instrument to measure pandemic-specific perceived stress. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.

Open access

Abstract

Background and aims

The Brief Screener for Substance and Behavioral Addictions (SSBAs) was developed to assess a common addiction construct across four substances (alcohol, tobacco, cannabis, and cocaine), and six behaviors (gambling, shopping, videogaming, eating, sexual activity, and working) using a lay epidemiology perspective. This paper extends our previous work by examining the predictive utility of the SSBA to identify self-attributed addiction problems.

Method

Participants (N = 6,000) were recruited in Canada using quota sampling methods. Receiver Operating Characteristics (ROCs) analyses were conducted, and thresholds established for each target behavior's subscale to predict self-attributed problems with these substances and behaviors. For each substance and behavior, regression models compared overall classification accuracy and model fit when lay epidemiologic indicators assessed using the SSBA were compared with validated screening measures to predict selfattributed problems.

Results

ROC analyses indicted moderate to high diagnostic accuracy (Area under the curves (AUCs) 0.73–0.94) across SSBA subscales. Thresholds for identifying self-attributed problems were 3 for six of the subscales (alcohol, tobacco, cannabis, cocaine, shopping, and gaming), and 2 for the remaining four behaviors (gambling, eating, sexual activity, and working). Compared to other instruments assessing addiction problems, models using the SSBA provided equivalent or better model fit, and overall had higher classification accuracy in the prediction of self-attributed problems.

Discussion and conclusions

The SSBA is a viable screening tool for problematic engagement across ten potentially addictive behaviors. Where longer screening tools are not appropriate, the SSBA may be used to identify individuals who would benefit from further assessment.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Éva Susánszky, András Székely, Gábor Szabó, Zsuzsa Szántó, András Klinger, Barna Konkolÿ Thege, and Mária Kopp

Tanulmányunkban a magyar lakosság életminőségét és a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések lefolyását, kialakulásuk bio-pszicho-szociális okait vizsgáló követéses egészségfelmérés (Hungarostudy Egészség Panel) általános módszertanát mutatjuk be. Ismertetjük az egészségpanel népegészségügyi fontosságát, áttekintést adunk az egészségi állapottal kapcsolatos nemzetközi és hazai panelvizsgálatokról, bemutatjuk a kutatás vizsgálati elrendezését, a felmérés előkészítését és lebonyolítását, a súlyozási eljárás menetét, a kérdőívfejlesztés folyamatát és az újonnan alkalmazott tesztbattériát. Összesítve a követéses vizsgálat eredményét: a panelminta 91,5 százalékát (7321 fő) a felmérés és a pótfelmérés során megtaláltuk, közülük 4524-en vettek részt az újabb vizsgálatban. A panel két hulláma közt a becsült halálozási arány 4,3 százalék, a visszautasítási arány 23,7 százalék volt, valamivel magasabb, mint a Hungarostudy 2002-es felmérés idején. A súlyozási eljárással biztosítottuk a minta korra, nemre, régiókra vonatkozó reprezentativitását. A felmérés adataira épülő kutatási eredmények kiterjeszthetők a felnőtt magyar népességre, lehetőséget nyújtanak a betegségek prognózisának vizsgálatára, valamint az egészségi állapot és a társadalmi, gazdasági és pszicho-szociális háttértényezők közötti ok-okozati összefüggések feltárására.

Restricted access