Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for :
- Author or Editor: Balázs Sax x
- Medical and Health Sciences x
- Refine by Access: All Content x
Felnőtt szívtranszplantált betegeket célzó sorstársi mentorprogramok
Peer mentor programs in adult heart transplant population
A szervtranszplantáció folyamata kihívásokkal teli, speciális út mind az érintettek, mind hozzátartozóik számára. A pszichoszociális tényezőkről közel fél évszázada tudjuk, hogy jelentősen befolyásolják a transzplantációs folyamatot. A szívtranszplantált populáció gondozása során a recipiens együttműködése (adherencia) nélkülözhetetlen, ennek egyik befolyásoló faktora a társas támogatás. Számos más betegcsoportban alkalmaznak sorstársi támogatásra épülő intervenciókat, úgynevezett sorstársi mentorprogramokat. Ezek fő céljai az ellenőrzött információátadás, valamint a lelki támogatás. Összefoglaló közleményünk célja a sorstársi mentorprogramokról szóló nemzetközi publikációk áttekintése a felnőtt-szívtranszplantációs programok gyakorlatában. Orv Hetil. 2024; 165(10): 379–384.
A 3D technológia szerepe a műszívterápiában.
Semmelweis Szabadalom
The role of 3D technology in the support of mechanical circulation therapy.
Semmelweis Patent
Bevezetés: A sikeres műszívkezelést számos olyan tényező befolyásolja, amely nehezen vagy egyáltalán nem kontrollálható. A bal kamrai támogató eszköz ideális működéséhez a tengelyének közel párhuzamosnak kell lennie a septummal, és a mitralis billentyű középpontja felé kell tekintenie a bal kamrán belül. Nagyszámú nemzetközi publikáció részletezi, hogy az optimális beültetéstől való eltérés elégtelen működéshez és súlyos komplikációkhoz vezethet. Célkitűzés: A cél egy olyan módszer kidolgozása volt, amely a 3D technológia, valamint anatómiai és áramlástani adatok felhasználásával lehetővé teszi a műszív optimális beültetését. Módszer: Összesen 57, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján műszívterápiában részesült beteg adatainak retrospektív vizsgálatát végeztük el. A szabadalmazott, újszerű navigációs eszközzel (exoskeleton) elvégzett műtétek eredményeit hasonlítottuk össze a konvencionális módon, navigáció nélkül elvégzett műtétek eredményeivel (kontrollcsoport). Becsült részvételi valószínűségen alapuló párosítást követően 7-7 beteg posztoperatív adatait vetettük össze. Az angio-CT-felvételekből kinyert DICOM-fájlok felhasználásával megalkottuk az egyes szívek virtuális geometriáját. A befolyókanül optimális szögét áramlástani szimulációval határoztuk meg. Az exoskeletonokat sebészi felhasználásra alkalmas műgyantából nyomtattuk ki. Az exoskeletonok sablonként irányították a lyukasztókés pozicionálását és a befolyókanül beültetését. Eredmények: A posztoperatív angio-CT-felvételek kiértékelése azt mutatta, hogy a befolyókanül és az interventricularis septum által bezárt szög szignifikánsan eltért az exoskeleton- és a kontrollcsoportban (10,13° ± 2,69° vs. 22,87° ± 12,38°, p = 0,0208). Az áramlástani tesztek szignifikánsan alacsonyabb turbulenciát mutattak ki az exoskeleton-csoportban. A szimulált turbulens kinetikus energia szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult az exoskeleton-csoportban, értéke átlagosan 11,7 m2/s2 ± 9,39 m2/s2 vs. 49,59 m2/s2 ± 7,61 m2/s2 volt. Következtetés: Az eredmények alapján a szabadalmazott exoskeletonnal történő műszívbeültetés standardizálható, biztonságos és hatékony eljárás. Előzetes eredmények alapján a módszer elősegítheti a személyre szabott orvoslást, továbbá csökkentheti a műtéti időt és a súlyos komplikációk előfordulását. Orv Hetil. 2023; 164(26): 1026–1033.
Noninvazív rejekció utánkövetése szolid szervek átültetését követően: a donoreredetű sejtmentes DNS vizsgálata
Noninvasive rejection surveillance after solid organ transplantations: analysis of the donor-derived cell-free DNA
Solid organ transplant rejection is a major etiological factor of graft dysfunction, hospitalisation, and death. Invasive biopsy is still considered the gold standard method of monitoring rejection; however, besides the need for hospitalisation, common concerns are its complications and the high interobserver variability. Thus, noninvasive methods for monitoring allograft injury are of paramount importance. Donor-derived cell-free DNA (dd-cfDNA) characterizes graft injury, and it can be isolated from the recipient’s sera. Elevated dd-cfDNA levels precede the diagnosis of rejection on biopsy and possess high negative predictive value. We aimed to analyze the role of dd-cfDNA testing after solid organ (kidney, liver, heart, lung, and pancreas) transplantation and to present the first Hungarian results with the dd-cfDNA-based routine heart allograft rejection surveillance programme. Since October 2022, dd-cfDNA testing has been performed on 264 occasions in 46 heart transplant recipients. The amount of dd-cfDNA is measured relative to the total amount of cell-free DNA derived from a plasma sample. A dd-cfDNA level of ≥0.20% indicates injury, while severe injury threshold is at ≥0.35%. 80% of dd-cfDNA data points were below the injury threshold. Meanwhile, elevated dd-cfDNA values indicated 20 for-cause endomyocardial biopsies (EMB). Six heart allograft rejection episodes were diagnosed. Based on the dd-cfDNA levels, 232 EMBs, i.e., 88% of routine surveillance biopsies that would have otherwise been performed over 16 months were safely avoided. Since it has the potential to detect early signs of graft injury, it opens the door to earlier and more personalized titration of immunosuppressive therapy, thus avoiding its toxicities, more severe allograft rejection, and irreversible graft dysfunction. Orv Hetil. 2024; 165(33): 1275–1285.
Absztrakt:
A szerzők rövid történeti áttekintést adnak a felnőttszív-átültetés nemzetközi és hazai fejlődéséről, megvilágítva párhuzamokat, kiemelve egy program evolúciójának sajátosságait. Megvizsgálják a Magyarországon transzplantációra kerülő recipiensek betegadatait, melyeket összehasonlítanak nemzetközi adatokkal. Céljuk bemutatni, hogyan változott az elmúlt öt évben a szívtranszplantáció eredményessége, és ezt milyen módszerekkel, a programban végrehajtott változtatások révén érték el. Ehhez 496 transzplantáció adatait vizsgálták meg, és hasonlították össze a nemzetközi adatokkal. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1869–1875.
Bevezetés: Magyarországon 2012-ben ünnepelte 20 éves évfordulóját a szívtranszplantáció, ám a mechanikus keringéstámogató eszközök ezalatt az idő alatt a végstádiumú szívelégtelenség korszerű terápiájának hiányzó láncszemét alkották. 2012 májusában, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján átadott szívtranszplantációs és szívelégtelenség intenzív osztály, valamint az ehhez társuló eszközfejlesztések tették lehetővé a műszívprogram elindulását. Célkitűzés: A szerzők a program tapasztalatairól számolnak be. Módszer: 2012 májusa és 2014 decembere között 72 beteget 89 esetben kezeltek mechanikus keringéstámogató eszközökkel. A támogatás indikációja valamennyi esetben terápiarefrakter végstádiumú szívelégtelenség, illetve akut bal- vagy jobbszívfél-elégtelenség volt. Eredmények: Huszonhét esetben szívtranszplantáció utáni akut graftelégtelenség, 24 esetben súlyos végstádiumú szívelégtelenség, 21 esetben akut infarktus, 14 esetben szívműtét utáni akut balszívfél-elégtelenség, két esetben súlyos légzési elégtelenség, egy esetben gyógyszermérgezés következtében kialakult malignus ritmuszavar miatt kezdték el a terápiát. A teljes program 30 túlélő betege közül 13 került sikeres szívtranszplantációra. Következtetések: A rendelkezésre álló sokoldalú műszerparkkal a ma létező valamennyi lehetséges terápiás modalitás megvalósítható a rövid távú keringéstámogatástól a középtávú támogatáson át a szívtranszplantációig vagy a végleges műszívbeültetésig. Orv. Hetil., 2015, 156(13), 521–527.
Absztrakt
A szívtranszplantáció kiemelt projekt lett a Semmelweis Egyetemen belül. Ennek megfelelően a szívátültetés és a mechanikus keringéstámogatás finanszírozása is rendkívüli jelentőséget kapott. A szerzők a transzplantációs és műszíves betegek költségeinek összehasonlításáról végzett költséghatékonysági számítási modell felépítéséről számolnak be. A modell megalkotásánál direkt allokációs költségszámítást, döntésifa-modellt, inkrementális költséghatékonysági rátát és költséghatékonysági térképmódszert használtak. Módszerükkel össze tudják hasonlítani a műszívbeültetésen átesett és a szívtranszplantációs betegcsoportok kezdeti, perioperatív és utókezelési költségeit. Modelljük alkalmas lehet hosszú távú utánkövetés és kellő elemszámú beteg bevonásával költséghatékonysági elemzések elkészítésére, gazdasági döntéstámogató következtetések meghozatalára.
Absztrakt:
Az alacsony perctérfogat szindróma jelentősen emeli a szívműtétek szövődményeit és a halálozást, megnyújtja az intenzív osztályos és kórházi tartózkodási időt. A kezelésére alkalmazott katecholaminterápiának nemkívánatos szisztémás és kardiális mellékhatásai lehetnek. A levoszimendán érzékenyebbé teszi a szívizom kalciumcsatornáit kalciumra, és megnyitja az adenozin-trifoszfát (ATP)-szenzitív káliumcsatornákat (KATP) is. Ennek köszönhetően javítja a szív teljesítményét, nem növeli a szívizom oxigénigényét, valamint védőhatást fejt ki a szívre és számos egyéb szervre is. A korábbiakban megjelent irodalom és szakértői vélemények alapján 2015-ben publikálták a szakértői véleményeket tartalmazó európai dokumentumot a levoszimendán szívsebészeti perioperatív alkalmazásáról. Ennek figyelembevételével, továbbá a hét magyar szívcentrum és a gyermekszívcentrum (szívsebész, aneszteziológus és kardiológus képviselőinek) bevonásával kidolgoztuk a magyar ajánlást, melynek két meghatározó pillére van: az irodalmi evidenciák és a magyar centrumok képviselőinek tapasztalatai. Az áttekintett területek: koszorúérműtétek, billentyűműtétek, keringéstámogató eszközök és szívtranszplantáció, mind felnőtt, mind gyermek szívsebészeti beavatkozások vonatkozásában. Orv Hetil. 2018; 159(22): 870–877.
