Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Bernadett Lévay x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A pajzsmirigyműtétek során a nyakon jól látható és nehezen takarható heg keletkezik, mely a páciensek életminőségét hosszú távon befolyásolhatja. Az elmúlt két évtizedben számtalan, minimálisan invazív műtéti behatolást dolgoztak ki, amelyek méretben csökkentették, vagy kevésbé látható régióba helyezték a pajzsmirigyműtétek hegeit. A módszerek sokszínűsége azt jelzi, hogy egyik eljárás sem tudta megfelelően biztosítani az elvárt klinikai és kozmetikai eredményt. A természetes testnyílásokon keresztül végzett műtétek látható heg nélküli gyógyulást eredményeznek. A szájüregi behatolásból kidolgozott műtétek közül a szájon (vestibulum oris) keresztüli thyreoidectomia (TOETVA – transoral endoscopic thyroidectomy vestibular approach) bizonyult a legbiztonságosabb és legjobb eredményt adó műtéti eljárásnak. Indikációs területét a kisebb méretű cisztás pajzsmirigylebenyek, göbös lebenyek, kisebb méretű papillaris carcinoma, valamint a mellékpajzsmirigy-adenoma adják. Módszer: Az Országos Onkológiai Intézet Fej-nyaki Daganatok Multidiszciplináris Központjában 2018. 06. 12. és 2020. 02. 18. között 7 betegen végeztünk pajzsmirigyműtétet szájon keresztüli behatolásból, endoszkópos technikával. A szövettani vizsgálat 4 esetben papillaris carcinomát, 2 esetben follicularis adenomát, illetve 1 esetben benignus kolloid göböt véleményezett. Az 10–30 mm-es képletek eltávolítása 1 esetben isthmectomiával, 6 esetben lobectomiával történt. Eredmények: Műtét során 2 esetben kényszerültünk vérzés miatti konverzióra. Az 5, endoszkópos műtét végén drént nem helyeztünk be, betegeinket az 1. posztoperatív napon hazabocsátottuk. A két, konvertált műtétes pácienst a 2. posztoperatív napon, a nyaki drén eltávolítását követően emittáltuk. A daganatok eltávolítása a hisztológia alapján megfelelt az onkológiai elveknek, a nervus recurrens sérülését vagy egyéb szövődményt nem észleltünk. Az átlagos műtéti idő 127 perc volt. Következtetés: A TOETVA a pajzsmirigy-eltávolítás egyetlen olyan műtéti módszere, amely külső heggel nem jár, keloidképződést nem okoz. 15–20 műtétben adják meg a tanulási fázist, mely után a műtéti idő csökken. Biztonságos és eredményes kivitelezéséhez azonban nagyszámú nyitott pajzsmirigyműtétet végzett, endoszkópos sebészetben is gyakorlott specialista szükséges. Orv Hetil. 2020; 161(41): 1764–1768.

Restricted access

Absztrakt

A sebészeti beavatkozást követő másodlagos mellkasfali fertőzések előfordulása jól ismert az orvosi szakirodalomból. A primer suppurativ costochondritis (PSC) azonban nagyon ritka megbetegedés. Egy 34 éves PSC miatt operált betegünk kapcsán ismertetjük a kórképet. A fiatal férfi beteg a mellkasfal bal oldalán levő perzisztáló draináló sinus miatt került felvételre. Mellkasi CT és UH costochondritist igazolt. A beteg műtétre került, amely során széles necrectomia és izomlebennyel történő rekonstrukció történt egy ülésben.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők egy 52 éves nőbeteg esetét ismertetik, akinél életet veszélyeztető légzési nehézséget okozó struma miatt sürgős tracheostomia történt. A kompressziót okozó pajzsmirigy a későbbiekben eltávolításra került. Mivel az atípusos tracheostoma spontán nem záródott, rekonstrukciót terveztek. Tekintettel arra, hogy a légcső elülső falának folytonosságát egy részen pótolni kellett, supraclavicularis osteocutan lebeny mellett döntöttek. Az a. supraclavicularist felkeresve, a váll területéről vett szigetlebenyt preparáltak, és a clavicula processus coracoideusáról levésett vékony csontdarabbal együtt subcutan tunnelen a defektusba forgatták. A csontdarabot a trachea defektusába öltötték, a lebenyt a stoma helyére fektették. A donorterületet primeren zárták. Az irodalom áttekintése, valamint saját esetük kapcsán javasolják a lebeny szélesebb körű alkalmazását, hangsúlyozva, hogy kiváló esztétikai eredményt ad, és a donorterület zárásához nincs szükség bőrátültetésre.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A megnagyobbodott, akár a tracheát is komprimáló pajzsmirigy műtéti kezelése legtöbb esetben a totális thyreoidectomia, amely mind a fej-nyak sebészek, mind az általános sebészek körében ismert eljárás. A megnagyobbodott pajzsmirigy az esetek körülbelül 1–10%-ában a szegycsont mögé ér, ezáltal eltérő műtéti technikát igényel az eltávolítása. Betegek és módszerek: Munkacsoportunk 2000–2014-ig 182 substernalis struma miatt végzett műtétet. Substernalisnak azon pajzsmirigylebenyeket tekintettük, amelyek legalább a jugulum szintje alá értek. Retrospektíve vizsgáltuk a 182 esetet, amelyek substernalisan elhelyezkedő pajzsmirigylebenyek miatt kerültek műtétre az elmúlt 14évben. Eredmények: Minden beteg panaszokkal érkezett, amelyek közül a fulladás és nehézlégzés volt a leggyakoribb. A műtétet minden esetben megelőzte képalkotó vizsgálat. 31 esetben praeoperativ nyaki ultrahang készült, 13 esetben MR- és 138 esetben CT-vizsgálat jelentette a képalkotó eljárást. 15 beteg esetében történt korábban részleges vagy teljes pajzsmirigylebeny-eltávolítás. Nyaki metszésből 175 esetben sikerült eltávolítani a megnagyobbodott lebenyeket, median sternotomiára hét esetben kényszerültünk. Átmeneti nervus laryngeus recurrens bénulás egy esetben, végleges pedig három esetben fordult elő. Kilenc esetben igazolódott rosszindulatú pajzsmirigy-megbetegedés a specimenből, 173 esetben benignus megnagyobbodásról volt szó. Következtetés: Fulladás és nehézlégzés a leggyakoribb panasz a nagymértékben megnövekedett, sternum mögé is érő, úgynevezett substernalis vagy retrosternalis struma kórképében. A CT-vizsgálat alapvető a diagnosztikában, hiszen a pontos kiterjedés meghatározása egyik alapfeltétele a megfelelő sebészi kezelésnek, illetve az operáló team összeállításának. A megfelelő kezelés a műtét, azonban sok esetben a műtét során más technika alkalmazása válik szükségessé, mint a hagyományos, nyakról is könnyen kivehető kisebb méretű pajzsmirigylebenyek eltávolításakor. Ezért fontos a mellkassebészeti háttér vagy aktív részvétel ezen beavatkozásokban. A hazai irodalmat áttekintve nem találtunk ekkora betegcsoportot vizsgáló összefoglaló közleményt.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Bernadett Lévay, Györgyi Szabó, Attila Szijártó, and Eldin Mohamed Gamal

Absztrakt

Bevezetés: A hasüregben hagyott epekövek okozta septicus szövődmények jól ismertek az irodalomból. Hasüregi tályog, bélperforatio gyakran leírt szövődmény, de leírtak már epekövet sérvtömlőben is, sőt, hivatkozás történt egy betegre, aki expectorálta epekövét, amely a rekeszen át került be a légutakba néhány év alatt. A szövődmények megjelenése epeműtét után néhány héttől évekig tarthat. Anyagok és módszerek: A szerzők egymást követő 50 tervezett cholecystectomia (36 nő / 14 férfi, átlagéletkoruk: 60,8 ± 6,8 év) során minden hólyagból egy darab epekövet izoláltak, majd az ebből készített kőoldatot és epét mikrobiológiai vizsgálatra küldték, majd ezek eredményeit elemezték. Eredmények: A szerzők által kivett 50 darab epekőben 16 esetben fordult elő baktérium. Ebből 4 acut gyulladás jeleit mutató epehólyagból, 8 krónikusan gyulladt hólyagból, 4 epekő empyemás epehólyagból került vizsgálatra. Enterális kórokozó (Esherichia coli, Enterococcus faecalis, Enterobacter cloacae) 13 esetben, nem enterális (Klebsiella penumoniae, Streptococcus alfa-haemoliticus) 3 esetben volt jelen. Nőktől származó epehólyagban 12 esetben volt pozitív a tenyésztés, míg férfiaknál 4 esetben. Következtetések: Az epekövek egy részében baktériumok azonosíthatóak, amelyek felelősek lehetnek a későbbi gyulladásos szövődményekért.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az ETS a mellüregben 2 porton keresztül végzett sympathectomia, diathermia és videothoracoscop segítségével. A szerzők gyakorlatukban 2 portos eljárást alkalmaztak, fél ülőhelyzetben, kétoldalon egy ülésben, mellkasi szívódrain visszahagyása nélkül. A szimpatikus lánc identifikálása után a megfelelő ganglionok eltávolításra kerülnek. Anyagok és módszerek: 2008. december és 2011. január között 22 beteget operáltunk meg kétoldali 2 portos VATS-val, a T2–T4 területen, félig ülő helyzetben palmaris és axillaris hyperhydrosis miatt. Eredményeink: A 22 páciens közül 5 férfi és 17 nő volt, átlagéletkoruk 39,9 (19–63 év között), átlagos műtéti idő 36,125 perc volt (30–61 perc). Következtetés: Posztoperatív szövődményünk nem volt, a két portos ETS, drain visszahagyása nélkül, egy biztos és jó módszer a tenyéri és hónalj izzadás megszüntetésére, akár egynapos sebészeti eljárás keretében is.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Ákos Kocsis, Zsolt Markóczy, László Agócs, Miklós Molnár, János Fillinger, Bernadett Lévay, and Pál Vadász

Absztrakt

Bevezetés: A pseudomyxoma peritonei (PMP) egy nagyon ritkán előforduló sebészeti kórkép, amely a hasüreget vagy mellüreget érinti. Jellemzője a mucinosus ascites, valamint a leggyakrabban a vastagbélből vagy a féregnyúlványból kiinduló low-grade carcinoma. Pleuralis érintettség többnyire akkor jelentkezik, ha a hasi sebészeti beavatkozáskor a rekeszizmon lyuk keletkezik, vagy a tumor progrediál, vagy fejlődési rendellenesség kapcsán a has- és mellüreg között összeköttetés van. Esetismertetés: 44 éves nőbetegnél kezelt peritonealis érintettség után bal oldali pleuralis manifesztáció jelentkezett. Tekintettel a pulmo és pleura érintettségének kiterjedtségére, a radikális műtét esélyét elvetettük, cytoreductióra törekedtünk, és intraoperatív kemoterápiát alkalmaztunk. Megbeszélés: A pleuralis érintettség extrém ritkaságnak számít, kedvezőtlen prognózisú. Kezelése megegyezik az intraabdominalis kezeléssel, amennyiben arra lehetőség van, kiterjesztett cytoreductio, valamint helyi vagy szisztémás kemoterápia javasolt. Következtetés: A PMP egy nagyon ritka és rossz prognózisú kórkép. Extraabdominalis manifesztációja ritkán fordul elő. Kezelésében sokat segíthet a korai felismerés.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Györgyi Szabó, Eldin Mohamed Gamal, József Sándor, Andrea Ferencz, Bernadett Lévay, Domokos Csukás, Titanilla Dankó, and György Wéber

Absztrakt

A hasüregi sebészeti beavatkozásokat követő adhaesio kialakulását számos műtéti körülmény segíti elő – pl. vérzés, idegen anyag bejutása, szövetsérülés, -roncsolódás, ischaemia, hypoxia. Képződése műtéti típustól függően akár 95%-os is lehet. Az adhaesio sok esetben elősegíti további posztoperatív szövődmények kialakulását. Ez lehet krónikus hasi fájdalom, a szervek megfelelő motilitásának akadályozása, de nőknél akár infertilitást is okozhat. Éppen ezért fontos a képződés mechanizmusának pontos ismerete, illetve a megfelelő állatmodell kidolgozása, amely lehetővé teszi a különböző prevenciós módszerek vizsgálatait. Az adhaesioképződésben kulcsszerepet játszó molekulákat, működésük és egymásra hatásuk mechanizmusát szakirodalmi adatok összefoglalásával állítottuk össze. Az adhaesiós állatmodell kidolgozásához hím Wistar-patkányokat használtunk. Az adhaesio kialakításához a következő módszereket alkalmaztuk: pontszerű vérzés előidézése, különböző idegen anyagok beültetése, ischaemizált terület létrehozása, kisebb és jelentősebb szöveti roncsolás. Modelljeinkben a pontszerű vérzések és ischaemizált hasfali területek esetén nem látható adhaesio. Idegen anyagok használatánál a behelyezett anyag felületétől függő méretű adhaesio képződött. Kisebb sérülés esetén szintén jól működött az adhaesio képződését gátló mechanizmus. Az adhaesiós kísérleteink közül a durva szövetsérülést okozó típus a legmegbízhatóbb, az adhaesioképződés minden állatban megfigyelhető, ezért további vizsgálatainkhoz jól használható modell. A bonyolult mechanizmusban a kulcsszereplők megismerése és a megfelelő modell kialakítása elengedhetetlen feltétele a megfelelő prevenciós módszerek kidolgozásának.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: László Agócs, Bernadett Lévay, Ákos Kocsis, Györgyi Szabó, Eldin Mohamed Gamal, Lívia Rojkó, József Sándor, and György Wéber

Absztrakt

Bevezetés: Az invazív aspergillosis életet veszélyeztető kórkép immunsupprimált betegeknél, mivel roncstüdő kialakulásához vezethet. Az Aspergillus empyema kezelése összetett. Eset: 18 éves férfi beteget kezeltünk, akinek anamnaesisében pancytopenia hátterében aplasticus anaemia, ciklosporin-A anti-thymocyta globulin (CA ATH) kezelés szerepel. Eredménytelen idegen donoros őssejtbeültetést követően gombás pleuropneumonia alakult ki nála, így empyema kialakulása miatt „open window thoracostomiát” (OWT), fenestratiót készítettünk. Ismételt mellkasi CT készült septicus állapot miatt, a korábbi műtét során készített stomából multidrog-rezisztens Pseudomonas tenyészett ki. Intézetünkbe történő áthelyezését követően az üreg debridementjének elvégezése után a musculus latissimus dorsi (MLD) és a musculus serratus anterior (MSA) izmok felhasználásával thoracomyoplasticát végeztünk. A műtétet követően parenchymaveszteség nélkül hazabocsátottuk a beteget. Következtetés: Az aspergillus okozta empyema kezelése nyitott thoracostomiával és halasztott izomlebeny-plasztikával szelektált esetekben sikerhez vezet, a tüdő funkciójának megtartásával. Ezen eset is példa arra, hogy társszakmák (jelen esetben mellkassebész és plasztikai sebész) együttműködése vezethet a sikeres gyógyuláshoz.

Restricted access