Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • Author or Editor: Borbála Biró x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A nehézfémeknek a talaj-növény rendszerek mikrobiológiai tulajdonságaira kifejtett néhány fontosabb eredményét tekintettük át a Gödöllői Mikrobiológiai Tudományos Műhelyben elkezdett tevékenységtől napjainkig. A mikroorganizmusok nehézfém-érzékenységének a laboratóriumi, in vitro vizsgálatától eljutottunk a szabadföldi körülményekig, ahol már a környezeti élő és élettelen (biotikus és abiotikus) tényezők hatásaival és az egyedi tulajdonságok különleges mintázatával is számolnunk kell. A kezdeti kutatásokat a Gödöllői Mikrobiális Műhely szakmai munkája után a Szent István Egyetem „Környezeti mikrobiológiai és biotechnológiai”doktori alprogramja folytatja tovább, amelynek legújabb eredményeit is megismerhettük a címben jelzett mikrobiológiai tudományos ülésen. Az ülésről és kutatásokról szóló rövid összefoglalót - a hátteret kialakító és meghatározó - Kecskés Mihály 75. születésnapja tiszteletére ajánlom.

Restricted access

A rendelkezésre álló szakirodalmi hivatkozások a bioszén széleskörű felhaszná-lási lehetőségeit jelzik a talaj-növény-mikroba kölcsönhatás alakulására. A bioszén kedvezően befolyásolhatja a talajok fizikai-kémiai tulajdonságait, pl. vízháztartását, agyag- és szervesanyag-tartalmát, a kémhatását, a N- és P-tartalmát, a mezo- és mikroelemek mennyiségét és porózus szerkezete miatt annak levegőzöttségét, az oxigéntartalmát vagy az oxigén relatív mennyiségét a pórustérben.

A növénytáplálásra kifejtett kedvező hatások közvetlenül és közvetve is meg-nyilvánulhatnak. A mikroorganizmusok intenzívebb szaporodása a bioszénnel kezelt területeken az irodalmi adatok alapján jól megalapozottnak tekinthető. A bioszén kiszáradástól való felületi védelmet, oxigéndúsabb környezetet, és adszor-beált szerves anyagokat is jelent a mikroorganizmusoknak; gombáknak és baktéri-umoknak egyaránt. A jobb mikrobiális ellátottság eléréséhez a talaj a fizikai-kémiai tulajdonságok mellett kedvező hőmérséklet és a kémhatás is hozzájárul.

A bioszén növénytermesztési technológiákba történő integrálásának eredményei így leginkább rövidtávon, de termésnövekedésről adnak számot. A növénytermesztés szempontjából hasznos mikroszimbionta nitrogénkötő baktériumok valamint a foszformobilizáló mikorrhiza gombák mennyisége és aktivitása ugyanakkor erősen dózis és termékfüggő. A növény-mikroba szimbiózis hatékonysága a leginkább szükséges és kritikus környezeti stressz-körülmények között rosszabbodhat. Aggó-dásra ad okot a helytelenül használt nagy bioszén-dózisok tápanyag- és/vagy vízle-kötő tulajdonsága és nem utolsó sorban a talajeredetű patogén mikroorganizmusok fokozott felszaporodási lehetősége is.

A bioszén tehát olyan értékes eszköz lehet a kezünkben, aminek előnyeit csak a megfelelő talajfizikai, -kémiai és -biológiai vizsgálatokra alapozottan, odafigyelés-sel és kellő szakmai ismeretekkel együtt használhatunk ki jól és biztonságosan.

Restricted access
Restricted access

A nehézfémekkel szennyezett (Cd: 15,0, Cu: 336, Mn: 568, Pb: 1919, Zn: 3306 mg·kg-1), erősen savanyú kémhatású (pH(KCl) 3,73), Gyöngyösorosziból származó bányameddőt adalékok (1% CaCO3, 5% szennyvíziszap komposzt, és 7,5% m/m zeolit) kijuttatásával stabilizáltuk. A mésszel, illetve mész, szennyvíziszap komposzt és zeolit kombinációjával kezelt bányameddőn tenyész-edényes kísérletben vörös csenkeszt neveltünk. A kultúrák egy részét Zn-toleráns arbuszkuláris mikorrhiza gombákkal is kezeltük. Megállapítottuk, hogy kombinált kezelés esetén kevésbé csökken le a közeg pH-ja a 12 hetes növénynevelés során, mint a csak meszezésben részesült kultúrákban. A kombinált kezelés előnyösen hatott a tesztnövények Ca-, K- és P-felvételére, és lecsökkent a növények Mn- és Zn-felvétele a csak meszezésben részesült kultúrákhoz képest. A vörös csenkesz gyökerének erős mikorrhizáltságát csak mész, szennyvíziszap komposzt és zeolit együttes kijuttatása esetén tapasztaltuk. A mikorrhizált kultúrákban - tendenciaként - a hajtások nehézfém-akkumuláció-jának csökkenését (Cd: 35-55, Cu: 10-34, Mn: 14-55, Zn: 22-44%-kal) figyeltük meg. A mikorrhiza kolonizáció nem befolyásolta szignifikánsan a kultúrák szárazanyaghozamát. Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a gyöngyösoroszi bányameddőben lévő fémeket többféle adalék kombinált kijuttatásával lehet eredményesen stabilizálni, és ezen a közegen arbuszkulált mikorrhiza gombákkal szimbiózisban élő vörös csenkesz telepíthető meg. Az eredményes fitoremediációhoz tehát komplex megközelítés szükséges, melyben a különféle adalékoknak, a magasabb rendű növényeknek és az arbuszkuláris mikorrhiza gombáknak egyaránt fontos szerepe van.

Restricted access
Restricted access

The abundance of some culturable soil microorganisms (bacteria and fungi) was examined at two Hungarian salt-affected soils of the Hortobagy region. In addition to the so-called “helper bacteria” ( Pseudomonas sp., nitrogen fixers), which are mainly attached to the rhizoplane, the abundance of other microbial groups (total number of bacteria, micromycetes, Actinomycetes ) were also assessed. A modified, selective plate dilution assay was used with increasing salt (NaCl) concentrations (5-50 g l -1 media), for assessing the salt tolerant ratio of specific microbial groups.    The type of main salt-specific ions differed at the two sites, resulting more or less stressed pH conditions in the rhizosphere of the most typical halophytes. At Zám mainly the chloride, at Nyírőlapos, however mainly sulphate ions dominated in the samples (at an 80% level), which resulted in a more severe stress situation. Actinomycetes proved to be especially abundant in the salt affected soils examined. In almost all microbial groups, only the high in vitro concentration of salt (50 g l -1 ) reduced the abundance and the colony types of microorganisms. Nitrogen fixers, however were affected at lower salt concentrations and were found to be the most sensitive group at both sites. Variability of the existing colony types of micromycetes was reduced significantly by increasing levels of salinity. Soil- and rhizo-biological characteristics proved to be sensitive indicators of soil quality and environmental conditions. 

Restricted access