Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • Author or Editor: Borbála Biró x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A nehézfémeknek a talaj-növény rendszerek mikrobiológiai tulajdonságaira kifejtett néhány fontosabb eredményét tekintettük át a Gödöllői Mikrobiológiai Tudományos Műhelyben elkezdett tevékenységtől napjainkig. A mikroorganizmusok nehézfém-érzékenységének a laboratóriumi, in vitro vizsgálatától eljutottunk a szabadföldi körülményekig, ahol már a környezeti élő és élettelen (biotikus és abiotikus) tényezők hatásaival és az egyedi tulajdonságok különleges mintázatával is számolnunk kell. A kezdeti kutatásokat a Gödöllői Mikrobiális Műhely szakmai munkája után a Szent István Egyetem „Környezeti mikrobiológiai és biotechnológiai”doktori alprogramja folytatja tovább, amelynek legújabb eredményeit is megismerhettük a címben jelzett mikrobiológiai tudományos ülésen. Az ülésről és kutatásokról szóló rövid összefoglalót - a hátteret kialakító és meghatározó - Kecskés Mihály 75. születésnapja tiszteletére ajánlom.

Restricted access

A rendelkezésre álló szakirodalmi hivatkozások a bioszén széleskörű felhaszná-lási lehetőségeit jelzik a talaj-növény-mikroba kölcsönhatás alakulására. A bioszén kedvezően befolyásolhatja a talajok fizikai-kémiai tulajdonságait, pl. vízháztartását, agyag- és szervesanyag-tartalmát, a kémhatását, a N- és P-tartalmát, a mezo- és mikroelemek mennyiségét és porózus szerkezete miatt annak levegőzöttségét, az oxigéntartalmát vagy az oxigén relatív mennyiségét a pórustérben.

A növénytáplálásra kifejtett kedvező hatások közvetlenül és közvetve is meg-nyilvánulhatnak. A mikroorganizmusok intenzívebb szaporodása a bioszénnel kezelt területeken az irodalmi adatok alapján jól megalapozottnak tekinthető. A bioszén kiszáradástól való felületi védelmet, oxigéndúsabb környezetet, és adszor-beált szerves anyagokat is jelent a mikroorganizmusoknak; gombáknak és baktéri-umoknak egyaránt. A jobb mikrobiális ellátottság eléréséhez a talaj a fizikai-kémiai tulajdonságok mellett kedvező hőmérséklet és a kémhatás is hozzájárul.

A bioszén növénytermesztési technológiákba történő integrálásának eredményei így leginkább rövidtávon, de termésnövekedésről adnak számot. A növénytermesztés szempontjából hasznos mikroszimbionta nitrogénkötő baktériumok valamint a foszformobilizáló mikorrhiza gombák mennyisége és aktivitása ugyanakkor erősen dózis és termékfüggő. A növény-mikroba szimbiózis hatékonysága a leginkább szükséges és kritikus környezeti stressz-körülmények között rosszabbodhat. Aggó-dásra ad okot a helytelenül használt nagy bioszén-dózisok tápanyag- és/vagy vízle-kötő tulajdonsága és nem utolsó sorban a talajeredetű patogén mikroorganizmusok fokozott felszaporodási lehetősége is.

A bioszén tehát olyan értékes eszköz lehet a kezünkben, aminek előnyeit csak a megfelelő talajfizikai, -kémiai és -biológiai vizsgálatokra alapozottan, odafigyelés-sel és kellő szakmai ismeretekkel együtt használhatunk ki jól és biztonságosan.

Restricted access
Restricted access
Restricted access

A nehézfémekkel szennyezett (Cd: 15,0, Cu: 336, Mn: 568, Pb: 1919, Zn: 3306 mg·kg-1), erősen savanyú kémhatású (pH(KCl) 3,73), Gyöngyösorosziból származó bányameddőt adalékok (1% CaCO3, 5% szennyvíziszap komposzt, és 7,5% m/m zeolit) kijuttatásával stabilizáltuk. A mésszel, illetve mész, szennyvíziszap komposzt és zeolit kombinációjával kezelt bányameddőn tenyész-edényes kísérletben vörös csenkeszt neveltünk. A kultúrák egy részét Zn-toleráns arbuszkuláris mikorrhiza gombákkal is kezeltük. Megállapítottuk, hogy kombinált kezelés esetén kevésbé csökken le a közeg pH-ja a 12 hetes növénynevelés során, mint a csak meszezésben részesült kultúrákban. A kombinált kezelés előnyösen hatott a tesztnövények Ca-, K- és P-felvételére, és lecsökkent a növények Mn- és Zn-felvétele a csak meszezésben részesült kultúrákhoz képest. A vörös csenkesz gyökerének erős mikorrhizáltságát csak mész, szennyvíziszap komposzt és zeolit együttes kijuttatása esetén tapasztaltuk. A mikorrhizált kultúrákban - tendenciaként - a hajtások nehézfém-akkumuláció-jának csökkenését (Cd: 35-55, Cu: 10-34, Mn: 14-55, Zn: 22-44%-kal) figyeltük meg. A mikorrhiza kolonizáció nem befolyásolta szignifikánsan a kultúrák szárazanyaghozamát. Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a gyöngyösoroszi bányameddőben lévő fémeket többféle adalék kombinált kijuttatásával lehet eredményesen stabilizálni, és ezen a közegen arbuszkulált mikorrhiza gombákkal szimbiózisban élő vörös csenkesz telepíthető meg. Az eredményes fitoremediációhoz tehát komplex megközelítés szükséges, melyben a különféle adalékoknak, a magasabb rendű növényeknek és az arbuszkuláris mikorrhiza gombáknak egyaránt fontos szerepe van.

Restricted access

Dominant halophytes, such as Plantago maritima, Aster tripolium, Artemisia santonicum, Puccinellia limosa, Festuca pseudovina and Lepidium crassifolium were monitored for their colonization by arbuscular mycorrhizal fungi (AMF) for two vegetation periods, sampled by monthly frequency. Two saline sites (A: Apaj-puszta and Z: Zabszék) were selected for the survey due to their similar physical and chemical soil characteristics (including the salt level and salt specific anions) and the distinct site use (pasturing or not) or water regime (as drought or temporally flooded at the vicinity of the Zabszék lake).  Colonization of arbuscular mycorrhizal fungi greatly depended on the plant species and their physiological status, such as the mycotroph or non-mycotroph character. In this respect the highest mycorrhizal intensity (M%) and arbusculum richness (A%) was found on the Plantago maritima , while Puccinellia limosa was the less dependent species on mycorrhiza fungi.  A characteristic seasonal dynamism was found at both saline sites, for all sampled halophytes. A maximum mycorrhizal colonization was recorded in late spring and early summer, when there was an increased plant-physiological initiative for the helpful symbiosis (i.e. intensive vegetative and/or generative phases of the hosts).  The rate of fungal intensity in the root system (M%), and especially the arbusculum richness (A%) on the other hand was found to be dependent on the site use and the water fluctuation in the soils. A more versatile dynamism of the mycorrhizal colonization was found therefore at the vicinity of the Zabszek lake with the permanent water fluctuations. Under more drought stressed conditions an increased mycorrhizal colonization and functioning (arbusculum richness) was found, generally preceeding the high environmental stress, which was deleterious for both symbiont partners. Such mycorrhizal dynamism in the rhizosphere, however, seems to be a common strategy between the hosts and the microsymbionts in the “struggle for life” process in the Hungarian steppe.

Restricted access