Search Results

60 reprezentatív minta használatával olyan terepi módszereket hasonlítottunk össze laboratóriumban, amelyek alkalmasak a talaj szerves-C-tartalmának meghatározására. A módszereket a szabvány szerinti Tyurin-módszerrel összevetve értékeltük. A talajminták színe, elsosorban a Munsell-féle színmélység (Value) szoros korrelációt (R = 0,73**) mutatott a talajok humusztartalmának logaritmusával. Ez az összefüggés rámutat, hogy további vizsgálatokat érdemes folytatni a talajok szerves-C-tartalma és színe közötti részletes összefüggések feltárására. A terepi Walkley-Black módszer a laboratóriumi meghatározástól csak a szükséges reagensek mennyiségében tér el, így a vizsgálat során tömény kénsavas kálium-bikromáttal oxidáljuk el a szerves anyagot. A kénsav hozzáadásakor az oldat nagyon felmelegszik, ezért csak hulés után öntheto át kémcsobe, ami az oldatok színének összehasonlítása miatt szükséges. A vizsgálat veszélyessége miatt a módszer nem alkalmas terepi alkalmazásra. Mind a terepi módszerrel meghatározott abszorbancia (R = 0,73**), mind a minták abszorbancia szerinti sorrendje (R = 0,87**) szoros korrelációt mutatott a Tyurin-módszerrel kapott humusztartalommal. A humusztartalom logaritmusa és a lúgos EDTA transzmittancia között 0,78** volt a korrelációs koefficiens értéke. A vizsgálatok során kitunt, hogy egyes talajalkotók (CaCO₃, vas- és alumínium-oxidok) megváltoztatják az oldat színét és így zavarják a szervesanyag-becslést. Az újonnan kidolgozott kálium-permanganátos szén-dioxid-fejlesztéses módszer lényege a talaj savas kálium-permanganát oldattal történo kezelése, majd a lefedett edényben három perc elteltével a képzodött szén-dioxid-koncentráció muszeres mérése. A helyszíni szén-dioxid-mérést infravörös érzékelovel muködo hordozható berendezéssel végezzük. A talaj szervetlen karbonáttartalmának hatását párhuzamos, kálium-permanganát hozzáadása nélkül végzett reakcióval vesszük figyelembe. A Tyurin-módszerrel kapott humusztartalom és a módszer alkalmazása során képzodött CO₂-tartalom közötti korrelációs koefficiens 0,76** volt, a 20 %-nál kisebb karbonáttartalmú minták esetén pedig 0,81**. Az új módszer továbbfejlesztéséhez tervezzük a talajhoz adott kénsav és víz mennyiségének olyan megválasztását, hogy a karbonát- és szervesanyag-meghatározás esetén a végeredmény ugyanolyan kénsavkon-centráció legyen. A 12,5 %-os karbonát- és 0,7 %-os szerves-C-visszanyerést szintén javítani kell, hogy a minták heterogenitása esetén a két szénforrás nagyon különbözo hatása kevésbé érvényesüljön a meghatározás folyamán. A módszerek megbízhatóságát 12 kiválasztott minta négy ismétlésben történt vizsgálata alapján, a variációs koefficiens alkalmazásával értékeltük. A sorrenden alapuló módszerek mutatták a legkisebb variációs koefficienst, majd a terepi Walkley-Black, Tyurin szerinti humusz, lúgos EDTA transzmittancia és a kálium-permanganátos CO₂-fejlesztéses módszer egyre nagyobbat. A laboratóriumban összehasonlított módszerek alkalmazhatóságát a terepen fogjuk véglegesen tesztelni.

Bevezetés: A szakirodalom szerint az evészavarban szenvedő serdülők körében nagyobb arányban fordulnak elő mentalizációs nehézségek és bizonytalan érzelmi kötődési stílusok. A mentalizáció szerepét az érzelmi kötődési mintázatok és az evési szokások közötti kapcsolatban magyar serdülők körében még nem vizsgálták. Célkitűzés: 14 és 18 év közötti serdülők körében a mentalizáció, az érzelmi kötődés és az evési szokások kapcsolatának vizsgálata. Módszer: Vizsgálatunkban 143 serdülő töltötte ki tájékozott beleegyezés után a Reflektív Funkció Kérdőívet, a Tapasztalatok Szoros Kapcsolatokban kérdőívet, valamint az Evési Attitűdök Tesztet. Eredmények: Az érzelmi kötődési összpontszám és a diétázás közötti közvetlen út nem bizonyult szignifikánsnak (c’ = 0,01, p = 0,31, β = 0,09), míg a közvetett út, az érzelmi kötődés és az evési szokások között a mentalizációs bizonytalanságon keresztül szignifikáns volt (∑ab = 0,01 [0,01–0,02], β = 0,07). Megbeszélés: Eredményeink arra utalnak, hogy az érzelmi kötődési stílusok a mentalizációs kapacitáson keresztül állnak kapcsolatban a diétázási szokásokkal serdülők körében. Következtetés: Serdülők körében a diétázással kapcsolatos szokások megváltoztatására mentalizációalapú módszerek használatát javasoljuk. Orv Hetil. 2023; 164(2): 64–69.

Összefoglaló. Bevezetés: A férfiakat érintő egyik leggyakoribb malignus ráktípus a prosztatarák. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján hazánkban évente több mint 4600 új eset kerül diagnosztizálásra. Célkitűzés: A rákbetegek pszichoszociális háttere napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. A szerzők célja a magyar prosztatarákos férfiak szociodemográfiai, egészségi, mentális állapotának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 100 prosztatarákos férfi vett részt, akiknek más urológiai betegsége nem volt, továbbá más daganatos betegségből kifolyó kezelésben nem részesültek a kérdőív kitöltésekor. A részvétel anonim és önkéntes volt. A standard validált tesztek mellett – mint a Beck Depresszió Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála – szociodemográfiai, egészségmagatartás- és életmód-kérdéscsoportokat tartalmazott kérdőívünk. Statisztikai analízis: Leíró statisztikát, khi-négyzet-próbát, lineáris regresszió analízist, Fisher-egzakt tesztet, kétmintás t-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten az SPSS 20.0 és a Microsoft Excel 2016-os programban. Eredmények: Az egészségi állapotot a lakhely településcsoportja (p = 0,024), az anyagi helyzet (p = 0,001), a krónikus betegség (p = 0,000), a fizikai aktivitás (p = 0,000) és az alkoholfogyasztás (p = 0,001) befolyásolta. A társas támogatás (p = 0,726) ellenben nem bizonyult befolyásoló tényezőnek. A megkérdezettek 66%-a volt elhízott a BMI alapján. Helyesen csupán a megkérdezettek egyharmada táplálkozott a ma érvényes MDOSZ-ajánlás alapján. 62%-uk enyhén depressziósnak volt mondható a Beck Depresszió Kérdőív alapján, 73%-uk önértékelése azonban a Rosenberg Önértékelés Skála alapján átlagosnak volt mondható. Az életkorral nem nőtt sem a Depresszió Kérdőív pontszáma, sem az Önértékelés Skála pontszáma. Következtetés: Eredményeink alátámasztják, amit a hazai és a külföldi szakirodalom is mutat: az egészséget befolyásoló tényezőknek meghatározó szerepük van a daganatos megbetegedéssel élőknél is. A depresszió és az önértékelés közti összefüggés nem igazolódott a mintánkban. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391.

Summary. Introduction: Prostate cancer is one of the most common malignant cancers amongst men. More than 4600 men are diagnosed with prostate cancer every year in Hungary. Objective: The psychosocial background of cancer patients is an underexamined area in Hungary. The aim of the authors was to obtain information on the sociodemographic status, health and mental status of Hungarian men with prostate cancer. Method: 100 prostate cancer patiens were included in the study who did not have any urologic diseases and did not go under any therapy due to any other type of cancer. The applied questionnaire was put together by the authors about sociodemographic and health status, lifestyle. The Beck’s Depression Inventory and the Rosenberg Self-Esteem Scale were also used. Statistical analysis: We used descriptive statistics, chi-square test, linear regression, Fisher’s exact test, independent t-sample test on a 95% probability level in the SPSS 20.0 and Microsoft Excel 2016 softwers. Results: The settlement classification (p = 0.024), financial status (p = 0.001), chronic illnesses (p = 0.000), physical activity (p = 0.000) and alcohol consumption (p = 0.001) affected the health status. Only one third of the respondents ate healthy according to the recommendations of the MDOSZ. 66% of the respondents were overweight. 62% of the respondents were depressed according to the Beck’s Depression Inventory, however, 73% of them had average self-esteem measured by the Rosenberg Scale. We proved that with age either the depression score or the self-esteem score did not increase. Conclusion: Our results roughly mirror the national and international literature about health behavior. No connection was found between self-esteem and depression. Orv Hetil. 2021; 162(10): 383–391.

Összefoglalás

A folyamatalapú hidrológiai számításoknak és az azokra épülő vízminőségi, ökológiai elemzéseknek jelentős a bemenő adatigénye, ami a jövőben várhatóan tovább növekszik. A méréstechnológia rohamos fejlődésével a hidrológiai modellek bemenő adatai közül mára a szűk keresztmetszetet lokális és vízgyűjtő léptéken is a felszín alatti viszonyok, és elsősorban a talajok szivárgáshidraulikai tulajdonságainak számszerűsítése jelenti. A helyzetet felismerve a közelmúltban különböző módszertannal több talajtani, talajhidrológiai adatbázist is kidolgoztak. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a 100 m felbontású hazai talajadatok és európai becslő algoritmusok alapján számított talajhidrológiai paraméterek (i) megbízható bemeneti adatforrást biztosítanak-e, és (ii) a korábban rendelkezésre álló adatállományokhoz képest javítják-e a hidrológiai számítások jóságát talajszelvény szintű vízforgalmi modellben.

Az Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) két mintaterületén (Fiad és Szalafő) mért meteorológiai és talajnedvesség-idősorok segítségével 5-5 darab talajszelvényszintű vízforgalmi modellváltozatot állítottunk fel Hydrus-1D környezetben. Ezek kizárólag a talajtani paraméterezésükben (réteghatárok helye, telített vízvezető képesség és retenciós görbe együtthatók) tértek el: a talajrétegek jellemzésére felhasználtuk (i) a kalibráció-validáció eredményeit (“legjobbnak vélt” verzió), (ii) a helyszíni mintavételből származó laboratóriumi méréseket, (iii) a mért talajtulajdonságok alapján, az európai becslő függvényekkel (EU-PTF) számított talajhidrológiai tulajdonságokat, (iv) a hazai DOSoReMI adatbázis alapján, az EUPTF- ekkel számított talajhidrológiai tulajdonságokat, illetve (v) az EUSoilHydroGrids térképeket. A modellváltozatokat a mért és számított talajnedvesség-idősorok összevetése (NSME, RMSE, R2) alapján értékeltük. Emellett összehasonlítottuk a számított vízmérlegeket is.

Az öt-öt modellváltozat esetében lényegesen eltért a mért-számított talajnedvességi idősorok illeszkedése. Fiadon egyedül a kalibráció adott elfogadható eredményt (NSME = 0.49), a másik négy változat kifejezetten gyengének bizonyult (három esetben NSME < 0). Szalafőn minden változat pozitív NSME-re vezetett, a kalibráció kiválónak tekinthető (NSME = 0.75). A várakozással ellentétben a mért talajhidrológiai paraméterekre épülő modellváltozatok adták a legrosszabb illeszkedést, míg a hatékonysági rangsorban a kalibrált modellek után az EU-SoilHydroGrids változatok következtek. A szimulációkból levezetett vízmérlegek Fiadon csak kevéssé, míg Szalafőn nagymértékben függtek a talajparaméterezéstől. A vizsgálat fontos tapasztalata, hogy a talajszelvény feltárás gyakorlata – érthető módon – elsősorban nem a hidrológiai modellezés szempontjaihoz igazodik, így az adatbizonytalanság forrása lehet. A vizsgálat eredményei alapján folytatjuk a Balaton vízgyűjtő talajhidrológiai paramétereinek 3D térképezését.

The objective of this experiment was to determine whether fumonisin B₁ (FB₁) added to the diet of rats in a dose of 50 mg/kg changes the production of heat shock protein 70 (Hsp70) in the lungs and kidney of rats. We also studied the effect of this mycotoxin on the antioxidant system of the body. Mature (8 weeks old) male Wistar Crl:WI BR rats (n = 6/group) were fed the toxin-containing diet for 5 days. FB1 resulted in a 7% body weight reduction without significantly changing the feed intake. Western blot analysis of the lungs and kidney demonstrated a substantial (1.4-fold and 1.8-fold, respectively) increase in Hsp70 expression. Alterations could not be detected in the clinical chemical parameters (total protein, albumin, total cholesterol, glucose, creatinine and urea concentrations, and aspartate aminotransferase activity). There was no statistically significant change in malondialdehyde concentrations and the measured antioxidant parameters (the amount of reduced glutathione, GSH and glutathione peroxidase activity, GPx) in the blood plasma, lung and kidney tissue. Thus, it can be concluded that FB₁ did not induce oxidative stress in the lungs and kidney, but increased Hsp70 production.