Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Csaba Kollár x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Myastheniás betegek altatása thymectomia során

Anaesthesia of the myasthenic patients during thymectomy

Magyar Sebészet
Authors:
Judit Hallay
,
Csaba Micskei
,
Sándor Kollár
,
Sándor Sz. Kiss
, and
Béla Fülesdi

Absztrakt

A myasthenia gravis ritka autoimmun betegség, melyet az akaratlagosan működő izmok kóros fáradékonysága jellemez. Ennek oka a működő acetilkolin receptorok számának csökkenése az ideg-izom csatlakozásban. A szerzők visszatekintve vizsgálták 1981 és 2006 között 186 beteg myasthenia miatt végzett thymectomia-altatással nyert tapasztalataikat. Műtét után hét beteg igényelt 24 órát meghaladó gépi légzéstámogatást, amely egy esetben meghaladta a 7 napot, de sebészi halálozás nem volt. A műtét előtt a betegek előkészítésként promethazint és atropint kaptak. Az altatás bevezetéséhez propofolt, ethomidatot, thiopentalt, valamint sevoflurane-t alkalmaztak. Depolarizáló és nem depolarizáló izomellazítót nem adtak a műtét során. A megfelelő mélységű altatást sevoflurane-nal, a fájdalommentességet kis adagú opiáttal biztosították. A betegek 95%-át a műtétet követően a műtőasztalon sikerült extubálni. Az intenzív osztályon eltöltött idő csökkenthető, amennyiben a beteg nem igényel műtét utáni lélegeztetést. Fájdalomcsillapításhoz nemsteroid gyulladásgátló készítményt, illetve nalbuphint alkalmaztak. Következtetés: A myastheniás betegek altatása thymectomia során altatógázokon alapszik, kis adagú anticholinerg gyógyszerekkel és esetleg steroidokkal a légzési szövődmények megelőzhetők.

Restricted access

Az emlőrák kezelése során alkalmazott hormonterápia csonthatásainak áttekintése

Review of bone health in women receiving endocrine therapy because of breast cancer

Orvosi Hetilap
Authors:
Réka Kollár
,
Tamás Leel-Őssy
,
Veronika Pálffy
,
Magdolna Dank
,
Csaba Horváth
, and
Szilvia Mészáros

Az emlőrák – a fejlett országokhoz hasonlóan – hazánkban a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. A sikeres szűrőprogramoknak köszönhetően a felfedezett emlőrákok gyakorisága nő, miközben a szűrésből kiemelt preklinikai esetek nagyobb arányának és a korszerű sebészi és onkológiai terápiának köszönhetően a halálozás csökkenő tendenciát mutat. Az emlődaganatok közel kétharmada hormonreceptor-pozitív, humán epidermális növekedési faktor receptor-2 negatív, azaz jól reagál a hormoncsökkentő terápiára. Az endokrin terápiával kezelt emlőrákos betegeknél – mivel a betegség krónikus jellegűvé vált – számolnunk kell a terápia hosszú távú hatásaival is. A kezelés hatására a csontvesztés üteme felgyorsul, az ásványi csonttömeg csökken, ami a csonttörési kockázat növekedését is okozza. Ez külön jelentőséggel bír a már egyébként is postmenopausában lévő betegeknél, de a fiatal, mesterséges menopausát kiváltott esetében is figyelni kell rá. A jelen összefoglaló közleményben az elmúlt három évtized szakirodalmi adatainak áttekintésével szeretnénk ráirányítani a figyelmet a téma jelentőségére. Az időben elvégzett diagnosztikus lépések elengedhetetlenek a csontvesztés korai felismerése és a törésprevenciós kezelés bevezetése érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(21): 813–821.

Open access