Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for :
- Author or Editor: Dávid Nagy x
- Behavioral Sciences x
- Refine by Access: All Content x
Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltáró vizsgálata
Exploratory Research of Motivational Patterns Related to Adaptive and Maladaptive Perfecionism*
Cél
A Hewitt–Flett Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív validálása, a tehetség-tanácsadásban felhasználható magyar verzió kialakítása. Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltérképezése, továbbá a perfekcionizmus dimenzióinak feltáró vizsgálata különböző oktatási szinteken, illetve tehetséggondozó tagozaton tanuló és normál középiskolai populáció között.
Módszer
önbeszámolós kérdőívek, megerősítő faktoranalízis, nonparaméteres eljárások.
Minta
A vizsgálatban összesen 446 fő vett részt. A 16–19 éves középiskolás tanulók száma: 265 fő (59,4%); a felsőoktatásban tanulók létszáma: 181 fő (40,6%). A középiskolai tanulók közül 123 f\xC5\x91 (a teljes minta 27,6%-a) tehetséggondozó tagozaton tanul.
Eszközök
Kérdőíves eljárásokat alkalmaztunk, melyek a következők: Hewitt–Flett-féle (1991) Multidimenzionális perfekcionizmus skála, Lang és Fries-féle (2006) Teljesítménymotiváció Kérdőív, illetve a Tehetség Motivációs Öndefiníciós Kérdőív (Dávid, 2011).
Eredmények
A magyar mintán kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi standardokkal. A tehetségesek szignifikánsan magasabb perfekcionizmussal jellemezhetők, s nemi különbségek is igazolhatók. A társas előírásként megélt (maladaptív) perfekcionizmus együtt jár a kudarckerüléssel, negatívan korrelál az akarat, kitartás, általános aktivitás faktorokkal. A szelforientált (adaptív) perfekcionizmus pozitívan korrelál a magas igényszinttel, a sikerkereséssel, továbbá a szándék/akarat, kitartás, érdeklődés/tudásvágy, valamint általános aktivitás faktorokkal. Igazoltuk a motivációs korrelátumok eltérő mintázatát, illetve a perfekcionizmus skálákban kimutatható különbségek létét almintánként és oktatási szintenként egyaránt.
Az önszabályozó tanulás fejlettségének összefüggései a tanulási eredményességgel és az IKT-használat gyakoriságával
Connection between the development of self-regulated learning and learning effeciency and the frequency of ICT use
Háttér és célok: Új típusú pedagógiai problémákat vet fel az infokommunikációs technológiák elterjedésével általánossá váló önálló információkeresés és feldolgozás. A tanuló oldaláról feltételezi az önálló tanulást, az információk hatékony feldolgozását, megértését. A tanár oldaláról pedig a tudásátadó szerep helyett a tanulásirányító szerep hangsúlyosabbá válását (Molnár, 2011). Az élethosszig tartó tanulás iránti társadalmi igény az önszabályozó tanulási készség fejlődése nélkül nem teljesülhet. Ugyanakkor a tanulók önreflektív és önszabályozó képessége a tanulás, tanítás folyamatában még kiaknázatlan (Molnár, 2002). A cikkben bemutatjuk egy keresztmetszeti összehasonlító kutatás eredményeit, melynek célja a tanulás eredményessége, az infokommunikációs eszközök használatának sajátosságai és az önszabályozó tanulás fejlettsége közötti összefüggések feltárása.
Módszer: 2015 novemberében lezárult keresztmetszeti kutatásunkban a 10–14–18 és 22 éves korosztályban összesen 1257 fős mintán vizsgáltuk az önszabályozó tanulás fejlődését. Vizsgálatunkban a kutatócsoport által kifejlesztett önszabályozó tanulás kérdőívet használtuk, mely 59 itemet tartalmaz, valamint összegyűjtöttük a tanulmányi eredményeket és a matematika és szövegértés kompetenciamérések adatait.
Eredmények: A korcsoportok között szignifikáns különbségek vannak az önszabályozó tanulás fejlettsége szempontjából. Az életkor előrehaladtával az eredmények javulnak, de a kérdőív faktoraiban szinte minden korosztályban alacsony átlagértékeket kaptunk. Az önszabályozó tanulás fejlettségi szintje mérsékelt, de szignifikáns pozitív korrelációt mutat mind a tanulmányi eredményekkel, mind a kompetenciamérés eredményeivel Az infokommunikációs eszközök átlagnál gyakoribb használata az önszabályozó tanulás alacsonyabb szintjével jár együtt.
Következtetések: Az adatok azt mutatják, hogy az önszabályozó tanulás fejlesztésére minden korosztályban szükség van. Törekedni kell arra, hogy az infokommunikációs eszközök használata a tanulóknál ne haladja meg az átlagos mértéket.
Abstract
Background and aims
Despite its inclusion in the 11th revision of the International Classification of Diseases, there is a virtual paucity of high-quality scientific evidence about compulsive sexual behavior disorder (CSBD), especially in underrepresented and underserved populations. Therefore, we comprehensively examined CSBD across 42 countries, genders, and sexual orientations, and validated the original (CSBD-19) and short (CSBD-7) versions of the Compulsive Sexual Behavior Disorder Scale to provide standardized, state-of-the-art screening tools for research and clinical practice.
Method
Using data from the International Sex Survey (N = 82,243; M age = 32.39 years, SD = 12.52), we evaluated the psychometric properties of the CSBD-19 and CSBD-7 and compared CSBD across 42 countries, three genders, eight sexual orientations, and individuals with low vs. high risk of experiencing CSBD.
Results
A total of 4.8% of the participants were at high risk of experiencing CSBD. Country- and gender-based differences were observed, while no sexual-orientation-based differences were present in CSBD levels. Only 14% of individuals with CSBD have ever sought treatment for this disorder, with an additional 33% not having sought treatment because of various reasons. Both versions of the scale demonstrated excellent validity and reliability.
Discussion and conclusions
This study contributes to a better understanding of CSBD in underrepresented and underserved populations and facilitates its identification in diverse populations by providing freely accessible ICD-11-based screening tools in 26 languages. The findings may also serve as a crucial building block to stimulate research into evidence-based, culturally sensitive prevention and intervention strategies for CSBD that are currently missing from the literature.