Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Dóra Szatmári x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén az orális antikoaguláns kezelés stroke-prevenciós hatékonysága egyértelműen bizonyított. Ezen betegek nem elhanyagolható hányada számára azonban a magas thromboemboliás kockázat ellenére sem kivitelezhető a hosszú távú antikoaguláns kezelés. Elsősorban ennek köszönhető, hogy napjainkban egyre inkább az alternatív kezelési stratégiák kerülnek az érdeklődés homlokterébe. Nonvalvularis pitvarfibrillációban a thrombusképződés leggyakoribb helye a bal pitvari fülcse. Az európai piacon jelenleg két perkután fülcsezáró eszköz érhető el: Watchman LAA System (Atritech Inc.) és az Amplatzer Cardiac Plug (AGA Medical Corporation). Bár a közelmúltban zárult klinikai vizsgálatok (PLAATO, PROTECT AF) szerint a perkután bal pitvari fülcsezárás elfogadható biztonságossági profil mellett csökkenti a hosszú távú stroke-kockázatot, a rendelkezésünkre álló adatok még korlátozottak. Jelenleg ezek a beavatkozások a nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő magas stroke-kockázatú betegek azon csoportja számára jelenthetnek elfogadható megoldást, akiknél az orális antikoaguláns terápia nem alkalmazható vagy az optimális hatékonyság nem elérhető. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2010. január 28-án, Magyarországon elsőként, három, nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő betegünknél végeztünk sikeres perkután bal pitvari fülcsezárást.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Szili-Török, Szabolcs Szeghy, Attila Kardos, László Környei, Dóra Paprika, András Szatmári, and András Temesvári

A veleszületett szívbetegségek miatt végzett szívsebészeti beavatkozások után nem ritka a ritmuszavarok megjelenése. A ritmuszavarok egy része a szívbetegség előrehaladása miatt lép fel, de jelentős hányada éppen a szívsebészeti műtétek következményeként jön létre. A gyógyszeres próbálkozások gyakran csődöt mondanak ezekben az esetekben, az intervenciós kezelés pedig bonyolult lehet az aritmia kiindulásának összetett jellege miatt. Célkitűzés és módszer: A szerzők közleményükben a veleszületett szívbetegség miatt operált betegeiknél 2004 és 2006 között végzett katéteres ablatiós beavatkozások eredményeit foglalják össze retrospektív elemzéssel. Eredmények: A vizsgált időszakban 26 esetben végeztek katéteres ablatiós beavatkozást, 24 betegnél eredményesen (92%). Kiújulás miatt ismételt beavatkozásra 3 esetben került sor (11%). Jelentős szövődményt nem észleltek, kisebb szövődmény (vérömleny a szúrás helyén) 4 esetben fordult elő. Következtetések: Ebben a betegcsoportban a katéteres ablatiók hatásásos esélyt nyújtanak a gyógyszeres kezeléssel szemben, kis megterhelést rónak a betegekre, és gyógyító eljárásnak számítanak. Ugyanakkor az összetett ritmuszavarok kezelése megfelelő szakértelmet és technológiai hátteret kíván, a klasszikus aritmiákhoz képest a beavatkozás megismétlése gyakrabban válik szükségessé.

Restricted access