Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • Author or Editor: Edit Szűcs x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadett Szűcs
,
Edit Nagy
,
Stefan Talev
,
Ildikó Garai
, and
László Galuska

Az ismeretlen eredetű lázas állapot esetenként súlyos klinikai problémát jelent, és minden diagnosztikus eszköz szóba jön okának mielőbbi kiderítésében. Irodalmi tapasztalatok alapján az ismeretlen eredetű láz okának felderítése a szokásos diagnosztikus módszerekkel eredménytelenül vizsgált betegek mintegy 25–70%-ában sikeresnek bizonyul 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálattal. Hazánkban az ismeretlen eredetű láz nem szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálati indikációk között. A szerzők esetük bemutatásával kívánják illusztrálni a klinikai problémát, ami több mint egy évig fennálló ismeretlen eredetű visszatérő lázas állapotot jelentett, és valamennyi hagyományos diagnosztikus eljárás eredménytelen volt a láz okának felderítésében. A tartós láz okát végül a 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálat a pancreasfarok-régióban fennálló krónikus gyulladás formájában mutatta ki. Tartós antibiotikus terápia után a beteg panaszmentessé vált. Orv. Hetil., 2012, 153, 227–231.

Restricted access

To study the usefulness of 6β-hydroxycortisol (6βOHF) measurements for assessing hepatic drug metabolizing enzyme activity, plasma 6βOHF and cortisol were measured in 22 patients with alcoholic liver disease after at least 2 weeks of alcohol abstinence, in 5 patients with severe Cushing's syndrome and in 12 healthy non-drinker subjects. Blood samples were drawn under resting conditions during midnight, in the morning at 0800 h, after a 1-mg overnight dexamethasone test and after ACTH administration. Plasma cortisol and 6βOHF were determined with radioimmunoassay. In patients with alcoholic liver disease, the plasma cortisol levels at midnight and 0800 h, as well as after the administration of dexamethasone and ACTH were not different from corresponding values measured in non-drinker controls. In addition, these patients with alcoholic liver disease had similar plasma 6βOHF levels at midnight, 0800 h and after dexamethasone administration as compared to corresponding values in controls. By contrast, ACTH administration in patients with alcoholic liver disease resulted in a significantly (p<0.05) larger increase of plasma 6βOHF (from 106±22 to 1102±106 ng/dl, mean ± SE) as compared to that found in controls (from 74±3 to 337±76 ng/dl). The markedly increased 6βOHF response to ACTH administration in patients with alcoholic liver disease was similar to that measured in patients with severe Cushing's syndrome, in whom increased and non-suppressible plasma cortisol levels were accompanied by markedly elevated plasma 6βOHF levels. These results indicate that alcohol abstinence in patients with alcoholic liver disease is associated with an exaggerated 6βOHF response to ACTH and that this abnormality may prove to be a clinically useful parameter for a sensitive detection of altered drug metabolism present in these patients.

Restricted access

Elméleti háttér: Az egyre javuló orvosi ellátás, a gyerekkori onkológiai betegek túlélési arányának növekedése ellenére a trauma következményei a kezelések befejezését követően is még éveken keresztül fennmaradhatnak, befolyásolva a mindennapi adaptációt, szociális kapcsolatok alakulását. A megterhelő életeseményre adott reakciókat, a hosszabb távú pszichoszociális alkalmazkodást a támogató társas környezeten túl nagymértékben befolyásolja a gyermek életkora és a kognitív érettsége. Cél: Vizsgálatunk célja a nyolcéves kor alatt és nyolcéves kor feletti életkorban elszenvedett onkológiai betegség felnőttkori társas kapcsolatokra és értelmező sémákra gyakorolt hatásainak elemzése. Vizsgálati mintánk gyermekkori onkológiai betegséget túlélő felnőttekből (N = 59), míg a kontrollcsoport (N = 53) gyermekkori krónikus betegségben nem szenvedő, a túlélőkhöz hasonló életkorú felnőttekből állt. Módszerek: A vizsgált személyek kognitív séma, megküzdési mód, társkapcsolati, szorongás, depresszió, valamint traumatizációs jellemzőinek felmérése az alábbi eszközökkel történt: Young-féle Séma Kérdőív, EMBU (Neveltetésem Emlékei Kérdőív), Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív, COPE (Megküzdés Kérdőív), Kórházi Szorongás és Depresszió Skála, Poszttraumás Stressz Skála. Eredmények: Eredményeink szerint a nyolcévesnél idősebb korban diagnosztizált felnőtt túlélők és egészséges kontrollszemélyek között sem a nők, sem a férfiak vonatkozásában nincs a vizsgált paraméterekben különbség. A nyolcévesnél fiatalabb korban kezelt felnőtt nők gyakrabban folyamodnak passzív megküzdési stratégiához, továbbá olyan különféle maladaptív sémák alkalmazásához, mint a fokozott szeparációs érzés, korlátozott autonómia, függőség és aggodalmaskodás. Következtetések: Eredményeink hangsúlyozzák a kora gyermekkorban onkológiai betegségben szenvedő lányok esetén a pszichoszociális ellátás fontosságát, különösen a felnőttkori kapcsolati problémák megelőzésére való tekintettel. A későbbi gondozás során fokozott figyelmet kell fordítani a problémamegoldás aktív formáinak támogatására, az elszakítottságérzés csillapítására, az autonómia erősítésére, a független motivációkból származó cselekedetek támogatására és az aggodalmaskodás enyhítésére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Reuter
,
Péter Pankovics
,
Dénes Stefler
,
Móricz Löveyné dr.
,
Edit Varga
,
Gabriella Kiss
,
Mária Szűcs
,
Zsuzsanna Fekete
, and
György Szűcs

Bevezetés: A hepatitis A-vírus (HAV) a fekális-orális átvitelű heveny hepatitisek gyakori kórokozója világszerte. Magyarországon a szórványos megbetegedések mellett, elsősorban Északkelet-Magyarországon, időről időre járványok is előfordulnak, ahol – vizsgálataink szerint – a HAV IA szubgenotípusa endémiás. A Dél-Dunántúlon viszont az igazolt fertőzések száma 10 alatt volt az elmúlt években. Célkitűzés: A szerzők célja az volt, hogy a HAV európai molekuláris vizsgálatának részeként 2006 nyarán a Dél-Dunántúlon kitört hepatitis A-járványt molekuláris epidemiológiai eszközökkel nyomon kövessék és elemezzék. Módszer: A hepatitisben szenvedő betegek szérummintáit HAV IgM-enzim-immunoassay (EIA) és reverz transzkripció-polimeráz láncreakció (RT-PCR) módszerekkel vizsgálták prospektív módon. A specifikus méretű PCR-termékeket szekvenálták, majd filogenetikai elemzést végeztek. Eredmények: 2006. június elejétől december végéig összesen 115 vizsgált személy szérummintája tartalmazott HAV IgM-ellenanyagot a Dél-Dunántúlon. Harminckilenc mintából 30-ban (76,9%) kaptunk specifikus méretű PCR-terméket. A mintákban genetikailag egyező, IB-szubgenotípusú vírus (HAV/Transdanubia/2006/HUN) volt, mely azonos egy Olaszországban 2002-ben kimutatott hepatitis A-vírussal (IT-MAR-02). A valószínűleg behurcolt kórokozó eddig legalább 1200–1300 személyt fertőzhetett meg. A betegek átlagéletkora 18 év (1–80 év) volt. A szerzők bemutatják a járvány részletes epidemiológiai és klinikai jellegzetességeit. Következtetések: Csak a prospektív molekuláris vizsgálatokkal volt feltárható és nyomon követhető az összefüggés a júniusban azonosított szórványos HAV-esetek, az augusztusi, Istvándiban tömegessé váló megbetegedések, majd a vírus endémiás dél-dunántúli szóródása között. Az eset felhívja a figyelmet, hogy hogyan alakulhat ki HAV-járvány bárhol és bármikor hazánkban, és hogy az aktív HAV-immunizálásnak fontos szerepe lenne a megelőzésben.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Nyirády
,
Éva Sárdi
,
Gabriella Bekő
,
Miklós Szűcs
,
András Horváth
,
Edit Székely
,
Klára Szentmihályi
,
Imre Romics
, and
Anna Blázovics

Számos közlemény beszámol tumoros betegek életminőségének javítására alkalmazott étrend-kiegészítők hatásáról, de mindezek élettani vizsgálata szegényes. A cékla számos, a szervezetben lezajló biokémiai reakcióutat, enzim- és metabolitszintézist befolyásol. Módszer: A szerzők hormonrezisztens és metasztatikus prosztatarák miatt taxán-kemoterápiában részesülő betegek életminőségének javítása érdekében kereskedelmi forgalomból származó természetes céklakészítményt adtak egy hónapon át 2×10 g dózisban 24 (életkor: 68±8 év) betegnek, akik 3,6±2,8 éve jelentkeztek először panaszaikkal. A kezelést követően 18 fő esetében tudták az adatokat kiértékelni. A rutin laboratóriumi vizsgálatok mellett a betegek PSA-, HbA 1c -értékeit, 9 citokin- és 3 növekedésifaktor-szintet, a redox-homeosztázis globális paramétereit, fémionháztartásuk néhány elemét, Zn- és szabadprotoporfirin-szintjét, transzmetiláló képességét a kezelés megkezdése előtt és egy hónap múlva határozták meg. Eredmények: Eredményeik azt mutatták, hogy a betegek döntő többségében a cékla kedvező hatása érvényre jutott, és a tumoros betegekre jellemző szignifikánsan magas Zn- és szabadprotoporfirin-szintek csökkentek, valamint a transzmetilezési folyamatok felgyorsultak. Következtetések: Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy az általuk alkalmazott céklakészítmény mérsékelt és tartós fogyasztása kedvezően befolyásolja a betegek életminőségét, de több esetben megfigyelhető növekvő EGF-érték miatt szoros orvosi kontroll szükséges kemoterápiában részesülő prosztatarákos betegeknél. Orv. Hetil., 2010, 37, 1495–1503.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ágnes Mondok
,
Miklós Tóth
,
Attila Patócs
,
Nikolette Szücs
,
Péter Igaz
,
Péter Pusztai
,
Sándor Czirják
,
Gabriella Bekő
,
Edit Gláz
,
Károly Rácz
, and
Zsolt Tulassay

Az acromegalia kezelésére rendelkezésre álló lehetőségek közül a gyógyszeres, elsősorban szomatosztatinanalógokkal történő kezelés jelentősége az utóbbi évtizedben számottevően megnőtt. Célok: Jelen közlemény a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának, II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján az elmúlt 10 évben acromegalia miatt szomatosztatinanalóg kezelésben részesült betegek kezelési eredményeit foglalja össze. Betegek és módszerek: A szerzők 1–7 éven keresztül (átlag±SE 3,1±0,3 év) szomatosztatinanalóg kezelésben részesülő 32 acromegaliás betegben (26 nő és 6 férfi) a szérum-növekedésihormon (GH) és az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) koncentrációját, valamint MR-vizsgálattal a hypophysisadenoma méretének változását elemezték. Primer szomatosztatinanalóg kezelést 10 beteg (7 nő és 3 férfi) kapott, előzetes műtét után 15 beteg (14 nő és 1 férfi), előzetes műtét és sugárkezelés után 7 beteg (5 nő és 2 férfi) részesült szomatosztatinanalóg kezelésben. Eredmények: A szomatosztatinanalóg kezelés bevezetése után 3 hónappal mind a szérum-GH-, mind a kor és nem szerinti referenciatartomány felső határához viszonyított relatív IGF-1-értékek szignifikánsan csökkentek, majd a kezelés további időtartama alatt kisebb átmeneti változásoktól eltekintve a 3 hónap után elért csökkent szinten maradtak. A szérum-GH 15,7±4,9 ng/ml szintről a kezelés végére 5,5±1,4 ng/ml értékre, a relatív IGF-1 204±14%-ról 135±12%-ra csökkent. A kezelés hatékonyságát nem befolyásolta a szomatosztatinanalóg alkalmazását megelőző műtéti vagy műtéti és sugárkezelés. A kezelés végén a betegek 36,7%-ában észleltek biztonságos (<2,5 ng/ml) szérum-GH-szintet, míg a relatív IGF-1-érték a betegek 41,4%-ában érte el a célértéket (<100%). Az MR-vizsgálat a betegek 46%-ában mutatott ki hypophysisdaganat-regressziót, progressziót egyetlen esetben sem észleltek. Következtetések: A szomatosztatinanalóg kezelés hatékony kezelési lehetőséget jelent azoknál az acromegaliás betegeknél, akiknél primer hypophysisműtét a társuló betegségek, illetve szövődmények miatt nem végezhető, vagy a műtét (és sugárkezelés) ellenére a betegség aktivitása fennmarad, vagy a betegség kiújul.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Beatrice Balog
,
Judit Tőke
,
Kálmán Róna
,
Nikolette Szücs
,
Péter Igaz
,
Péter Pusztai
,
Beatrix Sármán
,
Edit Gláz
,
Róbert Kiss
,
Attila Patócs
,
Károly Rácz
, and
Miklós Tóth

Bevezetés: A phaeochromocytoma-paraganglioma szindróma laboratóriumi kórismézése jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi két évtizedben. Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja, hogy retrospektív elemzéssel bemutassa és értékelje a Semmelweis Egyetem, II. Belgyógyászati Klinikán 1993–2013 között diagnosztizált phaeochromocytomás/paragangliomás betegek klinikai és laboratóriumi adatait. Módszer: A vizeletkatecholaminokat és metabolitjaikat nagy felbontású folyadékkromatográfiát követő elektrokémiai detektálással mérték 155 phaeochromocytoma-paraganglioma szindrómás (28,4%-uk örökletes hátterű) betegben és 170 nem phaeochromocytomás egyénben. A szérum-chromogranin-A-t immunradiometriás módszerrel vizsgálták. Eredmények: A 24 órás gyűjtött vizeletben a frakcionált metanephrinek szenzitivitása (93,2%) és specificitása (87,0%) meghaladta a katecholaminok (90,9% és 85,7%) és a szérum-chromogranin-A-meghatározás (88,7%, illetve 77,5%) hasonló értékeit. A vizeletnormetanephrin, illetve a szérum-chromogranin-A pozitív összefüggést mutatott a daganatátmérővel (r = 0,552, p<0,0001, illetve r = 0,618, p<0,0001). Következtetések: Az eredmények a vizelettel ürülő katecholaminmetabolitok meghatározásának jelentőségét igazolják a phaeochromocytoma-paraganglioma diagnosztikájában. A vizeletnormetanephrin és a szérum-chromogranin-A segíthet a tumortömeg és a progresszió megítélésében. Orv. Hetil., 2015, 156(16), 626–635.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Miklós Tóth
,
Zsolt Vajda
,
Zoltán Görömbey
,
Ferenc Molnár
,
László Major
,
Judit Tőke
,
István Szabolcs
,
Nikolette Szücs
,
László Kovács
,
Róbert Kiss
,
Sándor Czirják
,
László Fütő
,
Edit Gláz
,
Miklós Góth
, and
Károly Rácz

A hipofízis adrenokortikotropin-termelő adenomája okozta Cushing-kór és az ectopiás Cushing-szindróma elkülönítése a hagyományos hormonvizsgálatok és a képalkotó vizsgálatok segítségével nem mindig lehetséges. A két betegség elkülönítésének aranystandardja napjainkban a sinus petrosus inferiorok szelektív katéterezése (IPSS) során nyert vérmintákból történő ACTH-meghatározás. A szerzők 1999 és 2005 között 34 Cushing-szindrómás betegen összesen 41 alkalommal végeztek IPSS-t, akiknél a dinamikus hormonvizsgálatok és a képalkotó vizsgálatok alapján az ACTH-dependens Cushing-szindróma okát nem lehetett egyértelműen megállapítani. A beavatkozás szenzitivitásának meghatározásakor 25 beteg 31 vizsgálatának eredményét értékelték, akiknél a végleges diagnózist sikeres műtéti beavatkozás vagy szövettani vizsgálat erősítette meg (22 ACTH-termelő hipofízisadenoma, 3 ectopiás Cushing-szindróma). Az IPSS eredményét pozitívnak tekintették, ha a kiindulási centrális/perifériás plazma-ACTH-hányados >2,0, vagy kortikotrop releasing hormon (CRH) adása után >3,0 volt. A 31 vizsgálat eredménye 20 esetben valódi pozitív, 3 esetben valódi negatív, 8 esetben álnegatív volt, álpozitív eset nem fordult elő. Az eredmények alapján az IPSS szenzitivitása 71,4%. Az ál-negatív 8 beteg közül 4 esetben a vizsgálatot megismételték, mind a négy betegben pozitív eredménnyel. Cushing-kórban a 20 valódi pozitív vizsgálat közül 14 esetben a diagnózis a 0 perces ACTH-szintek alapján is megállapítható volt, a CRH utáni 5 perces vérminták alapján 19 betegnél lehetett a Cushing-kór diagnózisát megállapítani. Az IPSS vizsgálat itt bemutatott első hazai feldolgozásában a módszer szenzitivitása alacsonyabb, mint a jóval nagyobb betegforgalmú külföldi endokrin centrumokban. A kisebb szenzitivitás technikai okokon túlmenően azzal is magyarázható, hogy a szerzők az IPSS-t csak szigorúan válogatott esetekben, az egyéb vizsgálatokkal nem egyértelműen kórismézhető betegeken végzik.

Restricted access

A hepatocellularis carcinoma komplex kezelése.

Konszenzuskonferencia, Budapest, 2021. április 24.

Complex management of hepatocellular carcinoma.

Consensus Conference, Budapest, April 24, 2021
Orvosi Hetilap
Author:
Magyar Hepato-Pancreatico-Biliaris (HPB) Kutatócsoport 1 Magyar Hepato-Pancreatico-Biliaris (HPB) Kutatócsoport 1
Open access