A szerzők a várandósok folsavszupplementációs és egyéb egészség-magatartási szokásait, illetve azok demográfiai tényezőkkel való összefüggéseit igyekeztek feltárni. Módszer: Szombathely város tíz védőnői körzetében populációs monitoringot hoztak létre, ahol 2008. február 1. és 2009. február 1. között minden terhességi nyilvántartásba kerülő nőről rendszeres adatgyűjtést folytattak. Eredmények: Az alacsonyabb életkor és iskolai végzettség a gyermekvállalásra való felkészülés esélyét csökkentette. A gyermekvállalásra tudatosan készülők közül több mint kétszer annyian vittek be folsavat, háromszor annyian vittek be vitaminokat és csaknem feleannyian dohányoztak. A folsavszupplementáció esélyét a magasabb életkor és szocioökonómiai státus, valamint a felsőfokú végzettség szignifikánsan növelte, míg a testvérek száma csökkentette. Az érettséginél alacsonyabb végzettségűek nagyobb eséllyel dohányoztak (EH = 4,72; 95% MT = 2,34–9,51), mint a felsőfokú végzettségűek, csakúgy, mint az élettársi kapcsolatban élők a házasságban élőkhöz képest (EH = 2,74; 95% MT = 1,54–4,89). Következtetések: A folsavszupplementációban nem részesülők főleg a fiatalok, az alacsony képzettséggel és jövedelemmel rendelkezők köréből kerülnek ki, ugyanők egyéb vonatkozásban is kedvezőtlen egészség-magatartást folytatnak.

Elméleti háttér: A várandósság alatti depresszió és szorongás magzatra gyakorolt negatív hatását több kutatás látszik igazolni, míg mások nem találtak ilyen irányú összefüggéseket. Az antenatális depresszió és szorongás részben a fiziológiai, endokrinológiai változásokon, részben az anyai egészségmagatartáson keresztül hathat a magzatra. Cél: Vizsgálatunk célja a szorongás, a depresszió, az önértékelés és a társadalmi tőke várandósok egészségmagatartására gyakorolt hatásának feltárása volt. Az egészségmagatartás elemeit a várandósságra történő felkészülés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a folsav- és vitaminbevitel alkották. Hipotézisünk az volt, hogy a szorongás és a depresszió, valamint a csökkent önértékelés romló egészségmagatartással jár együtt. Módszerek: Szombathely város tíz védőnői körzetében populációs monitoringot hoztunk létre, ahol 2008. 02. 01. és 2009. 02. 01. között minden terhességi nyilvántartásba kerülő nőről rendszeres adatgyűjtést végeztünk. 307 várandós képezte mintánkat, melyben a depressziót a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a szorongást a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívvel, az önértékelést a Rosenberg-skálával mértük. A társadalmi tőkét a közösségi bizalom hiánya, a kölcsönösség és a civil támogatottság 0-tól 3-ig terjedő skáláin mértük. Összefüggéseinket logisztikus regresszió segítségével tártuk fel. Eredmények: A magasabb szintű vonásszorongással jellemezhető válaszadók kisebb eséllyel készültek a várandósságukra (EH = 0,955; 95%MT = 0,923—0,988) és szedtek vitaminokat (EH = 0,954; 95%MT = 0,922—0,987); a több depresszív tünetet mutatók pedig nagyobb eséllyel dohányoztak (EH = 1,106; 95%MT = 1,060—1,154). A társadalmi bizalom hiánya kisebb esélyű folsavbevitellel (EH = 0,648; 95%MT = 0,485—0,867) járt együtt; továbbá a magasabb önértékelésűek kisebb- (EH = 0,943; 95%MT = 0,892—0,997), a nagyobb társas támogatottságúak nagyobb eséllyel (EH = 1,571; 95%MT = 1,144—2,156) fogyasztottak alkoholt. Következtetések: Vizsgálatunkban a szorongás, a depresszió, az alacsony önértékelés és a csökkent társadalmi tőke negatív egészségmagatartási tendenciákkal járt együtt.

A normálistól eltérő, alacsonyabb testhőmérséklet, hypothermia terápiás alkalmazása az elmúlt évtizedben újra előtérbe került a neurológiai károsodás megelőzése, kialakulása esetén, illetve mértékének csökkentése érdekében. Használata nemcsak a szív- és idegsebészetben, hanem számos más, idegrendszeri sérüléssel vagy annak magas kockázatával járó folyamatban jótékony hatásúnak bizonyult. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen olyan terápiás eszköz, amely az újraélesztésen átesett betegek neurológiai kimenetelét bizonyítottan javítja egy komplex folyamat révén, csökkentve az agy oxigénfelhasználásának és -ellátásának arányát. Jótékony hatása mellett számos olyan élettani és kórélettani hatással rendelkezik, amelyek pontos ismerete elengedhetetlen, hiszen ezek akár életet veszélyeztető állapotot is eredményezhetnek. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a terápiás hypothermiát csak olyan szakemberek használják, akik pontosan ismerik annak hatásait, és felkészültek a káros mellékhatások megelőzésére, illetve kivédésére. Írásunkban a hypothermia különféle szervekre, szervrendszerekre kifejtett élettani hatásait foglaljuk össze. Orv. Hetil., 2011, 152, 171–181.