Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for :

  • Author or Editor: Erzsébet Molnár x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The influence of immersion fluid temperature on the development of the chicken embryo was studied on the day most commonly used for treating incubated eggs in teratological trials. Embryonated eggs were immersed in tap water for 30 min on the 12th day of incubation at 22–25 °C or at incubation temperature without a waiting time or after 30 min. The incubation was then continued and the eggs were processed on day 19 of the incubation period. Treatment of eggs at 22–25 °C caused a significant increase in embryonic mortality, while the 30-min waiting time did not exert an influence on embryogenesis.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
András Dobos
,
Erzsébet Ruzsa
,
Erzsébet Molnár
,
Gyuláné Szakács
, and
Imre Kulcsár

Absztrakt:

Bevezetés: Szervezett nefrológiai ellátás Szombathelyen 1976 óta működik. Célkitűzés: Centrumunkból vesetranszplantációra kerülő betegeink sorsának követése. Módszer: Helyi és országos adatbázisok használata. Eredmények: 1976–2016 között 213 betegünknél 240 vesetranszplantáció történt: hét preemptív és 206 dializált páciensnél. Élődonoros transzplantáció 11 volt. 1976–1995 között 69, 1996–2015 között 163 transzplantáció történt. A transzplantált betegek közül jelenleg is él 122 fő (túlélésük vesepótló kezelésben átlagosan 11,4 év), hétnél az átültetés 1976–1995 között történt. A leghosszabb túlélés 35,1 év volt. A vesepótló kezelésben részesülő betegek prevalenciája megyénkben 2016 végén 1367 fő/egymillió lakos volt – 32,5%-uk beültetett vesével él. Következtetés: Az utóbbi évtizedben transzplantált betegeink száma nőtt, azonban minimális volt az élődonoros átültetés. Orv Hetil. 2017; 158(25): 984–991.

Restricted access

A mobilapplikációval támogatott alacsony-FODMAP-étrend a funkcionális gastrointestinalis és a gyulladásos bélbetegségek kezelésében

The low FODMAP diet supported by a mobile application for functional gastrointestinal and inflammatory bowel diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Annamária Polgár
,
Brigitta Szálka
,
Tamás Molnár
,
István Kósa
,
István Vassányi
, and
Erzsébet Mák

A gastrointestinalis rendszert érintő megbetegedések közé tartozó funkcionális gastrointestinalis betegségek mint az irritábilisbél-szindróma, továbbá a gyulladásos bélbetegségek növekvő tendenciát mutatnak Magyarországon. A terápia részeként egyre több táplálkozási javaslat lát napvilágot, eddig azonban nem született egységes ajánlás ezen emésztőrendszeri betegségek étrendi kezelésében. Az eddigi diétás javaslatok közül kiemelendő az alacsony-FODMAP-étrend (low FODMAP diet). Maga a FODMAP a fermentálható, rövid szénláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok kezdőbetűinek rövidítését takarja: fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok (fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols – FODMAP). Az alacsony-FODMAP-étrend tudományosan bizonyított és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás javaslat, melyet Magyarországon az EMMI szakmai irányelve (2020, Eü Közl. 14. szám) is támogat IBS esetén. Kutatásokkal támasztották alá, hogy az alacsony-FODMAP-diéta igazoltan csökkenti az emésztőrendszeri tüneteket. Az étrend 3 szakaszból áll, amelynek első részeként az orvos dietetikus szakember segítségével lépésről lépésre meghatározza a tüneteket triggerelő és nem okozó élelmiszerek listáját. Mivel a diéta ezen szakasza jelentheti a legnagyobb kihívást, érdemes kiemelni, hogy dietetikus szakemberrel együttműködve legyen kialakítva. Az étrend célja, hogy megtalálja az egyensúlyt a tünetek szinten tartása és az étrend bővítése között. Az alacsony-FODMAP-diéta hatékony, sikeres és elfogadott táplálkozási intervenciónak bizonyul a funkcionális és a gyulladásos bélbetegségek tüneteinek kezelésében. Alkalmazása javíthatja a farmakológiás beavatkozások sikerét, növelheti a betegek compliance-ét, emiatt a diéta széles körű megismertetése, kiterjesztése szükséges. A diéta önmenedzselésében, gyakorlati megvalósításában, a táplálkozásterápia adherenciájának növelésében támogatást nyújt a Monash Egyetem kutatócsoportja által kidolgozott mobilapplikáció. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1224–1230.

Open access

The insecticide formulation BI 58 EC was tested for teratogenicity in chicken embryos, with particular reference to degradation of the active ingredient (dimethoate) after the treatment of embryonated eggs. The pesticide was diluted in water to a concentration level of 0.8%, and the emulsion was injected into the air space in a volume of 0.1 ml/egg, or hen’s eggs were treated by the immersion technique. Residues of dimethoate were measured in the samples on days 13, 15 and 19 of the incubation of chicken embryos, and morphological examinations were performed simultaneously. Analytical chemistry data indicated a slower degradation of dimethoate in embryos after the immersion of eggs, and cyllosis was remarkable in this group among the sporadic developmental anomalies. The liver tissues ofboth treated groups exhibited severe fatty infiltration.

Restricted access

The fungal revolution taking place in otorhinology inspired us to study the frequency of occurrence of fungi in the nasal mucus of chronic rhinosinusitis (CRS) patients (with or without polyposis) in order to evaluate the incidence of eosinophilic fungal sinusitis in CRS patients. Ninety-six samples were examined from patients with CRS. In 74 cases mucus was collected non-invasively, and in 22 cases during operation. The Gram-stained direct smears of all samples were also evaluated. Bacteria and fungi colonizing in the mucus were detected by culturing method. The control group consisted of 50 healthy volunteers. Typical aerobic pathogenic bacteria could be isolated from 34 patients. Fifty-seven aerobic bacteria were isolated, i.e. 1.6 bacteria/positive patient with a maximum of 3 different bacteria/sample. The most frequently isolated bacteria were Staphylococcus aureus, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Streptococcus pneumoniae, and Haemophilus influenzae. Yeasts and moulds could be detected from 79 patients (83%): Candida albicans, Candida spp., Aspergillus spp., Cladosporium spp, and Penicillium spp. were isolated most frequently. Altogether 237 yeasts and moulds were isolated, i.e. 3.0 different fungi/positive patient, with a maximum of 5 different fungi/sample. In the control group aerobic pathogens were not isolated, only apathogenic species. Fungi were isolated from 22 healthy patients (44%). These data indicate that fungi are frequently involved in the aetiology of CRS. IgE-mediated hypersensitivity to fungal allergens could not be proven in our patients.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Mokánszki
,
Anikó Ujfalusi
,
Erzsébet Balogh
,
Zsuzsanna Molnár
,
Tamás Sápy
,
Attila Jakab
,
Attila Varga
, and
Éva Oláh

Bevezetés: A fejlett országokban az infertilitás gyakorisága 10–15%. Az esetek felének hátterében genetikai eltérés állhat. Cél: Az infertilitáshoz vezető genetikai eltérések kimutatása hazai populációban. Módszerek: 195 infertilis nő és 305 infertilis férfi citogenetikai, 17 nő FMR1 gén, 150 férfi Y-kromoszóma-microdeletio-vizsgálatát, 28 esetben a spermiumok számbeli kromoszómaaberrációinak meghatározását végeztük. Egy kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó esetében tanulmányoztuk a spermiumkromoszómák szegregációját. Eredmények: Nőkben a leggyakoribb kromoszómaeltérés az X-kromoszóma aneuploidia és a 9-es kromoszóma inverziója (3,6%), férfiakban a Klinefelter-szindróma (3,3%) és az autoszómák transzlokációja (2%) volt. Két nőben az FMR1 gén premutációját igazoltuk. Infertilis férfiakban Y-kromoszóma-microdeletiót csak azoospermiás és súlyos oligozoospermiás esetekben találtunk, parciális microdeletio normozoospermiásokban is megfigyelhető volt. Gyakoribb volt a kromoszómaaberráció, ha a spermiumszám és -mozgás egyaránt kóros volt. Egy 46,XY,t(3;6)(q21;q23) férfi spermiumainak 53,2%-a hordozott kiegyensúlyozatlan kromoszómakészletet. Következtetések: A genetikai eltérés ismerete segít a genetikai tanácsadásban, az utód kockázatának megítélésében és az asszisztált reprodukció legcélravezetőbb módjának kiválasztásában. Orv. Hetil., 2013, 154, 52–61.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Ildikó Takács
,
Szabolcs Horváth
,
Borbála Balatonyi
,
Szaniszló Jávor
,
Ágnes Molnár
,
Sarolta Gáspár
,
Rebeka Hajós
,
Ágnes Meczker
,
János Lantos
,
Erzsébet Rőth
, and
György Wéber

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: A hasfali sérvek laparoscopos megoldásában a sebészi háló intraperitonealis pozícióban kerül beültetésre. Állatmodellekben és a humángyakorlatban egyaránt ígéretesek a kombinált, többrétegű hálók. Jelen kísérlet célja két eltérő szerkezetű, szilikonbevonatú polipropilén háló biológiai viselkedésének összehasonlítása volt. Anyag és módszerek: Új-zélandi fehér nyulak hasfalán egy 3 × 4 cm nagyságú, teljes vastagságú hasfaldefektust készítettünk, melyet összetett hálóval fedtünk. 20 állatba a felszínén lamináris szilikonréteggel bevont hálót (LSPP), a másik 20 nyúl esetében szilikonnal impregnált polipropilén filamentumból szőtt hálót (MSPP) ültettünk be. Az intraperitonealis adhaesioképződés mértékét és a hálók beépülését vizsgáltuk. Immunhisztokémiai módszerrel az osztódó sejtek jelenlétét és eloszlását az idegen anyag környezetében (Ki-67), az érújdonképződést (VEGF) és a kialakuló neoperitoneum-réteget (CK) vizsgáltuk, scanning elektronmikroszkóppal a halók felszínét tanulmányoztuk. Eredmények: Az intraperitonealis adhaesioképződés mértéke az első héten nem mutatott eltérést, míg a harmadik héten az LSPP szignifikánsan kevesebb kitapadást generált. A Ki-67 antitest jelölés szignifikánsan alacsonyabb aktivitású volt a makroporózus hálók csoportjában. Ugyanebben a csoportban a VEGF pozitivitás időarányosan nőtt, míg az LSPP esetében nem változott. A vékony neoperitoneum-réteg csak a makroporózus háló felszínén volt szövettanilag kimutatható (CK jelölés), az LSPP esetében hiányzott. Következtetések: A sebészi háló alapanyaga és textúrája is meghatározó szerepet játszik a befogadó szövetbe történő integrációban, mely arányos a kiváltott idegentest-reakcióval.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Sarkadi Nagy
,
Márta Bakacs
,
Éva Illés
,
Barbara Nagy
,
Anita Varga
,
Orsolya Kis
,
Erzsébet Schreiberné Molnár
, and
Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A vizsgálat célja a magyar felnőtt lakosság táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének és ezek időbeli változásainak monitorozása. Módszer: A táplálkozási adatfelvétel háromnapos táplálkozási naplóval történt. A minta a 18 éves és a 18 évesnél idősebb lakosságot reprezentálja nem és életkor szerint. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában kimutatható a túlzott zsírbevitel (38 E% férfiak, 37 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 47 E% nők), míg a fehérjebevitel megfelelő. Következtetés: Kedvezőtlen változás a 2009-es táplálkozási vizsgálathoz képest a nők zsír és telített zsírsavak energiaarányának növekedése, és mindkét nem esetén a zöldség-, gyümölcsfogyasztás csökkenése, amely utóbbi magyarázza a rostbevitel csökkenését. A hozzáadott cukor energiaaránya a 2009-es vizsgálathoz képest mindkét nem minden korosztályában növekedést mutat. Így a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, a hozzáadott cukor és telített zsírsavak energiaarányának csökkentésére fókuszáló beavatkozások szükségesek a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 587–597.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Molnár
,
Ágnes Anna Csontos
,
Sarolta Dakó
,
Rita Hencz
,
Dániel Áron Anton
,
Erzsébet Pálfi
, and
Pál Miheller

Absztrakt:

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki (gyulladásos citokinek termelődése, műtétek utáni katabolizmus, beszűkült étrend miatt), amit táplálásterápia elrendelése mellett is nehéz hatékonyan kezelni. Célkitűzés: A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata. Módszer: Kombinált tápláltsági állapot rizikószűrése (kérdőíves felméréssel és bioimpedanciás testösszetétel-analízissel) a vizsgálat elején és az egyéves vizsgálati periódus végén. Eredmények: A 205 betegből 82 bizonyult veszélyeztetettnek. Összesen 44-en részesültek hosszú távú táplálásterápiában, 45%-uknak elegendő volt a diétamódosítás, 50% orális és 5% parenteralis táplálást is igényelt. A mindkét mérési eljárás alapján magas rizikójúnak minősülők száma a beavatkozásokkal 31-ről 21 főre csökkent, a teljes és a zsírmentes testtömeg nyolc, illetve kilenc esetben 10%-ot meghaladóan növekedett, a tömegindexek (∆BMI: +1,3 kg/m2, p = 0,035, s.; ∆FFMI: +0,5 kg/m2, p = 0,296, n. s.) szintén növekedtek. A kutatás korlátai az alacsony esetszám és a monocentrumos bevonás. Következtetések: Kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt javasoljuk a kombinált rizikószűrést és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatára a bioimpedanciás testösszetétel-analízist. Orv Hetil. 2017; 158(19): 731–739.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Erzsébet Schreiberné Molnár
,
Zsuzsanna Nagy-Lőrincz
,
Barbara Nagy
,
Márta Bakacs
,
Orsolya Kis
,
Eszter Sarkadi Nagy
, and
Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 az előző vizsgálathoz hasonlóan az Európai Lakossági Egészségfelmérés egy kisebb almintáján valósult meg. A szerzők a jelen közleményben a magyar lakosság vitaminbevitelének adatait ismertetik. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig a 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság vitaminbevitelét reprezentálja. Eredmények: A férfiak és a nők vitaminbevitele között jelentős eltérés állapítható meg. Férfiaknál a C-vitamin kivételével valamennyi vízben oldható vitamin bevitele nagyobb, mint a nőknél, a D- és E-vitamin esetében a különbség szignifikáns. Pozitívumnak tekinthető a lakosság ajánlásoknak megfelelő B1-, B2-, B6-, B12-, C-vitamin- és niacinbevitele, a férfiaknál azonban az előző vizsgálathoz képest csökkent az A-vitamin- és β-karotin-bevitel. Továbbra is alacsony a D-vitamin- és folsavbevitel, főleg az idősek D-vitamin-bevitele kritikusan alacsony. A biotin- és pantoténsav-bevitel sem érte el az ajánlott értéket. Következtetés: A megfelelő vitaminellátottság eléréséhez a lakosság tájékoztatása mellett nélkülözhetetlen az egészséges élelmiszer-választék elérhetővé tétele is. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1302–1313.

Restricted access