Search Results

You are looking at 1 - 10 of 75 items for

  • Author or Editor: Farkas Zoltan x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a társadalmi viszonyok fő típusaival és az egyes típusok által meghatározott társadalmi kölcsönhatásokkal foglalkozunk. A tanulmány első részében először felvázoljuk a társadalmi viszonyok tipizálásának és a társadalmi kölcsönhatások magyarázatának szempontjait. Majd az egybeesési társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokon belül megkülönböztetve a közvetlenül magánjószágra vonatkozó és a közvetlenül közjószágra vonatkozó egybeesési viszonyokat. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, először az ellentétes társadalmi viszonyokat elemezzük, e viszonyokon belül külön tárgyalva az olyan viszonyokat, amelyekben érdekellentét és hatalmi viszony van a felek között, és amelyekben érdekellentét és kiegyenlített erőviszony van a felek között. Ezt követően az azonossági társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokat egyértelműen megkülönböztetve az egybeesési társadalmi viszonyoktól. Végül az egyoldalúan külsőleges társadalmi viszonyokat tárgyaljuk, e viszonyokon belül is megkülönböztetve az egybeesési és az ellentétes társadalmi viszonyokat.

Restricted access

If on the evidence of the manuscript we accept it as a fact that the Historia Syntomos ( HS ) was written by Psellus, we are presented with two historical works ( HS and Chronographia ) written by the same author (Psellus) in the same genre ( historia ) in two different styles (middle and simple style), which the Byzantine reader or the modern scholar can read and interpret as one historical work. In his HS Psellus briefly and superficially describes the style of Leo the Wise and of Constantine Porphyrogenitus, and in connection with the latter he observes that rhetorical devices can be and are used in texts that are not written in the literary language. Though this statement might seem obvious for us, it did not appear so for a Byzantine rhetor.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a társadalmi viszonyok fő típusaival és az egyes típusok által meghatározott társadalmi kölcsönhatásokkal foglalkozunk. A tanulmány első részében, amely a folyóirat előző számában jelent meg, először felvázoltuk a társadalmi viszonyok tipizálásának és a társadalmi kölcsönhatások magyarázatának szempontjait. Majd az egybeesési társadalmi viszonyokkal foglalkoztunk, e viszonyokon belül megkülönböztetve a közvetlenül magánjószágra vonatkozó és a közvetlenül közjószágra vonatkozó egybeesési viszonyokat. A tanulmány második részében először az ellentétes társadalmi viszonyokat elemezzük, e viszonyokon belül külön tárgyalva az olyan viszonyokat, amelyekben érdekellentét és hatalmi viszony van a felek között, illetve amelyekben érdekellentét és kiegyenlített erőviszony van a felek között. Ezt követően az azonossági társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokat egyértelműen megkülönböztetve az egybeesési társadalmi viszonyoktól. Végül az egyoldalúan külsőleges társadalmi viszonyokat tárgyaljuk, e viszonyokon belül is megkülönböztetve az egybeesési és az ellentétes társadalmi viszonyokat.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében, amely a folyóirat 24. kötet 1. számában jelent meg, először a motívumok­kal összefüggésben határoztuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezettük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutattunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Az első részben végül röviden bemutattuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatároztuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükségletkielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükségletkielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

The paper examines Westerink’s edition of Psellos’s poems, their place in the sequence of his work and their authenticiy. A new approach to some of these poems is discussed as well, i.e. the question of treating poems this far considered to be separate items ( epigr . 34 a–e) as one single poem of six lines.

Restricted access

The recurrence of certain musical ideas from piece to piece can be considered as one of the main characteristic features of Kurtág's music. These recurring ideas create a web between the different groups of compositions which should span over even more decades in his oeuvre. This essay follows the path of two musical materials which are associated with Hölderlin's name in Kurtág's music and at the same time, are closely connected with each other.The members of the first group of compositions examined ('Hölderlin' the 3rd out of  Four Songs to János Pilinszky's Poems, op. 11, - Study to 'Hölderlin”, Játékok IV,   - Sketch to Hölderlin, Játékok VII) are homogeneous pieces characterized by the exclusiveness of the Hölderlin topos. The three compositions can be considered as variants of each other. The members of the other group (The Székely Mangle, Nr. 2 out of Three Old Inscriptions - Preface to a Bálint Exhibition, Játékok V - Lebenslauf op. 32 and the 1st movement of Stele op. 33) however, are aesthetically autonomous, independent works and the Hölderlin topos is only one of their formal constituents. The musical form itself develops from the confrontation of the toposwith a new material. This essay tries to find an answer to the question how the role of the Hölderlin toposchanges in the form and dramaturgy of each individual composition.

Restricted access

A társadalmi helyzet fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. E tanulmány első részében röviden a szociológia klasszikusainak, nevezetesen Marxnak és Webernek a felfogására utalunk. A második részben azt hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi helyzet fogalmának különböző értelmezései szorosan kapcsolódnak a különböző szociológiai szemléletmódokhoz; és ebből a szempontból megkülönböztetjük a társadalmi helyzet fogalmának normativista, a strukturalista szemléletmódra jellemző kategoriális és konfliktuselméleti, kreativista, racionalista és hálózatelméleti értelmezését. Az egymástól nagyon különböző felfogások általában értelmezhetők úgy, hogy a társadalmi helyzet bizonyos értelemben a társadalmi viszonyok rendszerében elfoglalt helyzet. Azonban ahogyan a különböző szemléletmódokat képviselő szerzők különbözőképpen értelmezik a társadalmi viszony fogalmát, különbözőképpen értelmezik a társadalmi helyzet fogalmát is.

Restricted access

A társadalmi viszony – egy korábban megjelent tanulmányban meghatározott – fogalmához kapcsolódva, ebben a tanulmányban a társadalmi viszonyok meghatározó tényezőivel és létrehozásával foglalkozunk. A tanulmány első részében a társadalmi viszonyok létrehozásában szerepet játszó tényezőkön belül először megkülönböztetjük a társadalmi viszonyok hordozóit, illetve belső meghatározóit és a társadalmi viszonyok külső meghatározó tényezőit, majd kiemeljük a legfőbbeket. A tanulmány második részében elemezzük a társadalmi viszonyokat létrehozó mechanizmust. A társadalmi viszonyokat létrehozó valóságos folyamat igen összetett; e folyamatot alkotó leglényegesebb hatásokat emeljük ki a szóban forgó mechanizmus elemzése során: (1) az intézmények kialakítása, (2) a viszonylag állandó dologi-technikai körülmények kialakítása, (3) az ellenőrzés megvalósítása és bizonyos dologi-technikai körülmények változtatása; e hatásokkal összefüggésben (4) a két fél cselekvési lehetőségeinek és érdekeinek a létrehozása, valamint (5) a két fél társadalmi képességeinek és társadalmi erőinek a létrehozása; mindezekkel összefüggésben (6) az érdekeket és az erőket alkotó cselekvési lehetőségek és képességek összekapcsolása a két fél között.

Restricted access

Accepting the dates in the short version of Eusebius of Caesarea's De martyribus Palestinae as correct and assuming that in defining the holidays and the days of the week the author followed the Christian calendar of Caesarea - which was not identical with the Roman one - it seems likely that the martyr Apphianus was executed not on a simple Friday (MP rec. brev. 4, 15: ἡμέρᾳ παρασκευῆς), but on Good Friday (ἡμέρᾳ Παρασκευῆς).

Restricted access

Társadalmi képességeknek azokat a valóságos létezőket nevezzük, amelyeket többnyire erőforrásoknak említenek a szociológiai irodalomban. A társadalmi erő (hatalom) és a társadalmi tőke fogalmát mi úgy értelmezzük, hogy az adott fogalmakban kifejezett létezők társadalmi képességekből épülnek fel. E tanulmányban azonban csak a társadalmi képesség fogalmával és a társadalmi képességek típusaival foglalkozunk, és odáig már nem jutunk el, hogy a társadalmi képesség fogalmára támaszkodva a társadalmi erő és a társadalmi tőke fogalmát meghatároznánk. Először tipizáljuk a cselekvési képességeket, és a cselekvési képességek egyik sajátos típusaként meghatározzuk a társadalmi képesség fogalmát. Majd a társadalmi képességeken belül megkülönböztetjük a tiszta intézményes és a személyes társadalmi képességeket, valamint a társadalmi képesítéseket és a kizárólagos informáltságot, és e típusokat elemezve rávilágítunk a társadalmi képességek természetére. A tanulmányt két részben közöljük. Az első részben a tiszta intézményes társadalmi képességeket elemezzük, és a második részben kerül sor a személyes társadalmi képességek, a társadalmi képesítések és a kizárólagos informáltság tárgyalására.

Restricted access