Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • Author or Editor: Ferenc Köteles x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: A Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív (Holistic Complementary and Alternative Medicine Questionnaire – HCAMQ) két, egymással korreláló skálából (Természetgyógyászat és Holisztikus Egészséghiedelmek) áll, amelyek a természetgyógyászati módszerek tudományos megalapozottságával, illetve az egészség holisztikus megközelítésével kapcsolatos attitűdöt mérik. Cél: A vizsgálat célja a Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív magyar verziójának elkészítése és pszichometriai értékelése volt. Módszer: A faktorstruktúra vizsgálatára (felderítő faktorelemzés oblimin-forgatással és megerősítő faktorelemzés) egy korábbi vizsgálat 6404 fős mintáját használtam. A validitás vizsgálata több módon történt: (1) két egészséges kritériumcsoport (Szkeptikus Társaság, N = 55, illetve természetgyógyászat-orientáltak, N = 50) skálapontszámainak összehasonlításával, (2) a konvencionális és a természetgyógyászati terápiák és készítmények igénybevételével való korrelációk vizsgálatával, valamint (3) a Modernkori Egészségféltés Skála, illetve a szubjektív testi-lelki egészségi állapotot mérő kérdőívekkel (észlelt egészségi állapot, Szubjektív Testi Tünet Skála – PHQ-15, rövidített WHO Jól-lét Kérdőív – WBI-5) mutatott együttjárások elemzésével. Eredmények: Felderítő faktorelemzéssel sikerült jól reprodukálni az eredeti faktorstruktúrát, a megerősítő faktorelemzés illeszkedési mutatói ugyanakkor csak a 2-es tétel törlését követően, két egymással korreláló skála definiálásával lettek elfogadhatók (NFI = 0,914; IFI = 0,918; CFI = 0,918; RMSEA = 0,079 [0,074–0,084]). A két kritériumcsoport pontszámai mindkét skála esetében szignifikáns különbséget mutattak nagy hatásmérettel. Mindkét skála közepes méretű korrelációt (Kendall tau-b: 0,3–0,54; p < 0,001) mutatott a természetgyógyászati szolgáltatások és készítmények használatával és nem korrelált a hasonló konvencionális mutatókkal. Mindkét skála korrelált a modernkori egészségféltéssel (Kendall tau-b: 0,24–0,31; p < 0,01) és nem állt kapcsolatban az észlelt egészség mutatóival. Következtetések: A két 5-tételes skála jó reliabilitási és validitási mutatókkal bír, a teljes kérdőívpontszám használata ugyanakkor nem ajánlott.

Restricted access

A Természettel Való Viszony Skála rövid változatának pszichometriai elemzése és kérdőíves validálása

Psychometric evaluation of the Hungarian version of the 6-item Nature Relatedness Scale (NR-6)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
Ferenc Köteles

Elméleti háttér

A Természettel Való Viszony Skála (Nature Relatedness Scale; NR) rövid, 6-tételes változata (NR-6) a természettel kapcsolatos pozitív attitűdöt és a kapcsolódás érzését méri.

Célkitűzés

A vizsgálat célja a 6-tételes Természettel Való Viszony Skála magyar verziójának elkészítése és pszichometriai értékelése volt.

Módszerek

A rendelkezésre álló nem reprezentatív közösségi minta (n = 603; 75,5% nő; átlagéletkor: 34,5 év [SD = 12,94 év]) adatain feltáró faktorelemzést (főkomponens-analízist) végeztünk. A konvergens validitást a Holisztikus Egészséghiedelmek Skála, az 5-tételes WHO Jóllét Kérdőív (WHO-5), a Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skála (BSSS-8), valamint a Spirituális Kapcsolat Kérdőív (SCQ-14) felhasználásával vizsgáltuk.

Eredmények

A feltáró faktorelemzés egyfaktoros struktúrát mutatott, a kérdőív belső konzisztenciája az elfogadható tartományba esett (Cronbach-α = 0,76). A kérdőív szignifikáns, gyenge, pozitív irányú korrelációt mutatott a holisztikus egészséghiedelmekkel (r s = 0,20; p < 0,001), a pszichológiai jólléttel (r s = 0,12; p < 0,01) és a szenzoros élménykereséssel (r s = 0,21; p < 0,001). A spiritualitással való pozitív irányú kapcsolat közepes erősségű volt (r s = 0,45; p < 0,001). A négy validáló változót többszörös lineáris regressziós elemzésben együtt vizsgálva, a nem és az életkor kontrollálása mellett a szenzoros élménykeresés (β = 0,345; p < 0,001) és a spiritualitás (β = 0,406; p < 0,001) magyarázó ereje bizonyult szignifikánsnak.

Következtetések

A 6-tételes Természettel Való Viszony Skála magyar verziója az eredeti angol változat pszichometriai jellemzőivel bír.

Restricted access

Elméleti háttér: A testi tudatosság különböző aspektusainak mérésére számos, különböző koncepció alapján megszerkesztett kérdőív szolgál. Cél: A vizsgálat célja a nem patológiás és nem érzelmekkel kapcsolatos testi folyamatok észlelésének mérését szolgáló Testi Tudatosság Kérdőív (Body Awareness Questionnaire, BAQ) magyar verziójának elkészítése, valamint pszichometriai értékelése volt. Módszerek: A validálásra használt kérdőívcsomagot egy rendszeresen jógázó felnőttekből álló (N = 140; 16,4% férfi, átlagéletkor = 32,1 év, szórás = 8,65), valamint egy fiatal felnőttekből álló (N = 227; 32,2% férfi, átlagéletkor = 26,4 év, szórás = 9,72) csoport töltötte ki. Eredmények: A 17-tételesre rövidített kérdőív mindkét mintán jó (0,80 feletti) belső konzisztenciával bírt, míg a megerősítő faktorelemzés (egyfaktoros struktúrát feltételezve) még elfogadható illeszkedést mutatott (CMIN/df = 2,679; p < 0,001; RMSEA = 0,068 [0,062—0,074]; pClose < 0,001). A jógázó minta átlagpontszáma a kor és a nem kontrollálását követően is szignifikánsan magasabb volt a kontrollénál [88,94; szórás = 16,15 vs. 77,90; szórás = 15,35; F(1,363) = 29,376; p < 0,001], s a pontszám gyengén korrelált mind a jógagyakorlás heti gyakoriságával (Kendall tau_b = 0,13; p < 0,05), mind a gyakorlás megkezdése óta eltelt idővel (Kendall tau_b = 0,17; p < 0,01). A kérdőív mindkét mintán erős (kontroll: r = 0,59 vs. jógás: 0,70; p < 0,001) korrelációt mutatott a Testi Abszorpció Kérdőívvel, közepes mértékű együttjárást a Személyes Testi Tudatosság Skálával (Kendall tau_b = 0,26 és 0,29; p < 0,001) és a pozitív affektivitással (r = 0,27 és 0,36; p < 0,001). A Tudatos Jelenlét Skálán elért pontszámmal való kapcsolat gyenge, illetve közepes erősségű volt a két mintán (r = 0,18; p < 0,01 és 0,38; p < 0,001). Következtetések: A vizsgálat eredményei összességében a Testi Tudatosság Kérdőív magyar verziójának (BAQ-H) érvényességét és megbízhatóságát támasztják alá.

Restricted access

Cél: Egy gyógyszer vagy kezelés teljes hatásának fontos részét képezik az ún. nem-specifikus vagy placebo-hatások. E nem-specifikus hatások egyik forrását a gyógyszerek perceptuális jellemzői (szín, méret) által kiváltott elvárások jelentik. Jelen munka célja a tabletták színe/mérete és hatásai/mellékhatásai közötti várt kapcsolatok vizsgálata. Módszer: 100 alsóéves egyetemi hallgató töltött ki egy 12 gyakori gyógyszerhatást és 9 mellékhatást tartalmazó kérdőívet. Minden egyes esetben a résztvevőknek azt a 3-at kellett kiválasztani 15 különböző méretű és színű gyógyszer fényképéből, amely véleményük szerint a leginkább kapcsolódik az adott hatáshoz/mellékhatáshoz. Eredmények: Az összesen 21 tételből a színek tekintetében 19, a méretek vonatkozásában 16 esetben volt szignifikáns eltérés a várt egyenletes eloszlástól, és 12, illetve 11 esetben specifikus preferenciát is sikerült kimutatni. A preferenciák az adatok testi funkciók/szervrendszerek, valamint fő hatásirány (serkentő/nyugtató) szerinti csoportosítása után is megmaradtak, mind a színek, mind a méretek vonatkozásában. Következtetések: A talált színpreferenciák (elsősorban a fehér, a sárga és a piros vonatkozásában) jórészt megfeleltek a korábbi eredményeknek, ugyanakkor meglepően erősek a vizsgált populációban. A méretekkel kapcsolatos preferenciák szintén erősen, ám nehezen értelmezhetők, mivel a legnagyobb tabletta (oblong) alakja nagyon hasonlít a kapszulákéra. A gyógyszerek perceptuális jellemzői által kiváltott elvárások kölcsönhatásban állnak azok biológiai hatásával, így több úton-módon is befolyásolhatják a gyógyulást: közvetlen pszichofiziológiai mechanizmusok vagy a betegek együttműködésének (compliance, adherence) javításával. Emellett nem kívánt mellékhatásokat is kiválthatnak. A nem specifikus gyógyszerhatások/mellékhatások és ezek eredetének (öröklött, kulturális vagy saját tapasztalatból származó) vizsgálata és jobb megértése segíthet a hatásosabb és egyben kevesebb mellékhatással bíró gyógyszerek kiválasztásában és tervezésében.

Restricted access

Abstract

Effects of the colour of curatives, of previous experiences and expectations, and of personality variables upon the generation of non-specific adverse (nocebo) effects of drugs were studied in a double-blind, randomized experiment. Thirty-eight female undergraduate students completed questionnaires (experiences, expectancies, state anxiety (STAI-S), dispositional optimism (LOT-R), somatosensory amplification (SSAS), somatic symptoms (PHQ-15)), then randomly ingested a white or red NSAID tablet (200-mg ibuprofen), and monitored themselves for 10 min for symptoms. According to a regression analysis, predictors of experienced symptoms were personal experiences with and expectations of side effects, and SSAS and PHQ-15 scores. Regarding the 14 monitored symptoms, significant differences between red and white tablets were found in five cases (irritability/agitation, palpitation vs. drowsiness, blurred vision, heartburn). Better understanding of personality and situational factors causing nocebo effects could help to identify and to avoid them.

Restricted access

Cél: A gyógyszermellékhatások egy része nem-specifikus eredetű (nocebo-hatás), s ezen belül is részben a gyógyszerek perceptuális jellemzői (szín, méret stb.) által kiváltott elvárásokra, részben egyes hajlamosító személyiségvonásokra vezethető vissza. Jelen munka célja e tényezők és a várt mellékhatások közötti kapcsolatok vizsgálata volt. Módszer: A résztvevők (118 alsóéves egyetemi hallgató) 6 különböző színű/méretű tabletta esetén 10 gyakori nem-specifikus gyógyszermellékhatás jelentkezésének valószínűségét becsülték meg, valamint személyiség-kérdőíveket (STAI-T, LOT-R, PHQ-15, SSAS) töltöttek ki. Eredmények: A különböző kinézetű tabletták mind a 10 mellékhatás tekintetében szignifikánsan különböztek egymástól, a várt mellékhatások súlyosságát leginkább a szomatizációs hajlam (Szubjektív Testi Tünetek 15 kérdőív, PHQ-15) és a szomatoszenzoros amplifikáció (SSAS) alapján lehetett előre jelezni. Az útvonalelemzés alapján a vonásszorongás (STAI) és a nem hatása csak közvetetten, a fenti két tényezőn keresztül érvényesült, a diszpozicionális optimizmus pedig egyáltalán nem befolyásolta a várt tünetszámot. Következtetések: Egy gyógyszer külső jellemzői specifikus mellékhatás-mintázatot indukálhatnak, míg a személyiségtényezők a panaszok várt súlyosságára gyakorolnak befolyást. A nem-specifikus mellékhatások többféle módon lehetnek hatással a gyógyszerezésre, pl. a compliance csökkentésével vagy egyes specifikus mellékhatások felerősítésével (interakció). A gyógyszerek külalakjának meghatározása során e szempontokat is figyelembe kellene venni (intelligens gyógyszertervezés).

Restricted access

Abstract

Some ethical and practical aspects of the therapeutic use of placebos among Hungarian GPs (N = 94) were investigated in a questionnaire study. The majority of the responding GPs had already used placebos in their praxis. Placebo therapy was held effective on subjective symptoms by 52.7% of the responding physicians, and on both subjective and objective symptoms by 41.8%. The symptoms most commonly and successfully treated were anxiety, fatigue, sleep disorders and functional problems. GPs usually use vitamins, complementary medicines and sedatives as placebos. Most commonly, the therapy was considered ethically permissible if it was for the patient’s benefit (83.7%). Most of the physicians suggested formulating an official proposal on the therapeutic use of placebos to help in everyday medical practice. As recent research findings also support the efficacy of the placebo therapy in various conditions, its total prohibition clearly needs reconsideration.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zita Kőhegyi
,
Anett Freyler
, and
Ferenc Köteles

A modernkori egészségféltés (modern health worries, MHW) fogalma a technológiai változások és a modern élet jellegzetességeinek az egészségre gyakorolt káros hatásával kapcsolatos aggodalmakat takarja. A fogalom első, 2001-es megjelenése óta számos nemzetközi és hazai kutatás igazolta azt, hogy a modernkori egészségféltés kapcsolatban áll a szubjektív testi tünetek előfordulásával, az észlelt egészségi állapottal, az egészségügyi ellátás igénybevételének mértékével, valamint egyes vonásjellegű tulajdonságokkal (negatív affektivitás, szomatoszenzoros amplifikáció, egészségszorongás). A jelenség pontosabb megismerése, a vele kölcsönhatásban álló egyéb tényezők felderítése elengedhetetlen az általa okozott egyéni és társadalmi problémák megfelelő kezeléséhez. Cikkünk célja az eddigi kutatási eredmények összefoglalása és bemutatása.

Restricted access

Elméleti háttér és célkitűzés: Jelen kutatás célja a Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (Short Health Anxiety Inventory — SHAI; Salkovskis, Rimes, Warwick, & Clark, 2002) magyar verziójának elkészítése, pszichometriai értékelése és kérdőíves validálása volt. Módszerek: A vizsgálatban 441 alsóéves egyetemista (37% férfi; átlagéletkor: 20,5±1,33 év) vett részt, összesen 5 kérdőív kitöltésével (SHAI; Szomatoszenzoros Amplifikáció — SSAS; Vonásszorongás — STAI-T; Szubjektív Testi Tünetek — PHQ-15; WHO Jól-lét — WBI-5). Eredmények: A megerősítő faktorelemzés mind a két-, mind a háromfaktoros verzió esetében jó illeszkedési mutatókat eredményezett, ezért az irodalomban inkább elfogadott két alskálás (Beteggé válás észlelt valószínűsége; Betegség észlelt következménye) megoldás használatát javasoljuk. A kérdőív magyar verziója jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,83) bírt, a STAI-T, az SSAS és a PHQ-15 skálákkal közepes erősségű (Pearson-r: 0,33—0,44; p<0,001) korrelációt mutatott, míg a WBI-5 esetében az együttjárás gyengébbnek és negatív irányúnak mutatkozott (—0,26; p<0,001). Következtetések: Az eredmények alapján a kérdőív pszichometriai szempontból megfelelőnek tűnik, ugyanakkor a végső értékeléshez a vizsgálatot érdemes volna más mintákon is megismételni.

Restricted access

Elméleti háttér: A 19-tételes Testi Abszorpció Skálát D. Watson dolgozta ki a belső testi folyamatokra irányuló folyamatos figyelem mértékének mérésére. A kérdőív szerzőjének célja egy olyan skála kidolgozása volt, ami független a negatív affektivitástól/neuroticizmustól, egyfaktoros szerkezetű és az egészséges (nem patológiás) testi folyamatok folyamatos monitorozásának hajlamát méri. A skála mind ez idáig nem került publikálásra. Cél: Jelen munka célja a kérdőív magyar változatának elkészítése és pszichometriai értékelése volt. Módszerek: Az elkészített és visszafordítással ellenőrzött magyar verzió pszichometriai jellemzőit egyetemi hallgatók mintáján (n = 426; 38,5% ffi; átlagéletkor = 20,8 ± 1,63 év) vizsgáltuk. A résztvevők a Testi Abszorpció Skála mellett a Miller-féle Személyes Testi Tudatosság Skálát (PBCS), a rövidített WHO Jól-lét Kérdőívet (WHO-5), valamint a Pozitív és Negatív Affektivitás Kérdőívet (PANAS) töltötték ki. Eredmények: Az eredmények alapján a kérdőív jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,84) bír, az egyfaktoros struktúrát megerősítő faktorelemzéssel ellenőriztük (CMIN = 636,697, df = 152, p < 0,001; CMIN/df = 4,189; NFI = 0,902; TLI = 0,912; CFI = 0,898; RMSEA = 0,087 [0,080—0,094]). A Testi Abszorpció Skála függetlennek bizonyult a negatív affektivitástól (Kendall tau-b = 0,02; p = 0,515), jól korrelált a személyes testi tudatossággal (Kendall tau-b = 0,43; p < 0,001) és gyenge pozitív irányú együttjárást mutatott a pozitív affektivitással (Kendall tau-b = 0,12; p < 0,001), valamint a pszichológiai jólléttel (Kendall tau-b = 0,08; p < 0,05). Következtetések: A Testi Abszorpció Skála ideális eszköz lehet a self és az éntudatosság alapját jelentő testi tudatosság (a testérzetek nem értékelő jellegű, megfigyelői attitűddel jellemezhető reprezentációja) mérésére.

Restricted access