Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • Author or Editor: Ferenc Kocsor x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A genetikai rokonság és a szülői kapcsolati minőség hatása a testvérkapcsolatokra

The Effect of Genetic Relatedness and Parental Relationship Quality on Sibling Relationships

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ferenc Kocsor
,
András Láng
,
Andreas Babós
, and
Petra Gyuris

Háttér és célkitűzések

A mozaikcsaládokon belüli komplex kapcsolatok vizsgálhatók különböző középszintű evolúciós elméletek tükrében is, mint a rokonszelekciós elmélet, a szülői ráfordítás elmélet, illetve a szülő-utód konfliktusra vonatkozó elmélet. Mindez – kiegészítve a családi alrendszerek működésére rávilágító legújabb eredményekkel – hozzájárulhat a mai mozaikcsaládok működésmódjának jobb megértéséhez. Jelen kutatásunkban arra tettünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, ezek a modellek mennyire sikeresen jósolják be a hazai mozaikcsaládok működését.

Módszer

Az adatgyűjtés első részében felnőtt testvérpárok – köztük édes- és féltestvérek – mindkét tagja kérdőíveket töltött ki gyermekkori kapcsolatukra vonatkozóan. A második kérdőívcsomagot olyan szülők töltötték ki, akik legalább két gyereket neveltek fel párjukkal együtt, vér szerinti vagy pótszülőként. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők úgy ítélik-e meg gyermekeik kapcsolatát, ahogy az evolúciós elméletekből következik. Azt is megvizsgáltuk, hogy a szülők közti párkapcsolati működés hatással lehet-e a testvérek kapcsolatára.

Eredmények

Az eredmények részben ellentmondanak hipotéziseinknek. A testvérek közti konfliktusra és a szülői részrehajlásra is csak a korkülönbség volt szignifikáns hatással, a rokonsági foknak nem volt ebben szerepe. Ha a szülők elégedetlenebbek voltak kapcsolatukkal, akkor az általuk nevelt féltestvérek kapcsolatát kevésbé közelinek tartották, míg az együttműködőbb szülők közelibbnek ítélték az édestestvérek kapcsolatát.

Következtetések

A mozaikcsaládok belső működése nem vezethető le közvetlen módon evolúciós elméletekből. Úgy tűnik, a kölcsönös egymásrautaltság, valamint annak igénye, hogy a családban együtt lakók megfeleljenek egymás elvárásainak, az inkluzív fitnesz növeléséből és a szülői ráfordítás genetikai érdekek szerinti elosztásából eredő részrehajló viselkedésmódokat a mindennapi kapcsolatokban többnyire háttérbe szorítja. Noha ezek az eredmények nem perdöntőek, a fél- és édestestvérek kapcsolatában az életkori különbségek fontosabbak lehetnek a rokonságnál.

Open access

Háttér és célok: Korábban az érzelemmentes, elköteleződés nélküli szexualitást az egyén individuális döntéseként, egyfajta intrapszichés változóként értelmezte a pszichológia, amely a Kinsey-jelentések (Kinsey és mtsai, 1948, 1953) óta igényt tart a jelenség egzakt, ellenőrizhető módszerekkel való kutatására. Mivel a szexualitás közvetlen kapcsolatban van a szaporodási sikerességgel, ennek mérése már régóta foglalkoztatja az evolúciós kutatókat is. Vizsgálatunk célja a Szocioszexuális Orientációs Kérdőív megújított változata (SOI-R) (Penke És Asendorpf, 2008) hazai hasznosíthatóságának ellenőrzése, a faktorstruktúra és a belső mutatók analízise. Módszer: mintánk (N=1472) három alcsoportból áll: nők (n=832), férfiak (n=513) és homoszexuális férfiak (n=127). A kérdőívet magyarra fordítottuk, és pszichometriai szempontból elemeztük. Konfirmációs faktoranalízist végeztünk a háromfaktoros modell illeszkedésének ellenőrzésére, a skálák belső megbízhatóságát Cronbach-α mutatóval vizsgáltuk, az életkor hatását Pearson-féle korrelációs együtthatóval teszteltük. Az alcsoportokat is összehasonlítottuk egymással egyszempontos varianciaanalízis, valamint Bonferroni-próba segítségével. Eredmények: a vizsgált populációban is elkülönül a három mért részminta szocioszexuális pontértéke: a nők csoportja alacsonyabb SO értéket mutat, mint a férfiaké, míg a legmagasabb SO pontszámot a homoszexuális férfiak adják. Az életkor előrehaladtával korlátlanabb szocioszexuális viselkedés mérhető a nők és férfiak csoportjában, miközben a szocioszexuális attitűd nem változik, a szocioszexuális vágy pedig csökken. A homoszexuális férfiaknál az életkor előrehaladtával az alkalmi szexuális kapcsolatokban való részvétel gyakorisága nő, és az ennek irányában mutatott attitűd megengedőbbé válik, a vágy azonban náluk független az életkortól. A Szexuális Stratégiák Elmélete és a Plurális Stratégia Modell segítségével megérthetjük, hogy a korlátlan, illetve korlátozott szocioszexualitásnak bizonyos körülmények között milyen adaptív értéke lehetett az emberi törzsfejlődés során. Következtetések: eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható mérőeszköz áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a SOI-R meglehetősen prediktív eszköz a társas viselkedés személyiséggel, kötődéssel, hormonműködéssel összefüggő dimenzióinak feltárására, várhatóan számos kutatásban alkalmazzuk a machiavellizmus vizsgálatától a fizikai vonzerővel kapcsolatos párválasztási stratégiák elemzéséig.

Restricted access

Kötődés, gyermeki arcpreferenciák és a szexuális imprinting

Parental bonding, face preferences in childhood, and sexual imprinting

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Petra Gyuris
,
Ferenc Kocsor
, and
Tamás Bereczkei

Háttér és célok

Az utóbbi években számos olyan kutatási beszámoló jelent meg, amely a szülők külső megjelenésének társas vonzódásra gyakorolt hatását vizsgálták felnőttek esetében. Jelen tanulmány célja megvizsgálni e jelenséget gyerekek esetében.

Módszer

Vizsgálatunkban számítógépes program segítségével kompozit arcokat módosítottunk úgy, hogy a kísérletben részt vevő 3 és 14 év közötti gyerekek szüleire hasonlítsanak. A képekből tablókat készítve a gyermekeket szimpátia alapján történő választásokra kértük meg. A gyerekek szüleikkel való kapcsolatát a Düss-mese teszttel, illetve az IPPA kérdőívvel vizsgáltuk.

Eredmények

A 11–14 éves gyermekek esetében azt találtuk, hogy az anyai elidegenedés alacsony foka, azaz a jó kapcsolat növelte az anyához hasonló kortárs választásának valószínűségét. Ez különösen a fiúkra igaz. Az óvodás és alsó tagozatos fiúknál a szülővel való jó kapcsolat ugyancsak fokozta annak esélyét, hogy az anyához hasonló gyermekarcot szimpatikusabbnak találják a kontrollnál. Ezzel ellentétben az ebbe a korosztályba tartozó lányoknál a jó kapcsolat csökkentette az anyához hasonló arcok választását.

Következtetések

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekkorban szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek arcpreferenciáira, s ezek felnőttkorra is megmaradhatnak, befolyásolva az interperszonális döntéseket. Ennek egyik megjelenési formája lehet, hogy a felnőttek különböző szociális kapcsolataikban (például párválasztáskor) előnyben részesítik a szüleikhez hasonlító ellenkező neműeket. Mindennek hátterében evolúciós hatásokat sejtünk, azonban a vizsgálatunk során az egyes korcsoportok között talált különbségek arra utalnak, hogy a kognitív fejlődés sajátosságai is jelentős szerepet játszhatnak ezeknek a preferenciáknak a kialakulásában.

Restricted access

Evolúciós pszichológia: Miért és hogyan tanítjuk?

Evolutionary Psychology: Why and How Do We Teach It?

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Norbert Meskó
,
Petra Gyuris
,
Ádám Putz
,
Ferenc Kocsor
, and
Tamás Bereczkei

Az evolúciós pszichológia (EP) a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereire fókuszáló ága. Képviselői abból indulnak ki, hogy az ember pszichológiai (kognitív, affektív, társas stb.) működése alaposabban megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes pszichológiai vonások milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során. Számos tudományos irányzatot szintetizál, így például felhasználja a kognitív pszichológia, a genetika, az etológia, az antropológia, a viselkedésökológia és a szociobiológia megközelítésmódját és eredményeit. A Pécsi Tudományegyetemen a pszichológusképzés indítása óta, azaz 30 éve oktatunk evolúciós tárgyakat. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta mindhárom képzési szinten (BA, MA, PhD) vannak evolúciós kurzusok. Ebben az írásban összefoglaljuk, hogy milyen meggyőződésből és szakmai háttérből kiindulva oktatunk evolúciós kurzusokat Pécsett, és bemutatunk néhány általunk alkalmazott oktatási módszert, amely sikeresnek bizonyult az elmúlt években. Így beszélni fogunk az evolúciós vitafórumokról, a Facebook-profil-gyakorlatról és a filmrészletek elemzéséről. Összegzésként kiemeljük, hogy az evolúciós kurzusok milyen fontos szerepet töltenek be a pszichológusképzésben azáltal, hogy a hallgatók szerteágazó stúdiumainak integrálására alkalmas elméleti keretet nyújtanak.

Open access

Együtt a bajban: a Sötét Triád tagjainak döntési mintázatai egy új társas dilemma helyzetben

Together we can: The Effect of Dark Triad Personality Traits on the Economic Decisions in a New Social Dilemma Game

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ádám Putz
,
Adrián Fehér
,
Tas Ferencz
,
András Láng
,
Ferenc Kocsor
, and
Tamás Bereczkei

Háttér és célkitűzések

A csoporton belüli, illetve csoportközi együttműködés témáját már régóta intenzív érdeklődés övezi mind az evolúciós, mind a szociálpszichológia képviselői körében. Napjainkra hasonlóan kiterjedt szakirodalommal rendelkezik a Sötét Triád személyiségjegyekkel rendelkező emberek társas dilemma helyzetben jellemző viselkedésének elemzése. Kutatásunkban egy újfajta kísérleti játék kétféle változatával kívánjuk górcső alá venni a csoporthoz tartozás élményének, valamint a sötét személyiségjegyeknek a csoportközi együttműködésre gyakorolt hatását.

Módszer

A kutatás résztvevői egy saját fejlesztésű, innovatív csoportközi társas dilemmát szimuláló kísérleti játékban vettek részt, melyben két eltérő (1. vizsgálat, n = 236), illetve két azonos színű (2. vizsgálat, n = 147) falu lakói készülődtek az árvízi védekezésre. A résztvevőknek a játék mindkét fordulójában el kellett dönteniük, hogy milyen (önző, saját csoportot preferáló, vagy közös együttműködést támogató) stratégia szerint osztják szét homokzsákjaikat. A vizsgálat végén a résztvevőket az SD3 kérdőív kitöltésére is megkértük.

Eredmények

Kutatásunk fő eredménye, hogy az azonos színű házakat bemutató kondíció második fordulójában – a különböző színű házakat látó résztvevőkhöz képest – szignifikánsan magasabb csoportközi együttműködést mértünk. A sötét személyiségvonások befolyásolták a résztvevők allokációit, ugyanakkor a várakozásainkkal ellentétben a magas sötét személyiségvonások nem mindig az önző választásokkal jártak együtt.

Következtetések

Kutatásunk igazolta, hogy már a másik csoportról kapott minimális információk – a házak színei – is képesek befolyásolni a csoportközi együttműködés mértékét egy társas dilemma helyzetben. Eredményeinket a törzsi ösztön hipotézis, valamint a minimális csoport paradigma elméleti keretében tárgyaljuk.

Open access