Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • Author or Editor: Ferenc Túry x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az evéssel kapcsolatos civilizációs zavarok gyakoribbá válásának hátterében a kulturális hatások lényegesek. Ezek között a nemzeti identitásvesztés fontos lehet. A nemzeti identitás kialakulásában az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos hagyományok szerepe alapvető. A nemzeti szimbólumok között számos étel található, amelyeket gyakran használunk a nemzetek jellemzésében. Az ételek fontos szerepet töltenek be a kulturális emlékezetben is. A közös emlékezet jelentősége nagy az identitásban, s az ételekre, ételkészítésre való emlékezés a kultúrákban fontos etnikai összetartó erő. Ezt segíti az ételek és az étkezés időt strukturáló hatása is. A globalizáció korában a nemzeti ételek segítik a speciális nemzeti karakter megőrzését, de az európai szokásokhoz való alkalmazkodás megkívánja az ételkészítés átalakulását is. A jövő kérdése, hogy ez a hatás mennyire jár a nemzeti identitás csökkenésével, és fokozza-e az evéssel kapcsolatos patológiás megnyilvánulások gyakoriságát.

Restricted access

Az anorexia nervosa kialakulására vonatkozóan ma a komplex, multidimenzionális megközelítéseket ajánlják. Emellett több olyan elmélet is ismeretes, mely a kórképet egy szelektív szemszögből vizsgálja, ilyen az evolúciós pszichológiai magyarázat is. Az evolúciós pszichológia az utóbbi két évtizedben bontakozott ki, képviselői arra a kérdésre keresik a választ, hogy az evolúció során kialakult túlélési mechanizmusok milyen mértékben befolyásolják a mai ember lelki működését. Az anorexia nervosa evolúciós értelmezése egy lehetséges adaptív stratégiát lát a kórkép hátterében. Az evolúciós megközelítés provokatív elképzelésnek indult, mára azonban egyre elfogadottabbá válnak az egyes evolúciós elméletek (például a reproduktív szuppresszió, szülői manipuláció). Ugyanakkor az ősi adaptív mechanizmusok szerepe kevésbé tanulmányozott és alig ismert. Az ultimatív okok keresése helyett inkább a proximatív megközelítést helyezik előtérbe. A jelen tanulmány célja a figyelemfelkeltés mellett ezen újfajta értelmezés bemutatása, s új kutatási témák felkínálása az evolúciós elméleteken keresztül.

Restricted access

Az információrobbanás korában több modern kommunikációs technológia terjedt el. Ezek alapvetően befolyásolják az emberi kapcsolatokat, így a pszichoterápiás kapcsolatot is. A telemedicina az utóbbi egy-két évtizedben vált elfogadott és mind gyakrabban alkalmazott gyógyászati ágazattá. Ennek különböző formái vannak a mobil- és videotelefontól az elektronikus levelezésig, vagy az internetes önsegítő kalauzokig és a virtuális valóság felhasználásáig. A dolgozat a konzultációs-kapcsolati pszichiátria szemszögéből vizsgálja az új kommunikációs formák értékét. A vizsgálatok szerint a telemedicinának a pszichiátriában is egyre növekvő szerepe van, s ezt a konzultációs-kapcsolati pszichiátria gyakorlatában is jól fel lehet használni.

Restricted access

Az evészavarok patomorfózisa gyors, közöttük az utóbbi két évtizedben új altípusok, majd új betegségtípusok jelentek meg (például az izomdiszmorfia, az orthorexia nervosa). Ennek a jelenségnek a hátterében a szociokulturális tényezők szerepe valószínű. Gruber és Pope 2000-ben írt le egy új evészavart, amelyet testépítő típusú evészavarnak neveztek el. Ennek legfontosabb tünete a magas testzsírtartalomtól való kényszeres félelem (testzsírfóbia), ami intenzív testépítéssel és speciális étrenddel társul. A jelen dolgozat az új kórkép első hazai esetismertetése egy 16 éves testépítő férfi pszichoterápiájának bemutatásával. A zavar anorexiával kezdődött, majd internetfüggőséggel szövődött. A tartós remissziót féléves utánkövetés erősítette meg. A kórképet az izomdiszmorfiától az különbözteti meg, hogy nem a test izomzatának fejlesztése az elsődleges cél, hanem a zsírarány csökkentése. Az új keletű zavar felhívja a figyelmet arra, hogy egyre gyakrabban találkozhatunk a testtel való elégedetlenség különböző formáival, amelyek kóros méreteket ölthetnek.

Restricted access

Az evészavarok gyakoriságuknál fogva a pszichiátriai érdeklődés előterébe kerültek. Az utóbbi évtizedben több új forma is megjelent, amelyben az evés és a testkép megváltozása központi tünet. Ezek egyike az orthorexia nervosa, amelyet Bratman írt le 1997-ben. Ez a zavar a legújabb obszesszió az étkezéssel kapcsolatban, mely egészséges(nek tartott) táplálékok kényszeres felhasználását jelenti, azaz egészségesétel-függőségről van szó. Ebben az esetben az étel minősége az obszesszív jelenségek tárgya. A betegek speciális érzelmeket társítanak az ételekhez. Hevesebb érzelmek esetén – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – leküzdhetetlen vágyat éreznek az evésre. Az áttekintés az új típusú evészavart mutatja be két rövid esetismertetéssel.

Restricted access

Az evészavarok egyik vezető betegségfenntartó tényezője a betegek torzult, diszfunkcionális kogníciója. Ezen belül is kiemelendők a táplálékfelvételi viselkedés zavaraival és a testélménnyel kapcsolatban lévő, a zavarok létrejöttében kulcsszerepet játszó kognitív disztorziók, melyek az információfeldolgozási folyamatokon belül elsősorban a perceptuális élményfeldolgozást érintik és evészavaros betegeknél a testkép speciális zavarában mutatkoznak meg. A kognitív információfeldolgozást a sémák irányítják, amelyekben a selfről való komplex tudás szerveződik. A sémák procedurális ismeretanyagot is hordoznak, úgy mint motoros készségeket, szokásokat, szabályokat, célképzeteket, döntéshozatali stratégiákat. Ezek alapján felmerül, hogy az evészavarokra jellemző viselkedéses rutincselekvések, mint például a diétázás, falásroham, önhánytatás a testkép sémáján belül procedurális élményanyagként kódolódhat és a munkamemóriában automatikusan a többi explicit tudással és emlékkel együtt aktiválódik. Elméleti áttekintésünkben ezeknek a prekognitív folyamatoknak keressük a helyét és szerepét az evészavaros betegekre jellemző kognitív információfeldolgozási jellegzetességek kialakításában.

Restricted access

Asthma bronchialéban szenvedő gyermekek közösségimédia-használata

Social media use among children and teenagers with asthma bronchiale

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Józsa
and
Ferenc Túry

Összefoglaló. Bevezetés: Az asthma bronchialéban szenvedő fiatalok egészségmagatartására lényeges hatást gyakorol a virtuális világ (például a Facebook). Ezt gyakran kötődési hiányállapotaik kompenzálására használják. Célkitűzés: Az asthmás gyermekek közösségimédia-használatának vizsgálata egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. Módszer: A vizsgálatban 250 fő, 10–18 éves asthmás, valamint 250 fő, 10–18 éves egészséges gyermek vett részt. Velük a Facebook Használati Kérdőív, a Ten Item Personality Inventory, a Rosenberg Önértékelési Skála, a Beck Gyermekdepresszió Kérdőív, valamint a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála került felvételre. Eredmények: Az asthmás gyermekek kevesebb aktív időt töltenek a Facebookkal, mint az egészségesek (p<0,001), mégis ők érzik azt, hogy ez a platform inkább az életük része (p<0,001). Az asthmásokat magasabb depressziószint és szorongás, valamint alacsonyabb önértékelés jellemzi (p<0,001). Mindkét csoport esetében a lányok használják gyakrabban a Facebookot. A lányok között a Facebook fokozott használata együtt jár a magasabb depressziószinttel és szorongással. Következtetés: Az asthmás gyermekek életében a közösségi média igen jelentős szerepet tölt be. Mivel a 10–18 éves korosztály vulnerábilis ennek addiktív hatásaira, a pszichoedukáció és a prevenció alapvető volna. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.

Summary. Introduction: The health behavior of patients with asthma bronchiale can be influenced by the virtual world (e.g., Facebook). It is often used to compensate their attachment deficits. Objective: In this study, the use of social media is analyzed among asthmatic children compared to a healthy control group. Method: 250 asthmatic and 250 healthy children were interviewed from the age of 10 to 18. The Facebook Intensity Scale, the Ten Item Personality Inventory, the Rosenberg Self-Esteem Scale, the short version of the Beck Depression Inventory and the Multidimensional Anxiety Scale for Children were used in the study. Results: Asthmatic children’s social media time was significantly lower compared to that of healthy children (p<0.001). However, their feeling of being part of the Facebook community is the main motivation to use it (p<0.001). Higher scores of anxiety and depression, and the lower self-esteem compared to the healthy control group can be detected among asthmatic children (p<0.001). The increased use of Facebook can be shown in both groups of girls. The increased use of Facebook among girls is in connection with a higher score of depression and anxiety (p<0.05). Conclusion: Social media plays a very important role in the life of asthmatic children. The psychoeducation and prevention is of basic importance, because the age group of 10–18-year-old children is vulnerable to the addictive effect of social media. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.

Open access

Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatóak. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata volt 10–15 év közötti gyermekek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális Hatások Kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Vizuális Analóg Skála, Melléknévlista, Közös Tevékenységek Kérdőív. Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média-, kortárs-, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú, illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevés prediktív erővel bírt az előítélet alakulására vonatkozóan. Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.

Restricted access