Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • Author or Editor: Gábor Lukács x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Kutatómunkánk azzal a céllal készült, hogy az eddig még csak néhány — köztük angol, spanyol és olasz — mintán validált Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skálát (BSSS-8) magyarországi használatra is adaptáljuk. Hazánkban ez a mérőeszköz még nem használatos, nincsenek rá vonatkozóan pszichometriai adatok. Különösen fontos a BSSS-8 hazai adaptálása, mivel ez a mérőeszköz — szemben a hazánkban is validált 7-tételes Szenzoros Élménykeresés Kérdőívvel (SSS-7-HU) — az általános szenzoros élménykeresés vonás mellett az alskálákat is mérhetővé teszi. Vizsgáltunkban összesen 495 vizsgálati személy vett részt, ebből 170 fő proszociális kockázatvállaló (tűzoltó), 194 fő antiszociális kockázatvállaló (erőszakos bűncselekmény elkövetője), 71 fő extrém sportoló és 60 fő kontrollszemély (akik semmilyen kockázatos tevékenységgel nem foglalkoznak). A kérdőív lingvisztikai validálását és pszichometriai tulajdonságainak vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat során mértük a kérdőív belső megbízhatóságát (Cronbach-α = 0,748), teszt-reteszt reliabilitását (r = 0,868; p < 0,001), továbbá komfirmatív faktoranalízist is végeztünk (CFI = 0,955; RMSEA = 0,065; 90%-os konfidenciaintervallum = 0,034—0,08). A BSSS-8 kérdőívet a SSS-IV kérdőívvel is összevetettük (r = 0,868; p < 0,001). A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy ez a 8 itemből álló, szenzoros élménykeresés dimenzióját mérő személyiség-kérdőív jól használható és alkalmas a magyar populáció vizsgálatára.

Restricted access

Urachustumort utánzó hasi actinomycosis

Actinomycosis mimicking urachal cancer

Orvosi Hetilap
Authors:
Enikő Szűcs
,
Nándor Lukács
,
Annamária Budai
,
Erika Seres
,
László Sikorszki
,
János Árgyelán
, and
Gábor Cserni

Összefoglaló. Az urachus tumorai és egyéb betegségei ritkák. A 67 éves férfi anamnézisében ismétlődő húgyúti fertőzés szerepelt ciprofloxacinterápiával. Cisztoszkópia során a húgyhólyag felső részének másodlagos érintettségére utaló bullosus nyálkahártya képe mutatkozott. Az ezt követő CT-felvételek alapján az alsó medián hasfallal, húgyhólyaggal, belekkel összefüggő tumor iránydiagnózisát állították fel. A kivizsgálás során kialakuló ileus miatt Hartmann-műtétet végeztek, a tumoros jellegű elváltozás teljes és az érintett szervek részleges eltávolításával. A kórszövettani vizsgálat daganatos elváltozást nem talált, hasi, vélhetően urachuseredetű actinomycosist igazolt: erre az eredetre a lokalizáció és a tünetek közt szereplő köldökváladékozás alapján lehetett gondolni, annak ellenére, hogy urachusmaradványt szövettanilag nem sikerült igazolni a mikroabszcedáló gyulladás által érintett szövetekben. A betegnél amoxicillinterápia indult. Átmeneti, hólyag melletti vizeletcsorgást követően a beteg tünet- és panaszmentesen távozott a kórházból, de 13 nappal később a hasfali seb sterilnek véleményezett szétválása miatt ismét hospitalizálni kellett. Negatív nyomású sebkezelést követően sikerült a hasat ismét zárni. A beteg ismét tünetmentessé vált, és fenntartott antibiotikumkezelés mellett hagyta el a kórházat. Az urachuskörnyéki tumorszerű elváltozások között az actinomycosis lehetőségét is szem előtt kell tartani a differenciáldiagnosztikában. Orv Hetil. 2022; 163(4): 157–160.

Summary. Tumours and other diseases of the urachus are rare. A 67-year-old male presented with a history of recurrent urinary tract infection and ciprofloxacin therapy. Cystoscopy suggested secondary involvement of the bullous upper bladder wall. The subsequent CT-based diagnosis was of a tumour infiltrating the lower median abdominal wall, the urinary bladder and bowels. Bowel obstruction developed and this led to partial resection of the involved organs along with a Hartmann’s procedure. Histology revealed no neoplastic conditions, but proved abdominal actinomycosis of probable urachal origin based on the location of the tumour-like lesion and umbilical discharge among the symptoms. Urachal remnants were not identified in the perivesical tissues involved by the microabscess forming inflammation. Amoxicillin therapy was initiated. After a temporary urine leakage from the bladder, the patient became symptomless and was emitted from hospital. After 13 days, he was readmitted because of abdominal wound disruption, which was treated with negative-pressure wound therapy before the abdomen could be closed. At the time of reporting, he is still on amoxicillin, and has become symptomless again. Actinomycosis should be considered in the differential diagnosis of mass lesions of the urachal region. Orv Hetil. 2022; 163(4): 157–160.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Bogner
,
Levente Tóth
,
Tamás Simor
,
József Gulyás
,
Gábor Lukács
,
Lajos Papp
, and
Imre Repa

Az MR-vizsgálatok elterjedésével és a pacemaker-technológia fejlődésével bizonyos pacemakerimplantált betegekben is lehetőség nyílik az MR-vizsgálat elvégzésére. A pacemakerbeteg MR-vizsgálatának hazai gyakorlata szegényes, ugyanakkor egyre több irodalmi hivatkozás található a vizsgálatok biztonságos elvégezhetőségére. Célunk volt in vitro kísérletek, vizsgálatok alapján kidolgozni a pacemakerbeteg biztonságos vizsgálatának feltételrendszerét, és bizonyítani a vizsgálat potenciális szövődményeit. Megvizsgáltuk a hazánkban gyakran alkalmazott pacemakertípusok működését és az MR-készülékkel való kölcsönhatását 0,35 és 1,5 T térerejű készülékekben. Az ICD-pacemaker in vitro kísérletek alapján a statikus és változó mágneses térrel is interakciót mutatott, ami a készülék működését jelentősen befolyásolja. Pacemakerfüggő betegeknél az MR-vizsgálatot továbbra is abszolút kontraindikációnak kell tekinteni, de nem pacemakerfüggő betegnél az MR-vizsgálat elvégezhető a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A beteg széles körű tájékoztatása után a pacemakert az MR-vizsgálat időtartamára át kell programozni, a vizsgálat befejezésével ellenőrizni és az eredeti programot visszaállítani.

Restricted access

Absztrakt:

A kutatási cél az alapszintű újraélesztés (laikus újraélesztés – basic life support, BLS) kortársoktatók által iskoláskorú diákok számára történő készségszintű megtanítása és annak tudományos mérőeszközzel történő hatékonyságvizsgálata. Az újraélesztést a nemzetközileg elterjedt négylépcsős készségátadási módszerrel oktattuk. A betanítás eredményességét kérdőíves módszerrel, szociológiai szempontok bevonásával is követtük (n = 91). Az újraélesztésre vonatkozó korábbi tudás és attitűd felmérése után, az általunk alkalmazott eljárás reprodukálható elsajátítása mellett kiemelhető egy váratlan szituációhoz való alkalmazkodásra történő hajlandóság fokozása is. Mindez jelentős életkori eltéréseket nem mutatott. A laikus újraélesztés vállalására irányuló érzékenyítő és technikai tréning eredményes nevelési eljárást igazol. Az alkalmazott kortársoktatási modell alkalmasnak mutatkozik az újraélesztési ismeretek átadására. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1816–1820.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Tóth
,
Gábor Lukács
,
Zsolt Cselik
,
Gábor Bajzik
,
Miklós Egyed
,
Zsolt Vajda
,
Katalin Borbély
,
Janaki Hadjiev
,
Tünde Gyarmati
,
Miklós Emri
,
Árpád Kovács
, and
Imre Repa

Absztrakt:

Hazánkban az első és eddig egyetlen centrumként a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Központjában üzemel multimodalitású PET/MR képalkotó berendezés. Összefoglaló közleményünk célja bemutatni a PET/MR képalkotás hazai klinikai alkalmazásának lehetőségeit, a tumoros és nem malignus kórképek diagnosztikájában szerzett kezdeti tapasztalatainkat, illetve az új hibrid képalkotó technológia további, jövőbeli alkalmazási területeinek ismertetése. Orv Hetil. 2018; 159(34): 1375–1384.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Árpád Kovács
,
Dávid Sipos
,
Gábor Lukács
,
Zoltán Tóth
,
Tímea Vecsera
,
András Kedves
,
Zsolt Cselik
,
Attila András Pandur
,
Gábor Bajzik
,
Imre Repa
, and
Janaki Hadjiev

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Jelen kutatásunk célja a komplex onkológiai ellátás keretében PET/CT alapú 3D-sugárkezelésben részesült betegek klinikai staging N és M változásainak vizsgálata volt a konvencionális keresztmetszeti képalkotó staging információkhoz viszonyítva. Vizsgáltuk a PET/CT detektálta második tumorok jelenlétét, illetve a többletinformációk terápiás döntésekre gyakorolt hatását is. Módszer: 2015. 01. 01. és 2016. 11. 30. között a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Központjának Onkoradiológiai Intézetében, onkológiai indikáció szerint 192, PET/CT alapú besugárzástervezésre került beteg anyagát dolgoztuk fel retrospektív módon. Minden beteg hagyományos keresztmetszeti, valamint tervezési PET/CT vizsgálatban részesült. A betegek klinikai N- és M-staging-besorolását az American Joint Committee on Cancer (AJCC) és a Union of International Cancer Control (UICC) rendszere alapján végeztük el. Eredmények: Az N- és M-stádiumokat külön elemezve azt tapasztaltuk, hogy a PET/CT alapján a kiindulási képalkotón alapuló N-stádium 77 esetben, az M-stádium pedig 31 esetben változott meg. Összességében a PET/CT vizsgálat 68 betegnél eredményezte a magasabb klinikai stádiumba sorolást, és 14 esetben alacsonyabb klinikai stádium került megállapításra. A kezelési tervben a betegek 9%-ánál történt változás, és az esetek 20%-ában az N-status változása a sugárkezelés kezelési céltérfogatának kiterjesztését vonta maga után. 15 betegnél addig fel nem ismert másodlagos tumor került leírásra. Következtetés: Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a konvencionális keresztmetszeti staging képalkotásnak az indikált lokalizációkban PET/CT-vel történő kiegészítése pontosabb klinikai N- és M-stádium-besorolást tesz lehetővé, és jelentős mértékben képes befolyásolni a terápiás döntéseket. A PET/CT adta információ ugyancsak komoly segítséget nyújt az okkult második tumorok felismerésében. Intézetünk eredményei harmonizálnak az irodalomban fellelhető nemzetközi adatokkal. Orv Hetil. 2018; 159(39): 1593–1601.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Tóth
,
Dorottya Szabó
,
Gábor László Sándor
,
Anita Pék
,
Irén Szalai
,
Regina Lukács
,
Georgina Zsófia Tóth
,
András Papp
,
Zoltán Zsolt Nagy
,
Hans Limburg
, and
János Németh

Absztrakt:

Bevezetés: A cukorbetegség az egyik leggyakoribb oka a vakságnak az 50 éves vagy idősebb korú lakosság körében. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a cukorbetegség és a retinopathia diabetica (RD) prevalenciájának meghatározása, illetve a cukorbetegek szemészeti ellátása lefedettségének vizsgálata hazánk különböző részein. Módszer: Százöt lakókörzetben, összesen 3675, 50 éves vagy idősebb korú személyt vontunk be a vizsgálatba. A standardizált rapid assessment of avoidable blindness (RAAB) + diabetic retinopathy module (DRM) segítségével vizsgáltuk a résztvevőket, majd a Nyugat-, Közép- és Kelet-Magyarország közötti különbségeket. Eredmények: A cukorbetegség prevalenciája Kelet-Magyarországon (20,9%) magasabb volt, mint Nyugat- (19,5%) és Közép-Magyarországon (19,5%). Az RD prevalenciája Nyugat-Magyarországon (24,1%) magasabb volt, mint Közép- (17,8%) és Kelet-Magyarországon (19,6%). A közép-magyarországi résztvevők között volt a legkisebb azon páciensek aránya (19,1%), akik még sohasem vettek részt szemfenékvizsgálaton. Következtetések: A cukorbetegség szemészeti szövődményei gyakoriságának csökkentése céljából fontos lenne a szemészeti alapellátás – főleg vidéki településeken való – megerősítése, vagy szemészeti telemedicinális országos szűrés bevezetése és végzése. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 362–367.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Regina Lukács
,
Gábor Sándor
,
Miklós Resch
,
Antal Szabó
,
György Barcsay
,
Mónika Ecsedy
,
Zsuzsanna Szepessy
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
András Papp

Absztrakt:

Bevezetés: A patológiás myopia világszerte a látásvesztés egyik meghatározó oka, jelentős részben a még aktív, dolgozó korosztályt érintve. Az egyik jelentős, látást veszélyeztető komplikáció patológiás myopiában a chorioidea-neovascularisatio. Célkitűzés: A patológiás myopia talaján kialakult subfovealis érújdonképződések intravitrealis ranibizumabkezelése eredményességének vizsgálata. Módszer: Retrospektív analízisünk során 14 beteg (életkor: 61 ± 17 év) 14 szemén patológiás rövidlátás talaján kialakult subfovealis érújdonképződéseket kezeltünk intravitrealis ranibizumabbal, szükség szerinti adagolási móddal. Vizsgáltuk a legjobb korrigált távoli látóélesség, a chorioidea-neovascularisatiós laesio magasságának változását és a beadott injekciók számát. Eredmények: A legjobb korrigált látóélesség a kiindulási 55,8 ± 19,3 betűről az első év végére 64,8 ± 15,5 betűre (p = 0,0414), a követési idő végére 62,6 ± 16,3 betűre (p = 0,2896) javult. Az átlagos követési idő 19,7 ± 23,9 hónap, az átlagos injekciószám 2,8 ± 2,1 volt. Négy szemen a látóélesség a kezelés ellenére tovább romlott. Következtetések: Az intravitrealis ranibizumab a patológiás rövidlátás talaján kialakult érújdonképződések hatékony kezelési módja. Néhány szemen a kezelés ellenére tovább romlik a látóélesség. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 579–586.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ilona Mihály
,
Zsuzsanna Arányi
,
Gyula Prinz
,
Adrienne Lukács
,
Tímea Kolozsi
,
Zoltán Liptai
,
Ágota Bábinszky
,
Imre Kodaj
,
Dóra Petik
, and
Gábor Lázár

Bevezetés: A leggyakoribb magzatkárosító ágens a cytomegalovirus. A diagnosztika eszközeinek és a terápiás lehetőségeknek a fejlődése új perspektívát nyitott a terhességi cytomegalovirusfertőzések kiderítésében és kezelésében. Célkitűzés: A 2007 és 2012 közötti hat év terhességi cytomegalovirus szűrővizsgálati eredményeinek elemzése. Módszer: 956 várandós klinikai adatainak és virológiai eredményeinek retrospektív analízise. Eredmények: 65,4%-uk védett, 33,3%-uk fogékony volt cytomegalovirusfertőzés iránt. A szerzők 10 primer fertőzést igazoltak, három esetben kétes eredményt találtak. A 13 várandós közül hat tünetmentes, öt beteg, kettőnek magzati ultrahangeltérése volt. A négy követett terhes közül egy spontán elvetélt, kettő gyermekénél igazolódott, egynél kizárható volt a congenitalis fertőzés. Következtetések: A magyarországi terhességi cytomegalovirusátvészeltségi arány a magas higiénés viszonyokra jellemző. Klinikai gyanú esetén és enzimimmunoassay típusú vizsgálattal talált IgM-pozitív esetekben kötelező a konfirmációs vizsgálatok elvégzése. A szűrővizsgálatot a terhességvállalást megelőzően kellene beiktatni. Szükség van az érintett szakmák közötti szorosabb együttműködésre a kiszámíthatatlan szűrővizsgálati kérelmek szabályozása és az indokolatlan terhességmegszakítások megelőzése érdekében. Orv. Hetil., 2014, 155(41), 1632–1642.

Restricted access