Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • Author or Editor: György Schneider x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Bactericidal effect against non-dividing bacteria is a very advantageous, but rare characteristic among antimicrobial agents, mostly possessed by those affecting the cell membrane. These kinds of agents can kill bacterial cells without lysis. We assessed these characteristics on primycin, a topical anti-staphylococcal agent highly effective against prevalent multiresistant strains, as it also acts on the cell membrane. In time-kill studies, primycin preserved its bactericidal activity against growth-arrested Staphylococcus aureus cultures. The bactericidal action was slower against growth-arrested cultures compared to the exponentially growing ones to different extents depending on the manner of arrest. The bactericidal effect was less influenced by stringent response and by protein synthesis inhibition, proving that it does not depend on metabolic activity. In contrast, uncoupling of the membrane potential predominantly slowed, and low temperature almost stopped killing of bacteria. In consideration of published data, these facts suggest that the antibacterial action of primycin involves disrupting of the membrane potential, and is predominantly influenced by the membrane fluidity. Optical density measurements and transmission electron microscopy verified that primycin kills bacterial cells without lysis. These results reveal favorable characteristics of primycin and point to, and broaden the knowledge on its membrane-targeted effect.

Restricted access

Cytolethal distending toxins (CDT) represent an emerging toxin family, widely distributed among pathogenic bacteria. The cdtABC genes in E. coli are either part of the genome of prophages, plasmid or pathogenicity island. In order to investigate the stability and the transfer potential of cdt-IV genes cdtB gene was replaced by chloramphenicol (Cm) resistance encoding cat gene in the avian pathogenic E. coli (APEC) strain E250. After consecutive passages in non-selective medium at 37 °C 7.6% (219/2900) of the investigated colonies of E250::cat strain became Cm-sensitive (CmS). To reveal deletion mechanism 177 CmS colonies were investigated for presence of cdtA, cdtC and cdtC associated gene by PCR. One hundred and sixteen colonies of the CmS colonies (65.5%) showed partial or complete deletion in the cdt-IV region. Progressive loss of the upstream genes of the cdt cluster in E250 compared to other CDT-IV producing APEC strains and the fact that all the potential deletion patterns were identified, suggests the presence of an unstable hitherto unknown genomic region. The failure of in vitro transfer of cdt genes into a porcine EPEC E. coli strain suggests that the deletion of cdt-IV flanking genes alone do not promote the spread of cdt-IV.

Restricted access

Bevezetés: A Helicobacter pylori prevalenciája a fejlett országokban csökken, de a jelenség időbeli lefolyása nem kellően ismert. Cél: A szerzők endoszkópos centrumukban a H. pylori-fertőzés-prevalencia időbeli változásának kiértékelését tűzték ki célul. Módszer: A szerzők 1997 és 2012 között vizsgált 4647 beteg adatait dolgozták fel. A Helicobacter pylori-fertőzést módosított Giemsa-festéssel és ureázgyorsteszttel igazolták. A fertőzés prevalenciáját az endoszkópos vizsgálat éve, a diagnózis, a születési kohorszok és a korcsoportok szerint értékelték ki. Eredmények: A fertőzés általános prevalenciája 54,7% volt: 1998-tól 71,3%-ról 2011-re 32,6%-ra csökkent. Az 1920 és 1959 közötti 10 éves születési kohorszokban a fertőzés prevalenciája 62,5% volt, 1960–1969 között 57,4%, 1970 és 1979 között 39%, 1980 és 1989 között 26,7%. A 18–19 éves korcsoportban 21,8%, 20–29 év között 34,9%, 30–39 éveseknél 46,5%, 40–49 éves korban 63,7%, 50–59 éveseknél 63,2%, 60–69 éveseknél 59,2%-os prevalenciát észleltek. A Helicobacter pylori-pozitív nyombélfekélyek aránya az 1998-as 95,9%-ról 2011-ben 59,1%-ra csökkent (p = 0,001). Következtetések: A Helicobacter pylori-fertőzés prevalenciája a vizsgált időszakban jelentősen csökkent: ez az 1960-as évek közepén, az 1970-es években született kohorszoknál kezdődött, másfél évtizeddel megelőzve a baktérium felfedezését. Orv. Hetil., 2013, 154, 900–907.

Open access

We investigated the molecular epidemiology of extended spectrum β-lactamase (ESBL) producing Klebsiella pneumoniae isolates derived from the teaching hospitals of University of Pécs, Pécs, Hungary in the time period 2004–2008. Molecular typing, antimicrobial susceptibility testing, detection of common β-lactamase genes (bla CTX-M, bla TEM and bla SHV) and virulence associated traits (hypermucoviscosity, magA, k2a, rmpA, siderophores, type 1 and 3 fimbria, biofilm formation, serum resistance) were performed for 102 isolates. The results showed the presence of three major ciprofloxacin resistant CTX-M-15 producing clones (ST15 n = 69, ST101 n = 10, and ST147 n = 9), of which ST15 was predominant and universally widespread. Considering distribution in time and place, ST101 and ST147 were detected at fewer inpatient units and within a narrower time frame, as compared to ST15. Beside major clones, eleven minor clones were identified, and were shown to harbour the following β-lactamase genes: six clones carried bla CTX-M, four clones harboured bla SHV-5 and one clone possessed both bla CTX-M and ESBL type bla SHV. Among the SHV-5 producing K. pneumoniae clones a novel sequence type was found, namely ST1193, which harboured a unique infB allele. Different virulence factor content and peculiar antimicrobial susceptibility profile were characteristic for each clone. In contrast to major clone isolates, which showed high level resistance to ciprofloxacin, minor clone isolates displayed significantly lower MIC values for ciprofloxacin suggesting a role for fluoroquinolones in the dissemination of the major K. pneumoniae clones. This is the first description of the CTX-M-15 producing K. pneumoniae clone ST101 in Hungary.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
József Klem
,
Dóra Dömötör
,
György Schneider
,
Tamás Kovács
,
András Tóth
, and
Gábor Rákhely

The emergence of the multi-drug-resistant Staphylococcus aureus strains has prompted interest in alternatives to conventional drugs. Among the possible options one of the most promising is the therapeutic use of bacteriophages. Over the recent decades, increasing amount of literature has validated the use of bacteriophages for therapy and prophylaxis against drug-resistant staphylococci. This work attempts to review the current knowledge on bacteriophages and their usages for treatment of staphylococcal diseases.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztián Bányai
,
Judit Deák
,
James Gray
,
Miren Iturriza-Gomara
,
Julianna Kovács
,
József Kónya
,
Brigitta László
,
Vito Martella
,
Zsófia Mészner
,
Ilona Mihály
,
Péter Molnár
,
Zoltán Nyúl
,
László Pátri
,
Ferenc Schneider
,
András Tóth
, and
György Szűcs

Az A-csoportú rotavírusok világszerte a gyermekkori súlyos gasztroenteritiszek leggyakoribb okai. A rotavírusok szero- és genotípusainak különböző földrajzi területeken észlelt megoszlása ugyanabban a szezonban és az egymást követő években egyaránt változik. Jellemző ezenkívül a genetikailag egymástól eltérő törzsek együttes előfordulása, akárcsak az adott típuson belüli variabilitás bármely területen és időben. A rotavírus elleni vakcinák széles körű alkalmazását feltételezve a közeljövőben a természetes rotavírus-fertőzések átfogó surveillance-a alapvető fontosságú lesz. Az EuroRotaNet mindenekelőtt azért jött létre, hogy átfogó információt gyűjtsön az Európában keringő rotavírusok szero- és genotípusairól. A megfogalmazott feladatok közül a legfontosabbak a következők: (i) a rotavírustörzsek hatékony tipizálási és jellemzési módszerének és algoritmusok kifejlesztése; (ii) a rotavírus-fertőzések molekuláris epidemiológiájának részletes leírása Európában; (iii) a jelenlegi genotipizálási módszerek hatékonyságának felmérése és a genetikai sodródás (drift) és váltás (shift) okozta változásokra történő reagálás; és (iv) az új törzsek európai felbukkanásának rögzítése és terjedésük nyomon követése. Mindez megfelelő alapot nyújthat a jövőbeli surveillance-tevékenységekhez, és talán lehetőséget kínál majd olyan alvizsgálatok elvégzésére, amelyekkel értékelni lehet az oltóanyagnak a leggyakoribb rotavírustörzsek által okozott fertőzések számára gyakorolt hatását az általános populációban, ki lehet szűrni azokat a genotípusokat, amelyek a vakcináció hatására létrejött ellenanyagválasz kikerülésével válnak fontossá a populációban, valamint azonosíthatók lesznek azok az új reasszoránsok, amelyek a vakcinatörzsek és a vad típusú törzsek keveredéséből jönnek létre.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Brigitta László
,
Edina Czellár
,
Judit Deák
,
Ágnes Juhász
,
Julianna Kovács
,
József Kónya
,
Júlia Mészáros
,
Zsófia Mészner
,
Ilona Mihály
,
Péter Molnár
,
Zoltán Nyúl
,
László Pátri
,
Erzsébet Puskás
,
Ferenc Schneider
,
Csaba Siffel
,
András Tóth
,
Erzsébet Tóth
,
György Szűcs
, and
Krisztián Bányai

A rotavírusok okozta gyermekkori akut gastroenteritisek megelőzésében a vakcináció játssza a főszerepet. Az új generációjú rotavírus-vakcinák bevezetése, illetve piaci megjelenése óta a vadvírus-surveillance világszerte még fontosabbá vált. Jelen tanulmányban a magyarországi posztvakcinációs törzsmonitorozás első évének eredményeit ismertetik a szerzők. A 2007-ben gyűjtött, rotavírust tartalmazó székletmintákból kivont virális RNS genotipizálása multiplex PCR segítségével történt. A szerzők a VP7 gén esetében G1–G4, G6, G8–G10 és G12 típusokra, a VP4 gén esetében pedig P[4], P[6], és P[8]–P[11] típusokra specifikus primereket alkalmaztak. A 482 betegtől származó 489 rotavírus-pozitív székletmintából 466 esetében sikerült a G típust, és 474 mintában a P típust azonosítani. Összesen 457 törzs esetében volt sikeres mindkét felszíni antigén genotípusának meghatározása. A vizsgált időszakban a G4P[8] törzsek voltak túlsúlyban (31,5%), ezeket követték a G1P[8] (28,3%), G2P[4] (19,3%) és G9P[8] (10,2%) genotípusok. A gyakori törzstípusok mellett ritka antigén-kombinációkat is sikerült azonosítani: G1P[4] (0,4%), G2P[8] (1,3%), G3P[9] (0,2%), G4P[6] (0,7%), G6P[9] (0,4%) és G12P[8] (0,4%). A G8P[8] (0,2%), G9P[4] (0,2%) és G9P[6] (0,8%) genotípusok 2007-ben első alkalommal kerültek felismerésre hazánkban. A minták kis hányadában (1,2%) kevert fertőzést lehetett igazolni. A nem tipizálható törzsek aránya 4,9% volt. A Magyarországon cirkuláló, klinikailag fontos rotavírustörzsek a vizsgálat adatai szerint szinte teljes átfedést mutatnak a vakcinákban is megtalálható antigéntípusokkal. A következő évek surveillance-eredményei számos nyitott kérdésre adhatnak választ, köztük tisztázhatják a máig ellentmondásos szerotípus-specifikus (homotípusos) vagy a heterotípus-specifikus védettség elsődlegességét.

Restricted access