Search Results
You are looking at 1 - 10 of 28 items for :
- Author or Editor: György Várallyay x
- Chemistry and Chemical Engineering x
- Refine by Access: All Content x
A Kárpát-medence, benne Magyarország, különösen pedig a Magyar Alföld vízkészletei (lehulló csapadék, felszíni és felszín alatti vízkészletek) korlátozottak, s ebből a nem növekvő (sőt, esetleg csökkenő) készletből kell az egyre nagyobb, s egyre sokoldalúbbá váló társadalmi igényeket kielégíteni. Még nagyobb problémát jelent azonban, hogy a szűkös vízkészletek is igen nagy tér- és időbeni változékonyságot mutatnak. Ilyen körülmények között gazdasági és környezeti szempontból egyaránt megkülönböztetett jelentősége van a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak, elsősorban a talaj vízraktározó képességének. A szerző és munkatársai ezek jellemzésére alkottak kvantitatív határértékekkel jellemzett kategória-rendszert, szerkesztették meg a kategóriák 1:100 000 méretarányú térképét, s dolgoztak ki módszert azok részletes nagyméretarányú térképezésére. Adataink alapján megállapítottuk, hogy Magyarország legnagyobb kapacitású potenciális természetes víztározója a talaj, amelybe optimális esetben az éves csapadék közel kétharmada beleférne! (teljes vízkapacitás, VKT » 50%); ennek jelentős hányada tározódhatna a talajban (szabadföldi vízkapacitás, VKsz), mégpedig - közel felében - a növény által felvehető formában (hasznosítható vízkészlet, DV). A potenciális tározó kapacitás nyújtotta lehetőség azonban csak viszonylag ritkán realizálódhat az alábbi okok miatt: - vízraktározó tér vízzel telítettsége („tele üveg effektus”); - beszivárgást megakadályozó fagyott réteg („befagyott üveg effektus”); - beszivárgást megakadályozó víz át nem eresztő, vagy igen kis vízvezető képességű réteg a talaj felszínén vagy felszín közelben („ledugaszolt üveg effektus”); - a talaj gyenge víztartó képessége („lyukas edény effektus”). A talaj ezek miatt gyakran okozza vagy fokozza a szeszélyes időjárás kedvezőtlen ökonómiai és ökológiai következményeit; eredményezi azt, hogy a lehulló csapadéknak gyakran csak szerény hányada jut el a növényig; járul hozzá a sajnos egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges vízháztartási helyzetek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés, ill. aszály) kialakulásához.
In the hydrogeologically closed Carpathian Basin subsurface waters have particular importance in the salinization/alkalization processes. In the poorly-drained low-lying areas the capillary flow transports high amounts of water soluble salts from the shallow, „stagnant” groundwater with high salt concentration and unfavourable sodium-carbonate(bicarbonate) type ion composition to the overlying soil horizons. Due to the strongly alkaline soil solution, the Ca and Mg salts (mostly carbonates and bicarbonates) are not soluble and Na + became absolutely predominant in the migrating soil solution which leads to high ESP even at relatively low salt concentration. High Na + saturation of heavy-textured soils with high amount of expanding clay minerals results in unfavourable physical-hydrophysical properties and extreme moisture regime of these soils, which are their main ecological constrains and the limiting factors of their fertility, productivity and agricultural utility. The simultaneous hazard of waterlogging or overmoistening, and drought sensitivity in extensive lowland areas, sometimes in the same places within a short period, necessitates a precise, “double function” soil moisture control against their harmful ecological/economical/social consequences. Most of the environmental constrains (including salinity/alkalinity/sodicity) can be efficiently controlled: prevented, eliminated, or - at least - moderated. But this needs permanent care and proper actions: adequate soil and water conservation practices based on a comprehensive soil/land degradation assessment. It includes continuous registration of facts and changes (monitoring); exact and quantitative knowledge on the existing soil processes, their influencing factors and mechanisms.
