Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • Author or Editor: Hédi-Katalin Sárközi x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Extrapulmonalis tuberculosis – diagnosztikai és terápiás kihívás

Extrapulmonary tuberculosis – a diagnostic and therapeutic challenge

Orvosi Hetilap
Authors:
Hédi-Katalin Sárközi
,
Maria-Beatrice Ianoși
,
Bianca-Emilia Ciurba
,
Nimród László
,
Tibor Sárközi
, and
Gabriela Jimborean

Összefoglaló. Bevezetés: Az extrapulmonalis tuberculosis incidenciája növekvő tendenciát mutat annak ellenére, hogy az elmúlt években világszerte csökkent a tuberculosisos esetek száma. Célkitűzés: Az extrapulmonalis tuberculosisra hajlamosító tényezők felmérése és a bakteriológiai és szövettani diagnosztizálási arányok meghatározása az egyes formák esetén. Módszer: A regionális ellátási területünkhöz tartozó területről három év alatt (2018. januártól 2020. decemberig) hozzánk került 63, extrapulmonalis tuberculosisos eset retrospektív elemzését végeztük. A bakteriológiai vizsgálat alapját a különböző minták Ziehl–Neelsen-festése és Löwenstein–Jensen-táptalajon történő tenyésztése képezte. Egyes esetekben GeneXpert- és szövettani vizsgálatra is sor került. Eredmények: Az esetek többségében a minták vidéki környezetből, középkorú egyénektől származtak. A legfőbb kockázati tényezőkként a rossz életkörülményeket, a munkanélküliséget, a dohányzást és a krónikus alkoholizmust említhetjük. 18 esetben a kórismézés bakteriológiai, 17 esetben pedig szövettani vizsgálattal történt. A bakteriológiai vagy szövettani vizsgálatokkal nem igazolt eseteknél a kórismézéshez valószínűségi kritériumokra támaszkodtunk, azaz epidemiológiai, klinikai és képalkotási módszerekre. Az extrapulmonalis tuberculosisos formáinak megoszlása a következő: 25 mellhártya-, 13 csont-ízületi, 11 nyirokcsomó-, 7 agyhártya-, 4 vese-, 2 bőr- és 1 gyomor-bél rendszeri tuberculosis. A tuberculosisos mellhártyagyulladás bakteriológiai megerősítése 3 esetben történt meg. A csont-ízületi tuberculosist 6 esetben bakterológiailag, 4-ben pedig szövettanilag igazoltuk. A tuberculosisos agyhártyagyulladást 5 esetben bakteriológiai vizsgálattal kórisméztük. A nyirokcsomó-, illetve bőrtuberculosist szövettani vizsgálattal igazoltuk. A tuberculosis elleni kezelést a betegek jól tolerálták, de a compliance a kezelés során alacsony volt (92%). Megbeszélés: A bakteriológiai és szövettani megerősítéssel járó nehézségek miatt az extrapulmonalis tuberculosis továbbra is diagnosztikai kihívást jelent. Következtetés: Az esetek korai felismerése és szoros megfigyelése csökkentheti a szövődményeket, és hozzájárulhat a compliance növeléséhez. Orv Hetil. 2022; 163(19): 750–757.

Summary. Introduction: The incidence of extrapulmonary tuberculosis is still high despite of the decrease in global tuberculosis cases during the last years. Objective: Evaluation of predisposing factors and determination of bacteriological and histopathological confirmation rates for extrapulmonary tuberculosis. Method: We performed a retrospective study of 63 cases of extrapulmonary tuberculosis diagnosed in regional supply area between January 2018 and December 2020. The bacteriological examination included Ziehl–Neelsen staining and Löwenstein–Jensen culture from various pathological specimens. In some cases, we also performed GeneXpert and histopathological examination. Results: Cases were predominantly from rural areas and in middle-aged people. The major risk factors were precarious living conditions, unemployment, smoking and alcohol abuse. In 18 cases, the diagnosis was confirmed by bacteriological and in 17 by histopathological examination. In cases without bacteriological or histopathological confirmation, we corroborated the probability criteria as epidemiological, clinical, and imaging findings. Extrapulmonary tuberculosis manifested as pleural (25), osteoarticular (13), nodal (11), meningeal (7), renal (4), cutaneous (2) and gastrointestinal (1) tuberculosis. Bacteriological confirmation of tuberculous pleurisy was made in 3 cases. Osteoarticular tuberculosis had bacteriological confirmation in 6 cases and histopathological in 4. Tuberculosis meningitis was diagnosed in 5 cases by bacteriological examination. Lymph node and cutaneous tuberculosis were confirmed by histopathological examination. Antituberculotic treatment was well tolerated by patients, but the compliance was low (92%). Discussion: Extrapulmonary tuberculosis is a diagnostic challenge due to the difficulty of bacteriological and histopathological confirmation. Conclusion: Increasing early confirmation and careful monitoring of cases can reduce complications and increase treatment compliance. Orv Hetil. 2022; 163(19): 750–757.

Restricted access

Obstruktív tüdőbetegségek súlyosbodása SARS-CoV-2-fertőzés hatására a marosvásárhelyi Pulmonológiai Klinika beteganyagában

Exacerbation of obstructive pulmonary diseases by SARS-CoV-2 infection in patients treated in the Pulmonology Clinic of Târgu Mures

Orvosi Hetilap
Authors:
Mioara Szathmáry
,
Elena-Cristina Gîrbovan
,
Hédi-Katalin Sárközi
,
Zsuzsanna Gáll
,
Mara Andreea Vultur
,
Alexandra Floriana Nemeș
,
Edith Simona Ianoși
, and
Gabriela Jimborean

Bevezetés: A SARS-CoV-2-fertőzés fokozott súlyosságát mutatják a szakirodalmi adatok szív- és érrendszeri betegségben, vesebetegségben, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), asztmában, elhízásban, cukorbetegségben, daganatos betegségben szenvedő és immunszupprimált betegeknél. Módszer: A retrospektív vizsgálatba 90 (29,7%), COPD-vel vagy asztmás exacerbatióval összefüggő SARS-CoV-2-fertőzésben szenvedő beteget vettünk be azon 303 betegből, akik a tanulmányozott 7 hónap alatt kórházi felvételre kerültek. A COPD/asztma exacerbatio klinikai aspektusa átfedésben volt a SARS-CoV-2-fertőzéssel, ezért 90, obstruktív betegség nélküli, SARS-CoV-2-ben szenvedő beteggel hasonlítottuk össze csoportunkat. Mindkét csoportból kizártuk azokat a betegeket, akiknek ismert súlyos szívelégtelenségük, cukorbetegségük vagy daganatuk volt, annak érdekében, hogy ne zavarjanak más kedvezőtlen prognosztikai tényezők. Az esetek súlyosságát klinikai vizsgálattal, pulzoximetriával, CT/mellkasröntgen és gyulladásos markerek alapján értékeltük. Eredmények: Mérsékelt/súlyos tüdőgyulladásban szenvedett (kétoldali interstitialis-alveolaris beszűrődések, emelkedett gyulladásos markerek, légzési elégtelenség) csoportunk 72,2%-a (48/52 COPD-s és 17/38 asztmás), valamint a nem obstruktív csoport 56,6%-a. 14 beteg szorult intenzív osztályos ellátásra (beleértve a gépi lélegeztetést is). A COPD-s csoportban 4 halálesetet regisztráltunk, az asztmás csoportban 1-et, míg a nem obstruktív betegeknél 2-t (COPD-ben az elhalálozási ráta 7,6%, a nem obstruktív csoportban 2,2% volt). A kezelés maximalizált inhalációs hörgőtágítókat, oxigént, vírusellenes szereket, véralvadásgátlókat, szteroid gyulladáscsökkentőt és tüneti kezelést tartalmazott. Az elbocsátás után 2 hónappal minden beteget klinikai, funkcionális és CT-vizsgálatra hívtunk. Következtetés: A COPD-s vagy asztmás betegeknél gyakori volt a SARS-CoV-2-fertőzés, ami jelentős állapotsúlyosbodáshoz vezetett. COPD-ben nagyobb arányú volt az elhalálozás. A járóbeteg-utánkövetés célja a kezelés újraértékelése és a COVID–19 utáni lehetséges következmények figyelemmel kísérése. Orv Hetil. 2023; 164(2): 43–50.

Restricted access

Súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek tüdőfunkciója és társbetegségei a marosvásárhelyi Tüdőgyógyászati Klinikán

Lung function and comorbidities in patients with exacerbated chronic obstructive pulmonary disease hospitalized in Tirgu-Mureș Pulmonology Clinic

Orvosi Hetilap
Authors:
Mioara Szathmary
,
Hédi-Katalin Sárközi
,
Edith Simona Ianoși
,
Zsuzsanna Gáll
,
Alexandra Floriana Nemes
,
Mara Andreea Vultur
,
Adriana Neagos
, and
Gabriela Jimborean

Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) gyakori krónikus gyulladásos betegség, nagy mortalitással. Célkitűzés: A vizsgálat célja a COPD-ben szenvedő betegek paraméterei – életkor, nemi megoszlás, kockázati tényezők (dohányzás, foglalkozási expozíció), a COPD súlyossága, testtömegindex, tüdőfunkció, társbetegségek és szövődmények – közötti összefüggések feltárása volt dohányzó és foglalkozási ártalomnak kitett betegeknél. Módszer: 209 beteg adatait elemeztük, akiket 2019-ben a marosvásárhelyi Tüdőgyógyászati Klinikára COPD-exacerbatio miatt vettek fel. Eredmények: A tápláltsági állapot alapján 4 csoportba soroltuk a betegeket: 50 alultáplált, 53 normál testsúlyú, 53 túlsúlyos, valamint 53 elhízott páciens. A férfi : nő arány 2,48 volt. Az esetek 67%-a aktív, keresőkorban levő páciens, 55,98%-a 55–65 év közötti volt. A betegek 10,5%-a volt 75 év feletti. A páciensek jelentős része (76,55%) dohányzott, a férfiak 91,9%-a és a nők 33,8%-a. A foglalkozási ártalom az esetek 30,62%-ában a dohányzással társult. A nem dohányzóknál a foglalkozási expozíció volt a fő tényező a COPD patogenezisében (81,6%). A „biomassza-tüzelőanyagoknak” vagy a passzív dohányzásnak való expozíció is főleg a nem dohányzó nőknél volt megfigyelhető (78,9%). A FEV1 átlagértékei alacsonyabbak voltak a túlsúlyos, elhízott és alultáplált betegekben, mint a normál testsúlyúaknál. Az elhízott és túlsúlyos COPD-s betegek körében gyakrabban fordult elő ischaemiás szívbetegség (41,5%, illetve 43,4%), mint a normál súlyú, illetve sovány betegeknél (24%, illetve 20%). Megbeszélés: Adataink rávilágítanak a károsodott tüdőfunkció súlyosságára mind a cachexiás, mind az elhízott betegeknél, és alátámasztják a testmozgás, a táplálkozás-ellenőrzés, a légzőfunkciók szűrése és az általános rehabilitáció szükségességét a COPD-s betegek tüdőkapacitásának javítása érdekében. Következtetés: A COPD multidiszciplináris megközelítése mind diagnosztikai módszerként, mind a COPD-társbetegségek helyes kezeléséhez szükséges. Orv Hetil. 2022; 163(40): 1597–1605.

Restricted access

A gyulladásos biomarkerek profilja SARS-CoV-2-fertőzésben szenvedő betegekben: mennyire tükrözik a tüdőérintettséget?

The profile of serum inflammatory biomarkers in patients with SARS-CoV-2 infection: how well do they reflect the presence of pulmonary involvement?

Orvosi Hetilap
Authors:
Adriana Mitrea
,
Parascheva Postolache
,
Milena Adina Man
,
Nicoleta Stefania Motoc
,
Hédi-Katalin Sárközi
,
Elena Dumea
,
Viorica Zamfir
, and
Elena Dantes

Bevezetés: A SARS-CoV-2-fertőzés a súlyossági fokától függően gyulladásos és képalkotó elváltozásokat okoz. Célkitűzés: Vajon a gyulladásos paraméterek profiljának változása összefüggésbe hozható-e a mellkasi képalkotásban megfigyelt változások súlyosságával? A tanulmány célja a különböző gyulladásos biomarkerek profiljának értékelése (széles körben elérhetők és rutinszerűen vizsgáltak COVID–19-betegekben), valamint annak megállapítása, hogy azok szintjének és aktivitásának változása a felvételkor és az elbocsátáskor összefügg-e a tüdőben megfigyelt érintettséggel, amelyet komputertomográfia (CT) segítségével határoztunk meg. Módszerek: Retrospektív megfigyeléses tanulmányunkban mellkas-CT-t, illetve vérvizsgálatokat végeztünk a kórházi felvételkor és a távozáskor. A páciensek követése és kezelése a nemzeti és nemzetközi irányelvek szerint történt. Eredmények: A szérum gyulladásos markerek profilja (az értékek a felvételkor és az elbocsátáskor, illetve a kórházi tartózkodás alatti változások) pozitív korrelációt mutat a tüdőérintettséggel, amit a mellkas-CT súlyossági pontszáma alapján értékeltünk. A gyulladásos szérummarkerek felvételkor tapasztalt fokozott aktivitása alig változott a kórházi tartózkodás alatt, súlyos COVID–19-betegséget és jelentős tüdőérintettséget jeleztek. Bár statisztikailag szignifikáns különbségeket találtunk a C-reaktív protein, a fibrinogén, a vörösvértest-süllyedési sebesség, a laktátdehidrogenáz és a neutrophil-lymphocyta arány értékeiben, a C-reaktív protein látszik a legmegbízhatóbb paraméternek a tüdő érintettségének megítélésében. Következtetés: A szérum gyulladásos markerek változása a kórházi tartózkodás során gyenge-mérsékelt negatív korrelációt mutatott a tüdő érintettségének súlyosságával. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1607–1615.

Restricted access

A tuberkulózis és a HIV-fertőzés kapcsolatának jellemzői Maros megyében, Romániában

Characteristics of the association between tuberculosis and HIV infection in Mures county, Romania

Orvosi Hetilap
Authors:
Hédi-Katalin Sárközi
,
Edith-Simona Ianoși
,
Delia-Liana Rachiș
,
Mioara Szathmáry
,
Cristina Gîrbovan
,
Cornelia-Bianca Tudor
,
Adriana Neagoș
, and
Gabriela Jimborean

Bevezetés: Annak ellenére, hogy Romániában a humán immundeficientia-vírus (HIV) okozta megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutat, a HIV-fertőzés továbbra is a tuberkulózis (TBC) egyik legfontosabb kockázati tényezője. Célkitűzés: A TBC–HIV-társfertőzés sajátosságainak elemzése a romániai Maros megyében 2014 és 2020 között. Módszer: A vizsgálati csoport adatainak retrospektív módon történő feldolgozása és összehasonlítása nemzetközileg közölt adatokkal (hasonló betegcsoport, ugyanebben a földrajzi régióban, 2004 és 2013 között). Eredmények: A vizsgálatba 40, TBC–HIV-társfertőzéssel kórismézett beteget vontunk be: 24 férfi, 16 nő, 22 vidéki környezetből származó, 22 dohányzó, 20 alkohol-, illetve 4 kábítószer-fogyasztó volt. Többségükre rossz életkörülmények és az otthoni környezet túlzsúfoltsága volt jellemző. 30 páciens a 26–40 éves korcsoporthoz tartozott, ami jelentősen befolyásolta személyes és társadalmi fejlődésüket. 25 beteg szerzett immunhiányos tünetcsoporttal (AIDS) került kórismézésre. 28 tüdő-TBC-t, 1 extrapulmonalis és 11 vegyes formát azonosítottunk. 13 esetben nem sikerült kórokozót kimutatni; a kórismézéshez valószínűségi kritériumokra támaszkodtunk (epidemiológia, klinikai és képalkotási módszerek). Szignifikánsan csökkent a hepatitis, a parazitogén, illetve más, opportunista fertőzések száma, viszont megnövekedett az anaemia, az idegrendszeri és a légzőrendszeri megbetegedések gyakorisága. Szintén szignifikánsan csökkent a gyógyszerrezisztens formák előfordulása és a halálozási arány is. Megbeszélés: A TBC–HIV-társfertőzéses betegek többségének rosszak az életkörülményei, emiatt a vizsgálatok és a kezelés terén nem mutatnak megfelelő együttműködést. A HIV/AIDS kísérte TBC nagyobb valószínűséggel okoz szövődményeket, gyógyszer-rezisztenciát és magas halálozási arányt. A betegségek kórismézése érdekében minden TBC-s betegnél fontos szűrni a HIV-fertőzést, illetve a HIV-fertőzötteknél a TBC-t. Következtetés: Mindkét betegség megelőzése, korai kórismézése és kezelése nagyobb figyelmet igényel, akárcsak a szegénység felszámolása és a magasabb szintű oktatás elősegítése. Orv Hetil. 2023; 164(1): 19–28.

Restricted access