Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • Author or Editor: Ildikó Danis x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Empirikus munkám célja - eloször szülo kismamák beszámolói alapján - egy komplex magyarázó modell felállítása volt a várandósság, a szülés és a nagyon korai gondozói kapcsolat idoszakára vonatkozóan. Központi kérdésem az volt, hogy vajon a prenatális idoszak személyiség- (például alkati szorongás) és pszichoszociális tényezoi (például a saját gyermekkor, a szociális noi nemi és anyaszerep vállalása, a partneri támogatás, a gyermek iránti vágy) képesek-e elore jelezni közvetlen, illetve - a terhességi szorongáson és attitudön, valamint a szülés változóin keresztül - közvetett utakon a korai posztnatális kapcsolat bizonyos interaktív jellemzoit. E kérdés vizsgálatára az útelemzés módszerét használtam. Mivel az adatokat egy 78 fos, eloször szülo anyákból álló homogén minta követéses, kérdoíves vizsgálata során nyertem, az általánosításra korlátozott a lehetoség. A modell 13 végleges változóját saját szerkesztésu kérdoívek fokomponens-analízisével, standardizált vagy már más kutatásokban használt eszközök (STAI, PAS, MABS) alskáláinak felhasználásával, valamint indokolt esetben ezek változócsoportokká való redukálásával nyertem. Statisztikai alapként a két forduló (26-36. terhességi hét és 2. posztnatális hét) változóinak összefüggései szolgáltak. A modell kiinduló változóiként a fentiekben vázolt személyiség- és pszichoszociális faktorok szerepelnek. A második szint a terhességi szorongást és a globális terhességi attitudöt, míg a harmadik a szülés komplex élményét és a szülés után közvetlenül aktiválódó diádikus kontaktust leíró változókat tartalmazza. Végso kimenetként a baba irritabilitását és szocialitását, a gondozó magabiztosságát és a szülés után megváltozott életvitellel való elégedettséget leíró faktorok szerepelnek. Minden változó az anyai percepción és önbeszámolón alapszik. Számos útvonal részletezésétol eltekintve a modell paraméterei (a jó illeszkedés-mutatók, a szignifikáns útvonalak, a változók megmagyarázott varianciaértékei) alátámasztják azt a fo predikciónkat, miszerint a korai gondozói magabiztosságot nemcsak a gyermek anya által percipiált irritabilitása jósolja be közvetlenül, hanem a prenatális faktorok kapcsolatrendszerén keresztül a terhességi attitud is. Ez az összefüggés a prenatális dimenziók protektív jellegét fejezheti ki a negativisztikus gyermeki sajátosságok kapcsolati rizikója mellett.

Restricted access

Jelen vizsgálat célja a D-típusú személyiség vizsgálatára kifejlesztett kérdőív magyar adaptációja volt. A D-típusú (distressed) személyiség modelljét számos vizsgálat alapján a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjének tartják. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 653 személlyel került felvételre a mérőeszköz. A kérdőív magyar változatában 4 tétel rontotta a kérdőív pszichometriai jellemzőit, így ezeket a tételeket kihagytuk a kérdőívből, amely így 10 kérdésre redukálódott. A 10 kérdéses változat Cronbach-alfa értékei már mindkét skálára kielégítőnek bizonyultak (Negatív Érzelmek skála: 0,87; Szociális Gátoltság skála: 0,84). Az elvégzett faktoranalízis megerősítette a magyar változat kétfaktoros struktúráját, így a skála magyar verziója megfelelően alkalmas a D-típusú személyiség vizsgálatára.

Restricted access

Az Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív (MEIM-H) validálása és pszichometriai jellemzői magyarországi roma mintán

The Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM): Psychometric properties and validation on a Hungarian Gypsy/Roma sample

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Tünde Szabó
,
Éva Susánszky
,
J. Ágnes Lukács
,
Ildikó Danis
, and
Beáta Dávid

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: A Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM) kérdőív az etnikai identitással kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a MEIM 12 tételes változatának magyar fordítását (Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív, MEIM-H), valamint a kérdőív validálása során szerzett eredményeket, összefüggéseket és néhány pszichometriai jellemzőt. Módszerek: Az elemzéshez használt adatfelvételt 2019-ben 574 fős, nem-reprezentatív hazai mintán a Kutatópont Kft. végezte. A megkérdezettek magukat roma nemzetiségűnek valló személyek, akik a három legnépesebb magyarországi roma/cigány csoporthoz tartoznak (romungro: 209, oláh: 194, beás: 171 fő). A kérdőívcsomagban a MEIM-H mellett a Reziliencia Skála (CD-RISC), a WHO Jól-lét Index (WBI), valamint az életminőség leírására és a minta demográfiai összetételére vonatkozó kérdések is szerepeltek. Eredmények: A MEIM-H faktorelemzése néhány módszertani kiegészítéssel igazolta (χ 2(48) = 203,748; RMSEA = 0,076; NFI = 0,952; TLI = 0,948; CFI = 0,962) a kérdőív eredeti kétdimenziós szerkezetét. MEIM-H kérdőív belső konzisztenciája egydimenziós mérőeszközként kezelve kifogástalan volt (Cronbach-α = 0,92). Hasonlóan magas megbízhatósági adatokat mutat a két alskála, az Identitáskeresés (Cronbach-α = 0,93), és az Identitás megerősítés (Cronbach-α = 0,80) is. A MEIM-H egydimenziós értéke mérsékelt erősséggel, pozitívan korrelált a CD-RISC-pontszámaival (r s = 0,49; p < 0,001), de nem jelzett sem a WBI, sem az egészségi állapot itemeivel említésre méltó kapcsolatot. Ugyanakkor néhány szociodemográfiai tényező (iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, lakóhely típusa és etnikai összetétele stb.) kategóriái között szignifikáns (p < 0,05) különbségeket találtunk a skálapontszámokban. Következtetések: Az eredmények alapján a MEIM kérdőív magyar változata (MEIM-H) érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a magyarországi romák körében.

Open access

Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata

The helping professionals’ subjective well-being during the first wave of COVID-19: A cross-sectional study of vital exhaustion

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Gábor Pál Török
,
Bernadett Asztalos
,
Máté Joób
,
Timea Tésenyi
,
Ildikó Danis
, and
Attila Pilinszki

Elméleti háttér: Az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19, kiemelt hangsúlyt kell kapjon a segítő szakmákban dolgozó szakemberek pszichés támogatása a szolgáltatások fenntarthatósága és a kiégés megelőzése szempontjából. Különösen fontos a kiégés hátterében felismerhető vitális kimerültség mérése. Cél: Keresztmetszeti vizsgálatunk célja a segítő területen dolgozók vitális kimerültségének és ennek különböző háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata a COVID-19 első hullámában. Módszerek: Online kérdőívünket az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a hitélet területén dolgozó szakemberek (n = 931) töltötték ki. A kérdőív a vitális kimerültség felmérése mellett kitért a szociodemográfiai, fizikai (egészség-magatartással kapcsolatos), munkahelyi és családi jellemzők feltérképezésére. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók kimerültebbek, mint mások (F(1, 929) = 16,801; p < 0,001). A vitális kimerültség alakulásában a következő változóknak tulajdoníthattunk nagyobb prediktív hatást: az alvás minőségének változása ( β = 0,292; p < 0,01), a család és munka egyensúlyának változása ( β = –0,238; p < 0,01) és a szubjektív egészségi állapot ( β = –0,201; p < 0,01). Közepes erősségű összefüggést láttunk az étkezések gyakoriságának változása és az alvásminőség változása között (χ 2(4, n = 931) = 144,8; p < 0,001), valamint a család-munka egyensúly változása és az alvás minőségének változása között (χ 2(12, n = 788) = 171,4; p < 0,001). Következtetések: Az alvás megfelelő minőségének és mennyiségének, a rendszeres étkezésnek és a fizikai aktivitásnak nemcsak megelőző szerepe, hanem stabilizáló ereje van akut krízisekben is. Az egyéni tényezőkön túl a munkáltatóknak is fontos szerepük van az alkalmazottak jóllétének megőrzésében, hiszen a munkahelyi kommunikáció és a munkakörülmények is jelentős mértékben befolyásolják azt.

Theoretical background: In a critical situations such as COVID-19, priority should be given to the psychological support of helping professionals regarding the sustainability of services and prevention of burnout. It’s exceptionally important to measure the vital exhaustion that might be a reason of burnout. Aim: The purpose of this study was to investigate helping professionals’ vital exhaustion in relation to different groups of background variables during the first period of the COVID-19 pandemic. Methods: Helping professionals from health and social care, education, and the field of religion (n = 931) were contacted with an online questionnaire in Hungary in the spring of 2020. After calculating descriptive statistics of vital exhauson, we examined the sociodemographic, physical (related to health behavior), professional and personal background variables. Results: Health and social care workers were more exhausted than members of other helping professions (F(1, 929) = 16.801, p < 0.001). In the development of vital exhaustion, we could attribute a greater predictive effect to the following variables: change in the quality of sleep ( β = 0.292, p < 0.01), change in family-work balance ( β = –0.238, p < 0.01), and subjective health ( β = –0.201, p < 0.01). We could attribute a moderate correlation between changes in the frequency of meals and changes in sleep quality (χ 2(4, n = 931) = 144.8, p < 0.001), and changes in family-work balance and changes in sleep quality (χ 2(12, n = 788) = 171.4, p < 0.001). Conclusions: Proper quality and quantity of sleep, regular meals, and physical activity not only have preventive significance but they also have a stabilizing effect in acute crises. Work conditions and communication at work can have a major influence on wellbeing. Therefore beyond the individual factors employers also play an important role to maintain their employees’ wellbeing.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Sándor Rózsa
,
György Purebl
,
Éva Susánszky
,
Natasa Kő
,
Erika Szádóczky
,
János Réthelyi
,
Ildikó Danis
,
Árpád Skrabski
, and
Mária Kopp

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak.

Restricted access