Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for :
- Author or Editor: Ilona Barkóczi x
- Behavioral Sciences x
- Refine by Access: All Content x
A tanulmány a Wason-féle kártyaszelekciós feladat főbb problémáival foglalkozik, amelyet 1966 óta folyamatosan vizsgálnak, mert a kutatók tucatjai nem képesek megmagyarázni, hogy az embereknek mintegy 90%-a miért nem tudja megoldani ezt az egyszerű feladatot a logikai norma szerint. Röviden vázol néhány általános és speciális szabályelméletet a kudarcokkal és az elméletek között folyó vitákkal. Már a reménytelenség jelei mutatkoznak, de újabban úgy látszik, hogy a Johnson-Laird mentális modell elmélet nyer alátámasztást két különböző forrásból. Az egyik a pszichofiziológiából ered: miközben a személyek absztrakt deduktív feladatokat oldanak meg, PET- és fMRI-adatok bilaterális vagy jobb oldali parietális aktivációt mutatnak az aktivációs mintázatban, amely térileg organizált mentális működésre utal. A másik egyéni különbségek tanulmányozásából ered: egyes emberek azon képessége, hogy alternatív modelleket generáljanak, korrelál absztrakt következtetési feladatokban nyújtott teljesítményükkel, és ez a mentális modell elmélet lényege.
A szerző az eddig folytatott kreativitásvizsgálatok eredményeit összegzi abból a szempontból, hogy milyen összefüggésben lehet akár a hétköznapi életben megjelenő, akár a kiemelkedő alkotók kreativitása az optimizmussal, egészséggel és szubjektív jólléttel. Levezetései szerint mindkét típusú kreativitás valószínűleg együtt jár az optimizmussal – kivéve a művészek esetét, mert erre a következtetésre utaló eredményeket nem talált a szerző. A köznapi kreativitás és a szubjektív jóllét együttjárása azonban valószínűsíthető.
Absztrakt
A tanulmány alapkérdése, hogy az alábbi nem-logikus gondolkodást igénylő problémák megoldásaiban szétválnak-e a verbális és a téri-vizuális problémák vagy nem. A problémák a következők: 1) négytagú A:B::C:D típusú analógiák, 2) vizuális és 3) verbális kreativitástesztek, 4) vizuális és 5) verbális belátásos problémák, 6) térszemléletteszt, 7) hasonlósági ítéletek mély struktúrájukban analóg sztoriproblémák között (pl. orvos-daganat-probléma) páros összehasonlítással, 8) az analóg és a kontroll nem analóg sztoriproblémák ítéletei közötti különbség. Négy probléma emelkedett ki egymással erősen szignifikáns korrelációban: a négytagú analógiák, a térszemléletteszt, a verbális és a vizuális belátásos problémák. Ugyanezek alkottak közös faktort. Ezek mellett gazdag alacsonyabb szintű, de még erősen szignifikáns kapcsolati hálózat alakult ki. A közvetett és a közvetlen kapcsolatok feltárása céljából parciális korrelációkat számoltunk egyenként a négytagú analógiákkal, a térszemléletteszttel és a verbális belátásos problémákkal. Az eredmények szerint közvetlen kapcsolatok maradtak az előbbi négy probléma között, kivéve a vizuális belátásos problémák és a négytagú analógiák közöttit. A kreativitástesztek legtöbb kapcsolatát a négytagú analógiák közvetítették, de megmaradt a közvetlen kapcsolat a vizuális kreativitás és a hasonlósági ítéletek, plusz a különbség között. A vázolt összefüggésekből arra következtethetünk, hogy az ilyen komplex, nehéz problémák/feladatok megoldása során a téri-vizuális és a nyelvi feldolgozás szorosan együttműködik.
Absztrakt
E feltáró jellegű tanulmányban a szerzők hét problématípus megoldásában egyéni különbségeket kívántak föltárni. A vizsgált csoportok fő jellemzői: 1) A matematika szakos egyetemi hallgatók kiválóak voltak a vizuális belátásos problémákban és a térszemlélettesztben. Ők tudták a legélesebben differenciálni az analóg és nem analóg sztoriproblémákat, és legjobbak voltak a két sztoriprobléma közös konvergencia megoldásában. Tehát ők főként vizuális lények. 2) A történelem szakos egyetemi hallgatók legjobbak a négytagú analógiákban és a verbális kreativitásban, de negatív csúcs jellemezte vizuális belátásos problémamegoldásukat. Az analóg problémák közös megoldásában másodikak a matematikusok mögött. Ők főként intelligens verbális személyek. 3) A gimnazisták profilja mind a hat probléma megoldásában egyenletesen magas szintet mutat, de rosszul differenciálnak az analóg/nem analóg sztoriproblémák között. Úgy tűnik, ez a csoport több irányba nyitott. 4) A szakközépiskolások profilja egyenletesen alacsony szintet mutat az átlag alatt. Az analóg/nem analóg sztoriproblémák között rosszul differenciálnak, így azok közös megoldásának mértéke elhanyagolható. A profilok föltárásával úgy véljük, jelentősen kiterjesztettük a kognitív képességek vizsgálati körét.
