Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • Author or Editor: István Nagy x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A Rhodococcus fajok változatos metabolikus képességeik, robosztus sejtfelépítésük, és hidegtűrésük révén meghatarozó környezetvédelmi, ipari és biotechnológiai objektumokká kezdenek válni. Kiemelkedő szerepük van az aromás szénhidrogének, klórozott fenolok, szterolok, peszticidek, valamint a lignin, a kőszén, és a nyersolaj atalakításában, lebontásában. E különleges szubsztrátok átalakításában az oxigenáz (CYP450), dioxigenáz, dehidrogenáz, hidroxiláz, hidroláz, dehalogenáz stb. enzimek nagy mennyiségben és variációban történő előfordulása játszik lényegi szerepet, de nem elhanyagolható a rodokokkuszok rendkívüli oldószer-toleranciája, és az egy sejten belül megsokszorozódott gének ko-regulációjának, és néhány természetes emulgeátor szintezisének a képessége sem. Jelen közleményben a R. erythropolis NI86/21 talajbaktérium mezőgazdasági biotechnológia/mikrobiológia tárgyú kutatásainkat foglaltam össze. Ezek közül három téma mutatkozik a gyakorlatban is hasznosíthatónak. A bioantidótum és az ehhez rokon fitoremediációs eljárások a peszticidek és az ipari szennyező anyagok által okozott környezeti terhelést csökkentik. A másik igéretes terület a R. erythropolis NI86/21 thcF génjével transzformált Arabidopsis thaliana növényben termelt természetes fungicid tanulmányozása, mely azt hivatott eldönteni, hogy e (máig azonosítatlan) vegyületnek van-e létjogosultsága a mezőgazdasági gyakorlatban. A harmadik, inkább ipari/bioremediációs jellegű kutatási irány a rodokokkuszok kapszulázása és felhasználása olyan szennyezett talajok és felszini vizek tisztítására, ahol a szennyező anyagok kis koncentrációban, de folyamatosan kerülnek a környezetbe, és ennek megfelelően arra van szükség, hogy a rodokokkusz sejtek állandóan jelen legyenek a biotópban.

Restricted access

Ebben az összefoglaló cikkben bemutatjuk, hogy a ma már széleskörűen alkal-mazott nanoméretű fém-oxidok milyen hatással lehetnek a talajban élő mikroorga-nizmusokra. A nanoméretű fém-oxidok felhasználásuk során közvetlenül és közve-tetten is bekerülhetnek a talajba.

A leginkább alkalmazott és ezért környezeti kockázat szempontjából is leggyak-rabban vizsgált fém-oxidok a nZnO, a nTiO2, a nSiO2, az nAl2O3 és a nCuO. A nanoanyagokat alkalmazhatják a mezőgazdaságban is, elsősorban növényvédelmi célból. A félvezető fém-oxidokat a peszticidek lebontására is használhatják a fotokatailitikus tulajdonságuk miatt.

A talajbaktériumokra kifejtett hatásokat számos közlemény vizsgálja. Jelentősé-gük nagy, mivel alapját képezik a táplálékhálózatnak és az elsődleges szereplői a globális biogeokémiai körforgalmaknak. A táplálékláncban betöltött helyzetük mi-att szerepük lehet a fém-oxidok felhalmozódásában is, tehát mindenképp jól alkal-mazhatóak tesztszervezettként toxikológiai vagy ökotoxikológiai vizsgálatokban. A kísérletek nagyon különböző eredményeket hozhatnak függően a tesztfajtól, a használt módszertől, illetve az anyag kémiai összetételétől, mivel a nanoanyagok vizsgálatára még nem születtek egységes tesztszabványok.

A vizsgált fém-oxidok általában a baktériumok közösségének összetételére és diverzitására gyakorolnak hatást. A nZnO bakteriosztatikus hatást fejt ki vizsgált baktérium fajokra, a legtöbb kísérletben erősebb hatása volt, mint nagyszemcsés megfelelőjének ugyanabban a koncentráció tartományban.

A nTiO2 hatását egyes irodalmi adatok szerint az UV fény jelenléte befolyásolta, ennek hiányában csökken az anyag toxicitása. Ezen felül a nTiO2 hatása a talaj pH-jától és szerves anyag tartalmától is függ. A titán-dioxid is bakteriosztatikus hatást fejt ki a baktérium közösségekre. A két anyag közül azonos koncentrációban alkal-mazva a nZnO toxikusabb. A nCuO ugyanakkor mind a nZnO-nál, mind a nTiO2-nál toxikusabbnak bizonyult a kísérletek alapján.

A talajban élő mikroszkopikus gombafajoknál nem egyértelmű a nanoszemcsés anyagok hatása, a tesztfajok különböző érzékenysége és a módszertani eltérések miatt az eredmények különbözőek. A nZnO-ra a legérzékenyebb faj a Penicillium expansum, 61–91%-os növekedés gátlással. Az arbuszkuláris mikorrhiza fajoknál a nagyobb dózisban (3,2 mg·kg−1) adott nFeO szignifikáns kolonizáció csökkenést okoz.

Az eddigi kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a talaj mikroorga-nizmusait nagyrészt negatívan befolyásolják a nanoméretű fém-oxidok és egyértel-műen toxikusak is lehetnek a különböző baktérium- és gombafajokra. Mindenképp érdemes azonban vizsgálni a talaj mikro-, mezo- és makrofaunájára gyakorolt hatá-sokat is, hogy ezeken keresztül teljes képet kapjunk a nanoméretű fém-oxidoknak a talaj közösségekre kifejtett toxicitásáról.

A nanoanyagok talajba jutó mennyisége előreláthatólag növekszik majd a jövő-ben, tekintettel arra, hogy ezek előállítása és felhasználása egy dinamikusan fejlődő ágazat. Mivel a nanoanyagok nem kizárólag a szennyvizekből és hulladékból kerül-hetnek a környezetbe, hanem közvetlen mezőgazdasági felhasználás révén is, fontos tudnunk, hogy milyen káros hatásokkal kell számolnunk, végső soron ezek a folya-matok közvetett módon az ember jólétét, a környezet és az élelmiszerlánc biztonsá-gát is befolyásolhatják.

Restricted access

The objective of the work was to determine the influence of working pressure and working speed on drop tracks size and changes in flow rate of flat fan nozzles. New nozzles and nozzles after laboratory wear were tested. The influence of nozzles wear on drop tracks size was tested. It was found that the increase in liquid flow rate resulted in higher values of mean diameter of the droplet track. The increase in working pressure or working speed causes decrease in drop tracks size and reduction in merging of droplets on sprayed surface. The increase of the wear was followed by increased coverage rate. This phenomenon is especially dangerous when using nozzles with a considerable wear for agricultural spraying since this causes ecological threat to environment.

Restricted access

Krónikus toxicitási vizsgálatokat végeztünk laboratóriumban a közönséges televényféreg (Enchytraeus albidus) faj segítségével egy 1991 tavaszán beállított mikroelem-terhelési szabadföldi tartamkísérlet szántott rétegébol származó talajokon. Hét elem - a Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn és a Se - hosszú távú hatásait teszteltük a faj mortalitásán és reprodukciós képességén. A kísérletben alkalmazott elemeknek (Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn, Se) a talajba kerülésüket követoen 7 évvel is van kimutatható hatása a toxicitási tesztekben vizsgált paraméterekre. Megállapítottuk, hogy a szelén növekvo koncentrációi a mortalitást és a reprodukciós képességet is szignifikánsan csökkentik. A vizsgált talajtípuson a LOEC érték 2 mg/kg NH4-acetát + EDTA-oldható Se volt. A legmagasabb koncentrációban (810 kg/ha) kijuttatott hat nehézfém (Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn) hét évvel a kezelés után a közönséges televényféreg mortalitására nincs statisztikailag igazolható hatással, ugyanakkor a reprodukciós képességet szignifikánsan csökkentik. Alacsonyabb koncentrációban (270 kg/ha) statisztikailag kimutatható hatása már csak a cinknek van, amely a reprodukciós képességet csökkenti.

Restricted access
Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica
Authors: József Vuts, István Szarukán, Zsolt Marczali, Éva Bálintné Csonka, Antal Nagy, Arnold Szilágyi, and Miklós Tóth

Abstract

Pollen beetles (Coleoptera: Nitidulidae) rank among the most important pests of oilseed rape (Brassica napus). For their timely detection in early spring, yellow sticky or water pan traps are used; however, it has been suggested that the addition of chemical lures to attractive visual cues could improve trap efficacy. During the course of field trials in Hungary, we have developed a 3-component synthetic floral lure consisting of (E)-anethol + (E)-cinnamyl alcohol + (E)-cinnamyl acetate, which attracted large numbers of pollen beetles into large capture-capacity fluorescent yellow funnel traps. There was no apparent difference between the pollen beetle species Brassicogethes aeneus F. 1775 (earlier Meligethes aeneus), Brassicogethes viridescens F. 1775, Brassicogethes coracinus Sturm 1845 and Fabogethes nigrescens Sturm 1845 in their responses to the 3-component lure, which can therefore be used to trap all of them. Funnel traps with the new ternary floral lure were more efficient in catching beetles than those with lures containing 2-phenethyl isothiocyanate, a previously described plant-derived attractant for pollen beetles. However, the effect of the addition of the isothiocyanate to the ternary blend was not completely clear from these experiments and thus requires further studies.

Open access