Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • Author or Editor: István Nagy x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A Rhodococcus fajok változatos metabolikus képességeik, robosztus sejtfelépítésük, és hidegtűrésük révén meghatarozó környezetvédelmi, ipari és biotechnológiai objektumokká kezdenek válni. Kiemelkedő szerepük van az aromás szénhidrogének, klórozott fenolok, szterolok, peszticidek, valamint a lignin, a kőszén, és a nyersolaj atalakításában, lebontásában. E különleges szubsztrátok átalakításában az oxigenáz (CYP450), dioxigenáz, dehidrogenáz, hidroxiláz, hidroláz, dehalogenáz stb. enzimek nagy mennyiségben és variációban történő előfordulása játszik lényegi szerepet, de nem elhanyagolható a rodokokkuszok rendkívüli oldószer-toleranciája, és az egy sejten belül megsokszorozódott gének ko-regulációjának, és néhány természetes emulgeátor szintezisének a képessége sem. Jelen közleményben a R. erythropolis NI86/21 talajbaktérium mezőgazdasági biotechnológia/mikrobiológia tárgyú kutatásainkat foglaltam össze. Ezek közül három téma mutatkozik a gyakorlatban is hasznosíthatónak. A bioantidótum és az ehhez rokon fitoremediációs eljárások a peszticidek és az ipari szennyező anyagok által okozott környezeti terhelést csökkentik. A másik igéretes terület a R. erythropolis NI86/21 thcF génjével transzformált Arabidopsis thaliana növényben termelt természetes fungicid tanulmányozása, mely azt hivatott eldönteni, hogy e (máig azonosítatlan) vegyületnek van-e létjogosultsága a mezőgazdasági gyakorlatban. A harmadik, inkább ipari/bioremediációs jellegű kutatási irány a rodokokkuszok kapszulázása és felhasználása olyan szennyezett talajok és felszini vizek tisztítására, ahol a szennyező anyagok kis koncentrációban, de folyamatosan kerülnek a környezetbe, és ennek megfelelően arra van szükség, hogy a rodokokkusz sejtek állandóan jelen legyenek a biotópban.

Restricted access

Ebben az összefoglaló cikkben bemutatjuk, hogy a ma már széleskörűen alkal-mazott nanoméretű fém-oxidok milyen hatással lehetnek a talajban élő mikroorga-nizmusokra. A nanoméretű fém-oxidok felhasználásuk során közvetlenül és közve-tetten is bekerülhetnek a talajba.

A leginkább alkalmazott és ezért környezeti kockázat szempontjából is leggyak-rabban vizsgált fém-oxidok a nZnO, a nTiO2, a nSiO2, az nAl2O3 és a nCuO. A nanoanyagokat alkalmazhatják a mezőgazdaságban is, elsősorban növényvédelmi célból. A félvezető fém-oxidokat a peszticidek lebontására is használhatják a fotokatailitikus tulajdonságuk miatt.

A talajbaktériumokra kifejtett hatásokat számos közlemény vizsgálja. Jelentősé-gük nagy, mivel alapját képezik a táplálékhálózatnak és az elsődleges szereplői a globális biogeokémiai körforgalmaknak. A táplálékláncban betöltött helyzetük mi-att szerepük lehet a fém-oxidok felhalmozódásában is, tehát mindenképp jól alkal-mazhatóak tesztszervezettként toxikológiai vagy ökotoxikológiai vizsgálatokban. A kísérletek nagyon különböző eredményeket hozhatnak függően a tesztfajtól, a használt módszertől, illetve az anyag kémiai összetételétől, mivel a nanoanyagok vizsgálatára még nem születtek egységes tesztszabványok.

A vizsgált fém-oxidok általában a baktériumok közösségének összetételére és diverzitására gyakorolnak hatást. A nZnO bakteriosztatikus hatást fejt ki vizsgált baktérium fajokra, a legtöbb kísérletben erősebb hatása volt, mint nagyszemcsés megfelelőjének ugyanabban a koncentráció tartományban.

A nTiO2 hatását egyes irodalmi adatok szerint az UV fény jelenléte befolyásolta, ennek hiányában csökken az anyag toxicitása. Ezen felül a nTiO2 hatása a talaj pH-jától és szerves anyag tartalmától is függ. A titán-dioxid is bakteriosztatikus hatást fejt ki a baktérium közösségekre. A két anyag közül azonos koncentrációban alkal-mazva a nZnO toxikusabb. A nCuO ugyanakkor mind a nZnO-nál, mind a nTiO2-nál toxikusabbnak bizonyult a kísérletek alapján.

A talajban élő mikroszkopikus gombafajoknál nem egyértelmű a nanoszemcsés anyagok hatása, a tesztfajok különböző érzékenysége és a módszertani eltérések miatt az eredmények különbözőek. A nZnO-ra a legérzékenyebb faj a Penicillium expansum, 61–91%-os növekedés gátlással. Az arbuszkuláris mikorrhiza fajoknál a nagyobb dózisban (3,2 mg·kg−1) adott nFeO szignifikáns kolonizáció csökkenést okoz.

Az eddigi kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a talaj mikroorga-nizmusait nagyrészt negatívan befolyásolják a nanoméretű fém-oxidok és egyértel-műen toxikusak is lehetnek a különböző baktérium- és gombafajokra. Mindenképp érdemes azonban vizsgálni a talaj mikro-, mezo- és makrofaunájára gyakorolt hatá-sokat is, hogy ezeken keresztül teljes képet kapjunk a nanoméretű fém-oxidoknak a talaj közösségekre kifejtett toxicitásáról.

A nanoanyagok talajba jutó mennyisége előreláthatólag növekszik majd a jövő-ben, tekintettel arra, hogy ezek előállítása és felhasználása egy dinamikusan fejlődő ágazat. Mivel a nanoanyagok nem kizárólag a szennyvizekből és hulladékból kerül-hetnek a környezetbe, hanem közvetlen mezőgazdasági felhasználás révén is, fontos tudnunk, hogy milyen káros hatásokkal kell számolnunk, végső soron ezek a folya-matok közvetett módon az ember jólétét, a környezet és az élelmiszerlánc biztonsá-gát is befolyásolhatják.

Restricted access

The objective of the work was to determine the influence of working pressure and working speed on drop tracks size and changes in flow rate of flat fan nozzles. New nozzles and nozzles after laboratory wear were tested. The influence of nozzles wear on drop tracks size was tested. It was found that the increase in liquid flow rate resulted in higher values of mean diameter of the droplet track. The increase in working pressure or working speed causes decrease in drop tracks size and reduction in merging of droplets on sprayed surface. The increase of the wear was followed by increased coverage rate. This phenomenon is especially dangerous when using nozzles with a considerable wear for agricultural spraying since this causes ecological threat to environment.

Restricted access

Krónikus toxicitási vizsgálatokat végeztünk laboratóriumban a közönséges televényféreg (Enchytraeus albidus) faj segítségével egy 1991 tavaszán beállított mikroelem-terhelési szabadföldi tartamkísérlet szántott rétegébol származó talajokon. Hét elem - a Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn és a Se - hosszú távú hatásait teszteltük a faj mortalitásán és reprodukciós képességén. A kísérletben alkalmazott elemeknek (Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn, Se) a talajba kerülésüket követoen 7 évvel is van kimutatható hatása a toxicitási tesztekben vizsgált paraméterekre. Megállapítottuk, hogy a szelén növekvo koncentrációi a mortalitást és a reprodukciós képességet is szignifikánsan csökkentik. A vizsgált talajtípuson a LOEC érték 2 mg/kg NH4-acetát + EDTA-oldható Se volt. A legmagasabb koncentrációban (810 kg/ha) kijuttatott hat nehézfém (Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn) hét évvel a kezelés után a közönséges televényféreg mortalitására nincs statisztikailag igazolható hatással, ugyanakkor a reprodukciós képességet szignifikánsan csökkentik. Alacsonyabb koncentrációban (270 kg/ha) statisztikailag kimutatható hatása már csak a cinknek van, amely a reprodukciós képességet csökkenti.

Restricted access
Pollack Periodica
Authors: László Pusztai, Balázs Kocsi, István Budai, and Lajos Nagy

Abstract:

A key role of production managers at manufacturing companies is to make economy-based decisions related to production scheduling. If the production is subject to uncertain factors, like human resource or lack of standardization, production planning becomes difficult and calls for advanced models that are tailored to the manufacturing process. This research investigates a real furniture manufacturing system from both managerial and materialflow points of view. Statistical simulation was run on the manufacturing process, where the possible production structures were given. ANOVA analysis was calculated in order to identify those activities that have the most significant influence on the profit.

Open access

A COVID–19 patológiája.

Halálok SARS-CoV-2-fertőzésben: vírusfertőzésben vagy vírusfertőzéssel?

Pathology of COVID-19.

Cause of death in SARS-CoV-2 infection: viral infection or other chronic diseases with SARS-CoV-2 (death “in” or “with” COVID-19)
Scientia et Securitas
Authors: Zsuzsa Schaff, Krisztina Danics, Adrián Pesti, Gábor Lotz, Tibor Várkonyi, Deján Dobi, István Vályi-Nagy, Klára Törő, Tibor Glasz, and András Kiss

Összefoglaló. A SARS-CoV-2-pandémia óta a Semmelweis Egyetemen és egyéb intézményekben rendszeresen végeznek boncolásokat, melyek feltárták a COVID–19 jellegzetességeit. A legsúlyosabb kép a tüdőben mutatkozik, melynek légtelensége változó kiterjedésű, oka összetett, így tüdővizenyő, fehérjében gazdag izzadmány, az erek vérrög okozta elzáródása és gyulladás. A szív, a vese, az agy és a máj változó mértékben érintett, érrögösödés, elhalás, degeneratív elváltozások mutatkoznak. A SARS-CoV-2-vírus fehérjéi (tüske, nukleokapszid) és a vírus genetikai anyaga (RNS) kimutatható az egyes szervekben, leginkább a tüdőben. Klinikopatológiai elemzéssel megállapítható, hogy a halál a SARS-CoV-2-fertőzés mint közvetlen kórok következménye, vagy egyéb krónikus megbetegedés, melyet súlyosbított a SARS-CoV-2-fertőzés, vagy a halál a vírusfertőzéstől függetlenül következett be.

Summary. Since the beginning of the Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus-2 (SARS-CoV-2) pandemic with substantial mortality, serial autopsies at the Semmelweis University Budapest Hungary and other institutions revealed the most characteristic pathological changes and cause of death of patients in Coronavirus Disease-19 (COVID-19). The virus primarily affects the respiratory system and the most severe alterations can be seen in the lungs. The most characteristic changes, however, are non-specific, as the atelectasis of various extents and severe congestion. The alveoli are filled with edema fluid, protein-rich alveolar exudates, often forming hyalin membranes. Diffuse alveolar damage (DAD) can be noted, which have exudative and fibroproliferative forms. The desquamated alveolar epithelial and inflammatory cells which fill the alveolar spaces further block the oxygen transportation, causing hypoxia and induces ventilation problems. Vascular thrombosis and emboli coming from thrombotic vessels from other organs, might involve the small and larger vessels are common findings in COVID-19 sometimes associated with vasculitis. Extended hemorrhages and giant cells are common findings too. Superimposed bacterial infection might cause purulent bronchopneumonia. Aspiration pneumonia, in which remnant of food and parts of filters etc might be present in the bronchi, causing acute bronchopneumonia, occurs specially in intubated patients. Other organs such as the heart, kidneys, the central nervous system and the liver are similarly, though less severely involved by thrombosis, necrotic and degenerative changes. Myocardial fibrosis is common, however usually associated with previous chronic diseases similarly to the findings in the kidneys. Liver steatosis is common, partly as the result of infection, however treatment and previous liver diseases could be in the background too. Smaller and larger cerebral bleedings, cerebral infarcts of various sizes are detected often. The protein components (spike and nucleocapside) of the SARS-CoV-2 could be demonstrated by immunohistochemical methods and the RNA genome of the SARS-CoV-2 by in situ hybridization in several organs, with highest amounts in the lungs. Clinicopathological analyses effectively determine whether the cause of death in SARS-CoV-2 infection had been the direct result of the infection, or any other previously known chronic disease, which had been superposed by the viral infection. However, in certain cases, the death might not be associated with the SARS-CoV-2 infection. The correct determination of the cause of death of the patients with COVID-19 is by consultation between clinicians and pathologists.

Open access