Search Results
You are looking at 1 - 10 of 26 items for :
- Author or Editor: János Kállai x
- Behavioral Sciences x
- Refine by Access: All Content x
Valóság és fikció: Téri tájékozódás fizikailag valós és computer által létrehozott virtuális környezetben
Reality and fiction: Spatial orientation in real and computer-generated virtual environment
Az összefoglaló rövid áttekintést ad a téri tájékozódás kognitív idegtudományi kutatásának előzményeiről, bemutatja meghatározó egyéniségeit. A neuropszichológiai szemelvények és a helytanulás tudománytörténeti ismertetése után kitér a helyhez kötött emlékezés többdimenziós természetére. A teret különböző modalitású ingerek alkotják, amelyek mind alkotórészei egy történetnek, amit magunk szövünk mások inspirációi alapján. Megvizsgáljuk az egocentrikus-allocentrikus reprezentációk dinamikai változásait, valamint a figyelmi előtér és háttér klinikai vonzatait, a szorongás és a téri navigáció kölcsönhatásait. A felsorakoztatott adatok felhívják a figyelmet a jövő évtizedeket érintő néhány aktuális kérdésre. Hogyan alkalmazkodjunk a tömegesen megjelenő computer által létrehozott valóságokhoz? A tér általános szemlélete mennyiben segíti az én elhatárolódásra vagy fúzióra törekvő automatizmusait? Mit kínál nekünk, szakembereknek a taktilis, auditív, proprioceptív ingereket is alkalmazó fejlettebb virtuális realitás?
A szerző bemutatja, hogy Arizonában a pszichológusképzés a kutatólaboratóriumokra épül, s amellett érvel, hogy a pszichológusoknak a társszakmákban is végzettséget kell szerezniük - ugyanakkor hiányolja az amerikai képzésből a pszichodinamikus szemléletet.In Arizona, education in psychology is based on research labs. The author argues for second degrees is related fields. He points out the lack of psychodynamic point in American training.
A szorongásos zavarok különböző pszichoterápiás módszerekkel eredményesen kezelhetők. A kezelési útmutatók, az egyénre szabott diagnosztika és ellátás mellett, a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés kombinációját javasolják. A lelki zavarok kezelésének bemeneti és kimeneti paraméterei, minőségi és mennyiségi összetevői_,
A szorongásos zavarok biopszichológiai természetéről szóló tudományos beszámolók megerősítik azt az álláspontot, miszerint a szorongás nem a hibásan működő agy terméke, hanem olyan interperszonális kapcsolati zavar, mely jelentősen befolyásolja azoknak az idegrendszeri hálózatoknak a működését, melyek hozzásegítik a személyt a kellemes és a ke__
A komputer által létrehozott virtuális valóság pszichológiai mechanizmusai: téri reprezentációs sajátosságok
Psychological mechanism in computer generated virtual reality: spatial representation features
The increased interest in health care- and educational activities carried out in virtual reality (VR) brought about the need to discuss certain psychological frameworks of interpretation concerning VR. My summary relies on special literature and partly on our own research work. It aims to define special terms such as immersion and presence that concentrates on presenting those mental models of VR, which comprise components of spatial representation. The overview introduces the concept of multisensory coherence, conscious being there, attachment to and detachment from the digital world, and different forms of affordances. In the Application chapter I primarily present a few of those VR-based processes that may be more widely applied in the future in health care and education in Hungary as well. The interest in digital education and health service has its own contradictions. There are fears that the personal contact between medical practitioners and clients or teachers and students will be lost. On the other hand, there is an increasing demand for the introduction of new methodologies, thus dialogues are inevitable. The more reliable and efficient application of the new processes may bear considerable mental and financial changes. I hope that my presentation will widen the demands concerning the application of digital technologies, and will draw attention on the need to establish technological and disciplinal infrastructure, which, after critical analysis, is able to alter certain – now contradictional – educational and health care processes. Introducing new VR methodologies should be a joint venture of research and practice.
A szervezet biológiai folyamataiba való gyógyászati beavatkozás célja az életminőség javítása, az egészség helyreállítása. Ebből adódóan kiemelt fontosságú a megfelelő indikációra épített beavatkozás megválasztása, a terápiás effektus többoldalú elemzése és az egészséges életvitelt lehetővé tevő rehabilitáció megtervezése. A bemutatott összefoglaló kritikus áttekintést ad a menopauza időszakában az ösztrogén hormon hiányának következtében jelentkező tünetek kezelésekor alkalmazott hormonterápia szubjektív jólétre és kognitív tevékenységre gyakorolt hatásairól. Részletesen szólunk a hormonterápiát kísérő kognitív változások ellentmondásos természetéről, a nemi hormonok neuroprotektív hatásairól, a hormonális ciklus és a kognitív változások összefüggéseiről, a verbális memória és a téri képességek változásairól, a kontextus tanulás és a nemi hormonok viszonyáról, valamint kiemeljük azokat a alapvető tényezőket, melyeknek ismerete nélkülözhetetlen a hatékony interdiszciplináris team munkával irányított fejlesztő és rehabilitációs programok kialakításában.
Cél: A félelmet keltő helyzetek iránti fogékonyságot vizsgáljuk a szülői magatartásra való visszaemlékezés tükrében egészséges, fiatal felnőtt, egyetemi hallgatók körében. Célunk az elkerülő magatartással kísért félénkség családi szocializációs folyamatainak részleges feltérképezése. Esősorban a szülők nevelési attitűdjéről őrzött reprezentációk és az elkerülő magatartás kapcsolatát elemeztük. Módszerek: 305 egyetemi hallgató (140 nő és 165 férfi, átlagéletkor 22,0 ± 2,0) vett részt a vizsgálatban. Két önkitöltős kérdőívet használtunk: 1. Félelem Felmérő Kérdőív (Fear Survey Schedule – FSS) Agorafóbia-faktorának 13 állítása; 2. „Szülőkkel kapcsolatos gyermekkori emlékek” (Egna Minnen Betraffende Uppfostran – EMBU) kérdőíves értékelő lista, melynek célja, hogy a szülői nevelésre való visszaemlékezést értékelje. Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy van összefüggés a félénkségre épülő elkerülés, agorafóbiás helyzetekkel kapcsolatos fokozott szenzitivitás és a szülői magatartással kapcsolatos emlékek között. Nemek tekintetében a szorongásos zavarok epidemiológiai adatainak megfelelően az agorafóbiás félelmek a lányok esetében statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő (β = –0,176; p = 0,005). A szülői magatartásmódok tekintetében az apa szerető magatartásának hiánya (β = 0,207; p = 0,011), illetve a túlvédő magatartás megléte érzékenyítő tényező (β = 0,214; p = 0,002); az anyai magatartás esetében az anya érzelmi elfogadó magatartása (β = 1,298; p<0,001) állt pozitív kapcsolatban a felnőttkori elkerülő magatartás kialakulásával az agorafóbiás aggodalmakat tartalmazó helyzetekben. Következtetések: Típusos agorafóbiás elkerülési mintázatok tehát nemcsak klinikai szintű szorongás esetében, de sajátos nevelési körülmények következtében egészséges személyeknél is megjelenhetnek. A nevelési körülményekkel kapcsolatos emlékezeti sémák befolyásolják a személyek élményfeldolgozási módjait. Számos érzékenyítő tényezőt azonban nem vizsgáltunk, és a normál személyek vizsgálata is határt szab az eredmények értelmezésének. A felvázolt elméleti modellek az elkerülő magatartás további vizsgálati alapját képezhetik.
Az alábbi összefoglaló BOTVINICK és COHEN (1998) a testélményzavarok diagnosztikájában szerzett tapasztalatai alapján konstruált „Műkéz Illúziót“ mutatja be. A testélmény kiindulópontja a személyes szenzomotoros tapasztalatokból származó testséma, mely a testképpel való integrációban hozza létre az identitás és a sajáttestélmény ötvözetét. Adódnak azonban olyan neuropszichológiai zavarok, pszichiátriai betegségek vagy normál tudatállapotban is felbukkanó jelenségek, melynek során az ember úgy érzi, mintha a teste nem lenne az övé, más esetben pedig azt érzi, hogy saját testének egyes részei elszakadnak tőle, deperszonalizálódnak. A testkép és a testséma mindennapi élethelyzetben is disszociálódhat. Ilyenkor a test más részeihez mérten megváltozik egy-egy testrész hőmérséklete, fájdalomküszöbe és a környezeti toxinokra adott immunválasz mértéke.A bemutatandó „Műkéz Illúzió“ (Rubber Hand Illusion, RHI) kiváltási körülményei, az élmény nyelvi kifejezésformája és a kiváltás mértékével arányos fiziológiai változások ismerete, véleményünk szerint megnyitja az utat a testélmény patológiák részletesebb kognitív neuropszichológiai elemzéséhez, egészséges, pszichoszomatikus és pszichiátriai betegségektől szenvedő személyek esetében egyaránt. A vizsgálati paradigma kiterjedtebb kutatási felhasználása mélyebb bepillantást enged az empátia és az én és a másik elhatárolódási folyamat megértésébe. Az RHI klinikai alkalmazása hozzájárulhat egyes szelffejlődési zavarok dinamikájának vizsgálatához, valamint lehetővé teszi a kognitív terápiás eszköztár bővítését is.
Egészségpszichológiai kutatások és az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás fejlődése az elmúlt 30 évben Magyarországon
The Last 30 Years in the Development of Health Psychology in Hungary: Research and Care
A tanulmány az egészségpszichológia elmúlt évtizedekben Magyarországon lezajlott szakmai fejlődését tekinti át. A programiaddá személyek felsorolása mellett részletesen tárgyalja a kutatási irányokat és az ellátási gyakorlat meghatározó eredményeit. Kiemelt figyelmet fordít a szakma specifikus fogalmainak bemutatására, a beavatkozások kompetenciaterületeire, valamint az egészségpszichológiai, a magatartás-orvoslás, a pszichoszomatika, a klinikai pszichológia területekkel való kapcsolatának értelmezésére. Bemutatja az új szakmai mentalitás és ellátási lehetőségek kialakulását, és ráirányítja a figyelmet az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás és az egészségfejlesztés kiemelt fontosságú területeire, a társadalmi és mentális fejlődésben betöltött szerepükre. Továbbá szemelvényeket sorol fel a nemzetközi trendekhez való kapcsolódás kiemelkedő hazai eredményeiről. Az egészségügyi finanszírozást és ellátást tervező országos döntéshozók számára a testi, lelki és szociális egészség növelése érdekében javaslatokat fogalmaz meg az egészségpszichológiai ellátás fejlesztéséhez.
The study overviews the development of health psychology in Hungary for the last decades. Besides of the list of the progenitors confers in detail about the research lines and the relevant results of the care and practice. It pays attention to the introduction of the profession-specific concepts and the competence areas of the interventions, furthermore the interpretation of the relationship between health psychology, behavioral medicine, psychosomatic medicine, and clinical psychology. Presents the new mentality and .form of care and highlights the role of the significance of applied psychology and health development in social and mental advancement. Furthermore, specifies a collection from the Hungarian outstanding research data related to relevant international trends. The study contains some proposal for the governmental decision-makers that provides a chance for the health psychological services to develop better bio-psycho-social health in our country.
