Search Results
You are looking at 1 - 10 of 22 items for
- Author or Editor: János Krähling x
- Refine by Access: All Content x
The Lutheran church in Kecskemét (1861-1863) is an outstanding product of romantic church architecture in Hungary. Very little is known of the circumstances of construction because the congregation’s archives perished. A comprehensive project of the National Scientific Research Fund (OTKA) conducted an exploratory research as a result of which the construction of the church, its architectural values and effect can be reinterpreted. Several attempts have been made to trace and evaluate the Central European analogies of the church, which were found in the sphere of Viennese historicism, first of all within the influence of Theophil Hansen’s architecture. The centralized spatial layout of the Kecskemét church adopts one of the fundamental ground-plans of Protestant church architecture, which was gradually pushed into the background amidst attempts to formulate the normative definition of “christian” style church architecture in the second half of the 19th century. The design of the church displays the influence of the Schinkel School, first of all through the obvious parallels in the Prussian Lutheran pattern collection edited by Karl August Soller. As regards Ybl’s romantic output, the analysis of the building enables scholarship to interpret the organically interlaced tendencies of adaptation and invention. It was built after the parish church in Fót; while in the latter the multiple effects of European precedents and analogies can be explored, in the Kecskemét church — and several other buildings — the Schinkel legacy characterizing Protestant church architecture can be observed. The church represents an important type of the church architecture of Hungarian romanticism with repercussions in the early 20th century as well.
A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke konferenciát szervezett 2012. december 6–7-én Guzsik Tamás emlékére, születésének 65., halálának 10. évfordulóján. Életpályája egyedüli munkahelye volt a tanszék, ahol kiváló oktató- és kutatómunkát végzett. Hivatásának tekintette az építészettörténet-oktatást, amelyet a hallgatóság és a szakma kitüntetésekkel, 1996-ban Ybl-díjjal is honorált. Számos egyetemi jegyzetet írt, amelyek új kérdéseket felvetve szemléletformáló tanári kvalitásait is megmutatják. Fő kutatási területe volt a középkor építészettörténete. Kutatási eredményei új megközelítésbe helyezték a pálos és a ciszterci rend építészetét. Sokat tett Örményország történeti építészetének megismertetéséért, szerepének meghatározásáért az európai építészettörténetben. A középkor építészetének kutatása kapcsán dolgozta ki annak a tantárgynak a rendszerét, amely a történeti szakrális tereket funkcióik alapján tárja fel. A „Szakrális terek funkcióelemzése” című jegyzet az elmúlt kétezer év építészetét mutatja be a szakrális funkciók változása szerint. Műemléki topográfiai kutatásai módszertani szempontból is kiemelkedőek.A konferencia első részében a résztvevő építészettörténészek — elsősorban a középkor építészetét kutató építészek, régészek, művészettörténészek — és tanítványok Guzsik Tamás munkásságának főbb kutatási területeit követve mutatták be kutatási eredményeiket, a második részben — a legendás tanár tehetséggondozás iránti elkötelezettségéről is emlékezve - a tanszék doktoráns hallgatói és konzulensei, illetve egykori kollégái tartottak előadásokat aktuális kutatásaikról és elért eredményeikről. A konferencia sikere, a jelentős szakmai érdeklődéssel kísért előadások és a tanszék gazdag hagyományai alapján megfogalmazódott az igény, hogy az esemény tematikus elvét követve a jövőbeni hasonló konferenciák rendszeres sorozattá szerveződjenek.
A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke konferenciát szervezett Szentkirályi Zoltán, a tanszék kivételes műveltségű és nagy tekintélyű professzora tiszteletére, 2014. február 6–7-én, halálának tizenötödik évfordulója alkalmából. Szentkirályi Zoltán tudományos munkásságát a széles körű elméleti és filozófiai alapon kibontakozó építészettörténészi szemlélet határozza meg. Ennek alapja az a következetesen felépített, a tér, tömeg és idő viszonylatában definiált térszemléleti kategóriarendszer volt, amely a világ építészeti és képzőművészeti jelenségeinek értelmezéséhez nyújtott támpontot. Legjelentősebb elméleti tanulmányai és összefoglaló építészettörténeti kötetei ezen az elvi alapon íródtak, amelyet először „A térművészet történeti kategóriái” c. tanulmányban publikált 1967-ben. Építészettörténeti tankönyvei — az építészet történetét röviden összefoglaló, illetve a barokkról szóló mű — számos kiadást értek meg, és ezeket ma is használják a felsőoktatásban. Munkássága — különösen a barokk építészetről szóló írásai és előadásai — építészgenerációk szemléletére hatott iránymutatásként. Munkásságáért 1986-ban Ybl-díjjal, 1998-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. A konferencia első napján a meghívott építészettörténészek — elsősorban az újkor, illetve az építészetelmélet témáit kutató művészettörténészek és építészek — adták elő kutatási eredményeiket, amelyek sokféleképpen kapcsolódtak az ünnepelt munkásságához. A második napon — a korábbi hasonló konferencia gyakorlatát követve — a tanszék doktoráns hallgatói és konzulenseik, továbbá Szentkirályi Zoltán egykori kollégái tartottak előadásokat, aktuális kutatásaikat és elért eredményeiket bemutatva.
Épületkutatás és építészettörténet – Néhány újkori és 19. Századi épülettípus kutatásának módszertana és eredményei
Habilitációs tézisek
Building archaeology and architectural history – Research methodology and results of some early modern and 19th century building types
Habilitation thesis
A címben megidézett kapcsolat a történeti épületkutatás és az építészettörténet között már sok kutatót foglalkoztatott.2 Téziseimben az újkori és 19. századi épülettípusokra vonatkozó vizsgálódásaim során alkalmazott kutatási alapelveket és módszereket kívánom a hazai és nemzetközi szakirodalom összefüggéseinek áttekintésével és kritikájával összegezni, értelmezni, bemutatva és pontokba rendezve a módszertan alkalmazásával elért eredményeimet.
Kiválasztott tíz publikációm alapján megfogalmazott öt tézis az építészeti kutatás különböző léptékeit és értelmezési lehetőségeit mutatja be öt különböző kérdésfelvetés példájával. Mind az öt példában fontos szerepet kap az épületkutatás módszertana a maga sajátos interdiszciplináris megközelítésében, a történeti írott és képi források elemzésével és az azzal szorosan összefüggő épületfelméréssel: az objektumcentrikus, részletkérdésekben elmélyült, egy épületre koncentráló „Bauforschung” szemléletű,3 alakhű felmérésen alapuló kutatástól a regionális-területi szintű építészeti jelenségeket átfogni képes, kisebb léptékű tipológiai és topográfiai kutatáson át az építészet társadalmi vonatkozásait érintő kulturális identitáskérdések megválaszolásáig.
Az ünnepi ülés megnyitója
Opening words of the festive session
Az MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága, valamint az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék közösen ünnepi ülést szervezett, amely tisztelgés a tanszéket korábban vezető két professzor – és a szervező Állandó Bizottság korábbi elnöke – előtt. Istvánfi Gyula 80. és Kalmár Miklós 70. születésnapja alkalmat adott arra, hogy – áttekintve és méltatva gazdag életpályájukat – saját oktatási és kutatási területükhöz illeszkedve néhány aktuális kérdésre fokuszálhassunk. Az előadók témaválasztásával, a 19–20. századi építészetelmélet és műemlékvédelem speciális kutatási kérdéseit érintő előadásokkal e két tudós életműve előtt tisztelgünk.
