Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: József Fodor x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica
Authors:
Dominika Bodnár
,
Orsolya Viczián
,
András Juhász
,
József Fodor
,
Péter G. Ott
, and
Emese Mergenthaler

Abstract

Some jumping plant-lice species are economically important due to their capacity as vectors of phytopathogenic bacteria, for example phytoplasmas. Previous studies have identified 80 jumping plant-louse species from Hungary; however, little is known about their occurrence during winter. To extend our knowledge of overwintering sites of jumping plant-lice in Hungary, we sampled them from conifers in various regions of the country. One of our main objectives was to find Cacopsylla pruni (Scopoli, 1763), the vector of ‘Candidatus Phytoplasma prunorum' during winter.

The period of this study extended from 2014 to 2020 in the winter months. Insects were collected at 18 sampling sites from Borsod-Abaúj-Zemplén county to Somogy county, located at Alsótekeres, Balatonvilágos, Boldogkőváralja, Budakeszi, Fenyőfő, Gyöngyöspata, Kecskemét, Martonvásár, Mátra Mountain, Nagykovácsi, Nagyszakácsi, Páty, Piliscsaba, Somogytúr, Soroksár, Sóskút and Verpelét.

A total of 1,600 jumping plant-louse specimens belonging to 20 species and three families (Psyllidae, Aphalaridae and Triozidae) were collected and identified during the study. In the case of plum psyllid (C. pruni) four shelter sites were identified as new records for Hungary.

The most common species were Trioza remota, Cacopsylla melanoneura, Trioza urticae, Bactericera albiventris, C. pruni and Cacopsylla crataegi.

Open access

Összefoglalás

Az 1960 és 2000 között beállított hazai szabadföldi trágyázási tartamkísérletek adatbázisából származó összefüggésekre alapozva egy új, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszert hoztunk létre. Az új rendszer célja, hogy a lehető legkisebb műtrágyahasználat mellett érjünk el nagy terméseket, és a területegységre jutó nettó jövedelem a lehető legnagyobb legyen. A Nemzetközi Foszfor Intézet (IMPHOS) anyagi finanszírozásával a különböző hazai trágyázási szaktanácsadási rendszerek tesztelését (az új MTA TAKI - MTA MGKI költség-, és környezetkímélő rendszer, a ‘Talajerőgazdálkodás’ integrált rendszer és az intenzív MÉM NAK rendszer) egy hároméves program keretében őszi búza, kukorica és tavaszi árpa növényekkel, három jellegzetes talajon (barna erdőtalaj, csernozjom, réti talaj) végeztük el. A kísérletek első öt kezelése egy klasszikus trágyázási hiánykísérletet reprezentált, amelynek célja a trágyázási szaktanácsadási rendszerek talaj NPK ellátottsági határértéke helyes voltának ellenőrzése volt. Az IMPHOS tesztkísérletek mindhárom talajon, valamennyi növénynél igazolták az MTA TAKI - MTA MGKI költség- és környezetkímélő szaktanácsadási rendszer alapelveinek, műtrágya adag számítási módszerének helyes voltát: Az új MTA TAKI - MTA MGKI rendszer a MÉM NAK intenzív ajánlásával azonos, nagy terméseket eredményezett a MÉM NAK rendszer által javasolt adagok esetenként 40–60%-ának kijuttatása mellett is. Mindezek eredményeképpen, a területegységre jutó legnagyobb jövedelmeket is az új költség- és környezetkímélő rendszer ajánlásaival kaptuk. A szemtermés eredményekről, és a gazdaságossági számításainkról korábbi közleményeinkben számoltunk be. Jelen dolgozatban a diagnosztikai célú növényvizsgálati, talajvizsgálati és NPK mérleg eredményekről számolunk be. Legtöbb esetben, mind a hat szaktanácsadási kezelésben, a búza és tavaszi árpa hajtás, valamint a kukorica levél NPK tartalmak meghaladták a jó ellátottság alsó határát. A növényi NPK tartalmak a ‘Talajerőgazdálkodás’ és a ‘MÉM NAK’ kezelésekben (amelyek nagyobb NPK adagokat javasoltak) legtöbbször nagyobbak voltak, mint az MTA TAKI - MTA MGKI rendszer 4 szintjén kapottak, ugyanakkor a jobb növényi NPK ellátottság a korábbi kezelésekben nem eredményeztek szignifikáns szemtermés többletet. Figyelembe véve, hogy hasonlóan nagy terméseket sokkal kisebb NPK adagokkal lehetett elérni az MTA TAKI - MTA MGKI rendszer és a Talajerőgazdálkodás rendszer ajánlásaival, mint az intenzív MÉM NAK rendszerével, előbbiek mind agronómiai, mind környezetvédelmi, mind gazdaságossági szempontból kedvezőbbek voltak az utóbbinál. A kísérletek 3. éve után a PK mérlegértékekben kimutatott különbségek jó összefüggést mutattak a talajok AL-PK tartalmában megnyilvánuló eltérésekkel.

Restricted access