Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • Author or Editor: József Rácz x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmány az ASI 5. kiadásának (Addiction Severity Index, azaz Addikció Súlyossági Index) európai változatát, az EuropASI magyar fordítását vizsgálta reliabilitás és validitás szempontjából, 234 fo, illegitim droghasználó kliensekbol álló minta alapján, akik a Kék Pont Drog­konzultációs Központ és Ambulancián jelentkeztek kezelésre. A kérdoív reliabilitását item­ana­lí­zissel vizsgáltuk: Cronbach-féle a mutató, item-maradék korreláció, item-totál korreláció. A ská­lák egymás közötti korrelációi a kérdoív belso validitását tükrözik. A kérdoív külso validitását a ke­zelohelyen használt „Elso interjú” (nem validált) eredményeivel történo korrelációk alapján vizsgáltuk. Eredmények: a Súlyossági értékelés (Severity Ratings) adatai és a skálaösszegek (Composite Scores) adatai noha eltéro eredményekhez vezettek az egyes, az ASI által vizsgált életterületeken, az egyes, egymásnak megfelelo területeken korrelációjuk magas volt. A Cronbach-alfa érték mindenütt magas volt. Az item-maradék korreláció 27 té­telbol 22 esetében p< 0,05 szinten szignifikáns volt. Az értelmezheto hat skála (mivel az alkohol-skála­érték mindössze 7 esetben volt számolható az ASI és az Elso interjú alapján) validitása: a drog-, a csa­ládi és szociális-, valamint a pszichiátriai skálaértékek mind a számolt, mind a súlyossági fokozati index esetében magasan korreláltak az Elso interjúból számolt értékekkel. Az orvosi skálaértékek az ASI alapján számolt skálaösszegekkel mutattak magas korrelációt. A jogi és foglalkozási skálák esetében nem szignifikáns, valamint eros negatív korreláció alakult ki. Következtetések: az EuropASI magyar fordításának reliabilitása és validitása a vizsgált populációban jónak bizonyult. Ezt megerosítette adataink összevetése négy külföldi kutatás eredményeivel. A validitásvizsgálat a skálák nagy belso egységességét támasztotta alá. Az „Elso interjú”-val történt összevetésnél tapasztalt, itemek közötti különbségek részben társadalmi-kulturális különbségekkel is magyarázhatók.

Restricted access

Az intravénás droghasználatból fakadó eszköz- és tűmegosztás komoly közegészségügyi következményeket von maga után. Az egészséghit-modell az előbbiekkel kapcsolatos preventív viselkedés leírására alkalmas: Apreventív viselkedés tekintetében racionális döntést feltételez a kockázatos viselkedést folytatók részéről.Vizsgálatunkban e modell használhatóságát tanulmányoztuk magyarországi injekciós droghasználók körében. 121 „utcai”, azaz nem kezelt injekciós droghasználóval készült strukturált interjú, amely a megkérdezettek szociodemográfiai jellemzői mellett injekciós és szexuális kockázati viselkedéseit, valamint az egészséghit-modell összetevőit vizsgálta: a kockázatnak való fogékonyságot, sebezhetőséget, a kockázat súlyosságát, a preventív viselkedés akadályát és előnyeit, valamint az „én­hatékonyságot” tartalmazták. Az eredmények szerint az egészséghit-modell három dimenziója (én­haté­kony­ság, a kockázatirántiészlelt fogékonyság, a preventív viselkedés kivitelezésének nehézsége), valamintahasznált drogok számavolt összefüggésbe hozhatóa_s

Restricted access
Restricted access

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása

Szakirodalmi összefoglalás

Introduction of the interpretative phenomenological analysis (IPA) as a qualitative research method: Literature review

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: József Rácz, Szilvia Kassai, and Judit Nóra Pintér

Szakirodalmi összefoglaló tanulmányunkban az interpretatív fenomenológiai analízist (IPA) mutatjuk be. A módszert elsősorban kvalitatív pszichológiai kutatásokban alkalmazzák. A tanulmányban összefoglaljuk az IPA fenomenológiai és hermeneutikai alapjait. Kiemeljük az IPA idiográfiai alkalmazását, ami egyben a módszer erőssége: részletgazdag bemutatást tesz lehetővé, kis létszámú, homogén vizsgálati személyek esetén. Ismertetjük azokat a különbségeket, amelyek más fenomenológiai módszerektől megkülönböztetik az IPA-t. Bemutatjuk az IPA alkalmazását: a kutatói kérdés, a mintaválasztás, az interjúkészítés és az interjúátiratok fenomenológiai interpretációjának lépései segítségével. Kitérünk a validitás kérdésére és ismertetjük a módszer gyakorlati korlátait (kis minta) és episztemológiai kockázatait (az interpretációnak nincsenek objektíven ellenőrizhető kritériumai). Végül, néhány IPA-kutatást mutatunk be, ezekkel érzékeltetve a módszer kvalitatív pszichológiai használhatóságát: a krónikus betegség tapasztalatát, a pszichoaktív anyaghasználatot, a függőséget és a felépülést. Az IPA középponti témája az énhez, illetve az identitáshoz való viszonyulás változása.

Restricted access

Addiktológiai pszichológia Magyarországon: az elmúlt 30 év áttekintése

Addiction Psychology in Hungary: A Review of the Past 30 Years

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Zsolt Demetrovics and József Rácz

A tanulmány célja az addiktológiai szakterület elmúlt harminc-negyven évének áttekintése, a legfontosabb fejlemények, kutatási területek és eredmények összefoglaló bemutatása. A szerzők az addiktológiai pszichológia történetében három fázist azonosítanak. A 80-as évek kezdeti törekvéseit a 90-es évek közepétől a szakterületjelentős megerősödése és hazai kibontakozása követte, míg a 2000-es évek második felétől már a nemzetközi jelenlét a meghatározó. A történeti összefoglalót követően a szerzők az egyes meghatározó kutatócsoportokat és kutatási irányokat mutatják be, majd a legfontosabb szakmai közéleti fejleményeket ismertetik.

The current review aims to summarise the history of the past thirty to forty years of the addiction field in Hungary and present a summary of the major developments, research fields, and scientific results. The authors identify three phases in the history of Hungarian addiction science. The initial aspirations of the 1980s were followed by a significant strengthening and development of the field.from the mid-1990s. This, however, mainly happened within Hungary, while in the next decade, from the second half of the 2000s, the international presence of the Hungarian addiction research field became more significant. Following the historical summary, the authors present the major research teams and research directions and describe the main policy developments.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Mónika Kissné Viszket, Zsuzsanna Mogyorósy-Révész, and József Rácz
Restricted access

A szintetikus kannabinoid termék használat élménye: interpretatív fenomenológiai analízisen alapuló kutatás

Investigating the experience of using synthetic cannabinoid products — an interpretative phenomenological analysis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Szilvia Kassai, Judit Nóra Pintér, and József Rácz

Elméleti háttér

Az utóbbi években a szintetikus kannabinoid termékek (SZKT), mint új pszichoaktív szerek terjedése a hazai szerhasználók körében új kihívások elé állítják a segítő szakmát és a kutatókat egyaránt. A használók körében végzett vizsgálatok és klinikai tapasztalatok alapján, az SZKT használata együtt jár más szerek esetében nem tapasztalt hatásokkal, újszerű, szokatlan testi és pszichés tünetekkel. Azonban mind hazai, mind nemzetközi téren hiányoznak az olyan kvalitatív kutatások, amelyek az SZKT-használat élményének vizsgálatát, a tapasztalat személyközpontú megismerését célozzák.

Cél

A vizsgálat célja az SZKT-használat élményének feltárása volt egy olyan kvalitatív pszichológiai módszerrel, az interpretatív fenomenológiai analízissel (interpretative phenomenological analysis továbbiakban: IPA), amelynek központjában az egyén tapasztalata és értelmezése áll.

Módszerek

A vizsgálati személyek az IPA kutatási elrendezésének megfelelően kerültek kiválasztásra két drogrehabilitációs intézet kliensei közül. A vizsgálatban hat 20 és 27 év közötti férfi vett részt. Szerhasználatuk (elsődleges SZKT-használat) hossza 2–6 év volt és a vizsgálatot megelőző (legalább) egy hónapban nem használták a szert. A vizsgálat során félig-strukturált interjúkat használtunk, ahol a vizsgálati személyek az SZKT használatából származó élményeiket, tapasztalataikat értelmezték. Az interjúkat az IPA alapján elemeztük; először a megjelenő témákat összegeztük, majd ezek alapján alakítottuk ki az ún. főtémákat.

Eredmények

Az elemzés témái és főtémái képezték az eredményeket. A főtémák az SZKT észlelésére vonatkoznak, amelyet az interjúalanyok „kiszámíthatatlannak” (első főtéma) és „irányítónak” (második főtéma) érzékeltek. Az első főtéma alá a „paranoid észlelés — mindenhol ott van”, „paranoid észlelés — fenyegető veszély”, „kiszámíthatatlan hatások — pozitívból negatívba változó élmények” című témákat soroltuk. A második főtéma alá soroltuk a „kiszámíthatatlan élmények, amelyek az SZKT, mint irányító észleléséhez vezetnek”, „SZKT társas leválasztó hatása” és a „függőségből származó élmények” című témákat.

Következtetések

Az SZKT-használat élménye más szerek használatához képest igen különbözőnek mondható. A kiszámíthatatlanság, a gyorsan negatívba forduló élmények és a szer „irányítása” miatt a használók kevéssé tudják a tapasztalataikat értelmezni, vagy más szerekkel összehasonlítani, ami nehézséget jelent a kezelés során. Ez az élményszerveződés egyfajta magyarázat lehet az SZKT használóknál megfigyelhető súlyos pszichopatológiai tünetekre is.

Restricted access

Tanulmányunk célja annak bemutatása, hogyan alkalmazható az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszere, amely kifejezetten az élmény és identitás vizsgálatára kifejlesztett kvalitatív pszichológiai kutatási eszköz a szerhasználat és felépülés vizsgálatára. Az IPA módszere elsősorban az egészségpszichológia területéről származik, és a legtöbb kutatás továbbra is ezen a területen jelenik meg, mert a módszerrel kiválóan vizsgálhatók olyan tapasztalatok, amelyek befolyásolják az egyén mindennapi életét és azt, ahogyan észleli az identitását. Ilyen tapasztalat lehet a betegség tapasztalat, valamint a függőség, felépülés tapasztalat is. Tanulmányunk során bemutatjuk, hogyan folyik az IPA-kutatás menete, és az identitással kapcsolatos tapasztalatok feltárása, valamint miért fontos az élmény és identitás kapcsolatának vizsgálata a függőség és felépülés során. Végül bemutatjuk korábbi IPA-kutatások és saját kutatásunk tapasztalatait.

Restricted access