Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • Author or Editor: KINGA Molnár x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A mouflon showing severe weight loss and cachexia was examined. The animal had horns and a male-like body frame but the preputial fur was missing. The scrotum was completely absent. Both testicles were located next to the inguinal canal under the skin, and appeared only slightly smaller than normal. The prepuce was located in a perianal position under the anus and it resembled a vulva. The penis was underdeveloped and curled up inside the prepuce like an enlarged clitoris. The bulbourethral region and the urinary bladder looked normal. The orifice of the urethra was located in its normal position, but the glans penis appeared deformed. Microscopic examination of the testicles revealed mild degeneration of the seminiferous tubules and a marked proliferation of the interstitial connective tissue with Leydig cells still present. There were no marked changes in the bulbar part of the penis but the apical part exhibited marked interstitial fibrosis. This is the first description of hypospadias and cryptorchidism in mouflon.

Restricted access

Ritka vércsoport specifikus autoantitest szolid tumoros betegben: auto-anti-N, a direkt Coombs-teszt értelmezése

Rare blood group specific autoantibody in a patient with solid tumor: auto-anti-N, interpretation of the direct Coombs test

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Zita Csernus
,
Kinga Cserne Molnár
,
Katalin Biró
,
Éva Scheibl
, and
Krisztina Dezsőné Siba

A vércsoport-szerológiai kompatibilitási vizsgálatsor egyik kötelező eleme a direkt Coombs-teszt, mely a vörösvérsejtek antitesttel vagy komplementtel való fedettségét vizsgálja. A teszt pozitív eredménye sok kérdést vet fel a diagnózis megállapításakor, és útmutató lehet a megfelelő terápia kiválasztásához. A vörösvérsejteken lévő autoantitestek ritkán vércsoport-specifikusak, melyek az ABO vércsoportvizsgálatot is befolyásolhatják, továbbá transzfúziós javaslatnál történő figyelembevételük a beadott vörösvérsejtek hosszabb túlélését biztosíthatják.

Több esetben közöltek szolid tumoros betegekben is vörösvérsejt-ellenes, főleg pánreaktív autoantitest-képződést és immunhemolízist. A bemutatott esetünkben ritka IgG auto-anti-N antitest volt azonosítható még nem diagnosztizált vesetumoros beteg szerológiai vizsgálata során, melyet a standard kompatibilitási vizsgálatokon (ABO, RhD, indirekt és direkt Coombs) felül elúciós vizsgálat igazolt ABO vércsoport diszkrepanciával.

A beteg laboratóriumi leletei nem igazoltak hemolízist, hidegagglutinin vizsgálata felvételkor negatív volt. Műtéthez ABO, RhD, Kell és N negatív választott vért adtunk, a transzfúzió eseménytelenül zajlott. Az M, N, S és s antigének az MNS vércsoportrendszer transzfúziós szempontból legfontosabb tagjai. A rendszer antigénjei a vörösvérsejt membrán glikoforinok (GYP) szialoglikoproteinjei. Kódoló génjei a GYPA, GYPB és GYPE. A vörösvérsejt membrán glikoforinok citokinek, baktériumok és vírusok receptorai lehetnek. Az MNS antigének a vese endotéliumon és epitéliumon is jelen vannak. Ismert az N antigén és prekurzorainak carcinoma asszociációja.

A rendszer alloantitestjei általában hidegben reagáló, transzfúziós szempontból általában nem veszélyes IgM típusú természetes antitestek. A ritkán előforduló IgG antitestek azonban hemolitikus transzfúziós reakciót, újszülöttkori hemolitikus betegséget és autoimmun hemolitikus anémiát okozhatnak.

Esetünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet a vércsoport-diszkrepancia és a bemutatott ritka autoantitest diagnosztikus értékére, a direkt Coombs-teszt helyes értelmezésének fontosságára, továbbá a szerológiai vizsgálatok körültekintő elvégzésének és értékelésének jelentőségére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Leiszter
,
Orsolya Galamb
,
Ferenc Sipos
,
Kinga Tóth
,
Gábor Valcz
,
V. Árpád Patai
,
Jeannette Molnár
,
Béla Molnár
, and
Zsolt Tulassay

Az öregedés emésztőrendszeri hatásainak vizsgálata, molekuláris hátterének megismerése és bizonyos betegségek (mint például az idősek körében gyakrabban előforduló sporadikus vastagbélrák) kialakulásával való kapcsolatának feltérképezése új és ígéretes területe a molekuláris gasztroenterológiának. Ismert tény, hogy az emésztőrendszerben az öregedés során kialakuló molekuláris változások egy része (például a DNS-metiláció, a telomerrövidülés) a vastagbélrák bizonyos típusaiban is azonosítható. A sporadikus vastagbélrák epidemiológiai és molekuláris tulajdonságait ismerve továbbra is nyitott kérdés, hogy pontosan milyen molekuláris mechanizmusok, genetikai vagy génexpressziós szintű, illetve epigenetikai változások magyarázzák, hogy 45–50 éves kor felett a sporadikus vastagbélrákos megbetegedések száma ugrásszerűen megnő, és ezek vajon hogyan hozhatók összefüggésbe az öregedés mechanizmusával. Hosszú távon a megelőzés és a korszerű kezelés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű lehet a megismert folyamatok célzott befolyásolása. Dolgozatunk az öregedés során a vastagbélben kialakuló mikroszkópos és molekuláris változásokat foglalja össze, és ezek lehetséges szerepét mutatja be az időskori sporadikus vastagbélrák kialakulásában.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kinga Tóth
,
Orsolya Galamb
,
Sándor Spisák
,
Barnabás Wichmann
,
Ferenc Sipos
,
Katalin Leiszter
,
Jeannette Molnár
,
Béla Molnár
, and
Zsolt Tulassay

A DNS-metiláció szerepet játszik a daganatképződés korai szakaszában. Kimutatása szövetből, székletből és perifériás vérből egyaránt lehetséges. A szeptin-9 érzékeny metilációs jelző, amelyet több daganatban, mint emlő- és petefészekrákban, valamint neurológiai és hematológiai betegségekben is vizsgáltak. A szeptinproteinek fontos szerephez jutnak a sejtváz organizációjától az embrionális mintázat kialakulásáig. Napjainkban intenzív kutatások folynak a szeptin-9 fokozott metilációja és a vastagbélrák kialakulása közötti összefüggés felderítéseire.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Andrea Szigeti
,
Orsolya Galamb
,
Alexandra Kalmár
,
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Eszter Márkus
,
Péter Igaz
,
Zsolt Tulassay
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

Napjainkban a genetikai kutatások mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az epigenetikai vizsgálatok, ugyanis az epigenetikai jelenségek – köztük a DNS-metiláció is – részt vesznek a fenotípust meghatározó gének expressziójának szabályozásában, így számos betegség mechanizmusával összefüggenek. Jelen összefoglaló közleményünk célja az epigenetikai mechanizmusok közül a DNS-metiláció evolúció során történő megjelenésének, funkciói változatosságának, illetve az öregedésben és a rákos megbetegedésekben betöltött szerepének bemutatása. A DNS-metiláció a prokarióták, az eukarióták, illetve a vírusok körében is megfigyelhető epigenetikai módosulás. A prokarióták és vírusok esetén idegen DNS-sel szembeni védelmi funkciót lát el. A DNS-metiláció prokariótáknál jelentős szereppel bír a transzkripció regulációjában, a replikáció iniciációjában, illetve a Dam-irányított hibajavításban. A vírusoknál a védelmi funkció mellett a terjedésükhöz szükséges kapszid formálásában is részt vesz. Az eukarióták esetén a DNS-metiláció szerepet játszik a kromatinstruktúra és a transzkripció szabályozásában, a rekombinációban, a replikációban, az X-kromoszóma inaktivációjában, a transzpozonok szabályozásában és az imprinting jelenség létrehozásában. A fenti tulajdonságok mellett evolúciós szereppel is rendelkezik azáltal, hogy megváltoztatja a DNS mutációs rátáját. Az öregedés során és a rákos megbetegedésekben kialakuló globális hipometilációs eltérések genetikai instabilitáshoz és spontán mutációs eltérésekhez vezethetnek a transzpozonok szabályozásában betöltött funkciójuk révén. A lokális hipermetilációs (például az SFRP1, az SFRP2, a DKK1 és az APC promóterének hipermetilációja) változásoknak a fehérjeexpressziós változások létrehozásában, ezáltal a rák fenotípus kialakulásában van jelentős szerepe. Az elváltozások általános jellege alapján a fenti eredmények a biológiai kor és a betegségek epigenetikai változások kimutatásán alapuló diagnosztikai és prognosztikai módszerei kutatásának fontosságát támasztják alá. Orv Hetil. 2018; 159(1): 3–15.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Sándor Spisák
,
Zsolt Tulassay
,
Magdolna Dank
,
Péter Igaz
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

Bevezetés: A sejten kívüli szabad DNS-t már az 1940-es években kimutatták. Eredetéről több elmélet is létezik: lehetséges folyamat a tumoros sejtekből, valamint ezzel párhuzamosan az egészséges sejtekből történő felszabadulás is. Célkitűzés: Munkánk célja a szabad DNS felszabadulási ütemének vizsgálata volt SHO-egér/HT-29 humán colorectalis adenocarcinoma sejtvonal xenograftmodellben, valamint célul tűztük ki egészséges és C38 tumorral oltott C57BL/6-os egerek véráramába juttatott mesterségesen fölszaporított metilált és nem metilált DNS-szakaszok lebomlásának nyomon követését. Módszer: SHO-egerekre HT-29 sejteket oltottunk subcutan, majd vért vettünk 8 héten keresztül. A plazma szeparálása után DNS-t izoláltunk, majd mitokondriális és genomiális RT-PCR-próbákkal megállapítottuk a humán/egér DNS-arányt. A szabad DNS lebomlásának vizsgálatához egészséges és C38 tumorsejttel oltott C57BL/6-os állatok vérébe 3000 bázispár (bp) méretű in vitro metilált és nem metilált DNS-fragmentumot juttattunk. Az amplikonok degradációját 19 valós idejű PCR-próbával mértük, a bomlás ütemére a relatív amplikonkoncentrációk alapján következtettünk. Eredmények: A tumorból származó humán DNS mennyisége a 2. hétig a kimutathatósági határ alatt volt, majd a 3. héttől folyamatos emelkedést tapasztaltunk, amely a 8. hétre 18,26%-ot ért el. A véráramba juttatott DNS-szakaszok lebomlásának sebességében különbséget mutattunk ki a nem metilált és a metilált fragmentumok között. Az egészséges állatokban a nem metilált DNS 6 óra után eltűnt a vérplazmából, míg a metilált fragmentum szakaszai 24 óra múlva is kimutathatók voltak. Tumoros állatokban a degradáció mértéke lelassult, és mindkét forma kimutathatóvá vált 24 óra elteltével. Következtetés: A szabad DNS szerepének és hatásmechanizmusának vizsgálatát egyre nagyobb érdeklődés övezi. Munkánk segítséget nyújthat a DNS felszabadulásának és degradációjának pontosabb megismeréséhez. Orv Hetil. 2018; 159(6): 223–233.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Béla Sebők
,
Gábor Kiss
,
Péter János Szabó
,
Dániel Rigler
,
László Milán Molnár
,
Gábor Dobos
,
Ferenc Réti
,
Hajnal Szőcs
,
F. Árpád Joób
,
Kinga Körmöczi
, and
György Szabó

A szerzők előző közleményükben karbon/karbon állcsontimplantátumokkal kapcsolatos hosszú távú tapasztalataikról számoltak be. A jó funkcionális és esztétikai eredmények értékelése után a szervezet hatását vizsgálták az implantátum struktúrájára és morfológiájára nézve modern felületanalitikai módszerekkel. Nyolc év után eltávolított és be nem ültetett (referencia-) implantátumokat hasonlítottak össze. Mind a referencia-, mind a szervezetből eltávolított implantátum két fő komponense a szén és az oxigén, azonban a szervezet hatására az oxigén mennyisége három-négyszeresére nőtt, és nyomelemmennyiségben foszfort, ként, kalciumot és vasat mutattak ki. Az implantátumokat alkotó szénszálak vastagsága (5–7 μm) a szervezet hatására nem változott meg. A szervezetből eltávolított implantátum felületét – a referenciaimplantátum felületén nem található – 15–17 μm vastag réteg fedte, amelynek összetétele megegyezett a szénszálak összetételével. (A csontszövetre jellemző nagy mennyiségű kalciumot nem detektáltak.) Mindezek alapján megállapítható, hogy a karbon/karbon implantátumokat a szervezet agresszív hatása jelentős mértékben nem változtatja meg sem funkcionálisan, sem szerkezetileg. Orv. Hetil., 2012, 153, 744–750.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dávid László Tárnoki
,
Ádám Domonkos Tárnoki
,
Zsófia Lázár
,
Kinga Karlinger
,
Andrea Ágnes Molnár
,
Zsolt Garami
,
Viktor Bérczi
, and
Ildikó Horváth

Bevezetés: A zigozitásbeli különbségek dohányfüst-expozíció terén még ismeretlenek ikrekben. Cél: Az aktív és passzív dohányzásbeli tulajdonságok felmérése ikrekben. Módszer: A vizsgálatban 151 egypetéjű és 62 kétpetéjű magyar és amerikai felnőtt ikerpár (életkor 43,8±16,5 év, átlag±SD) vett részt. Eredmények: Az egypetéjű ikrek 1,8 évvel korábban kezdtek dohányozni, mint a kétpetéjűek (p = 0,08). A kétpetéjűek hosszabb ideig dohányoztak (p<0,01) és több szülői dohányfüst-expozíciót szenvedtek el gyerekkorukban (p<0,05). Az egypetéjű ikrek szigorúbb dohányzási szabályokról számoltak be otthonukban és munkahelyükön (p<0,005), s kevesebb dohányfüst érte őket a beltéri közhelyeken (p<0,01). Az egypetéjű ikrek 85,7%-a dohányzott vagy dohányzik, míg a kétpetéjűek csupán 69,5%-a (p<0,01). Az egypetéjű ikrek kevésbé érzékenyek az éttermi és kávézóbeli dohányfüst-szennyezettségre egy önbecslő kérdőív szerint, mint a kétpetéjűek (p<0,05), amely különbség nem volt megfigyelhető a bárokkal, kocsmákkal és közlekedési eszközökkel kapcsolatosan. Következtetések: Eltérő pszichológiai családi orientáció lehet jelen az ikrek zigozitásától függően. Preventív szülői gondviselés szükséges a dohányfüstnek kitett ikercsaládokban. Orv. Hetil., 2012, 153, 1552–1559.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Sára Zsigrai
,
Alexandra Kalmár
,
Gábor Valcz
,
Krisztina Andrea Szigeti
,
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Péter Igaz
,
Zsolt Tulassay
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

A B9-vitaminhoz, vagy más néven foláthoz természetes és szintetikus formában juthatunk hozzá, főként zöldségfélék vagy folsavtartalmú táplálékkiegészítők fogyasztásával. Hozzájárul a sejtek megfelelő fejlődéséhez és osztódásához, ezáltal jelenléte nélkülözhetetlen bizonyos alapvető anyagcsere-folyamatok lejátszódásához. Környezeti tényezők, örökletes faktorok és az öregedés következtében fellépő szervezetszintű csökkenése genetikai, epigenetikai, valamint metabolikus változásokhoz is vezethet. Összefüggésbe hozható többek között a megaloblastos anaemia, különféle szív- és érrendszeri (például érelmeszesedés, stroke), szülészeti (például placentaleválás, spontán vetélés, koraszülés, velőcsőzáródási rendellenesség), neuropszichiátriai (például Alzheimer-kór, Parkinson-kór, depresszió) és daganatos megbetegedések kialakulásával. A vitamin a fent említett kórállapotok mindegyike esetén preventív hatású, azonban bizonyos daganatos megbetegedések szempontjából terápiás alkalmazásának ideje nagy körültekintést igényel, ugyanis a már fennálló rákelőző állapot progresszióját elősegítheti. Pótlása több mint 60 országban szabályozott keretek között folyik a lakosság minimális folsavellátottságának elérése és a folsavhiányhoz köthető kórállapotok megelőzése érdekében. Habár 1998-ban a táplálék dúsításának bevezetését aggodalom övezte a B9-vitamin karcinogenezisben betöltött feltételezett szerepe miatt, a jelenlegi statisztikai adatok nem támasztják alá ilyenfajta egészségkárosító hatását. Ellenben számos jótékony tulajdonsága mutatkozik meg, ami a kezdeményezéshez csatlakozó országok számának bővülését eredményezheti a közeljövőben. Amellett, hogy a folsav széles körben használt táplálékkiegészítő, az onkológiai gyógyászatban is előszeretettel alkalmazzák (leukovorin) egyes kemoterápiás szerek (például metotrexát, 5-fluorouracil) hatékonyságának fokozására. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1087–1096.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Barbara Kinga Barták
,
Eszter Márkus
,
Alexandra Kalmár
,
Orsolya Galamb
,
Krisztina Szigeti
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Sára Zsigrai
,
Zsolt Tulassay
,
Magdolna Dank
,
Péter Igaz
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

A vastagbélrák (CRC) incidenciája és mortalitása is kiemelkedően magas a közép-európai országokban, hazánkban a második leggyakoribb daganattípus mind a férfiak, mind a nők körében. Az évente újonnan regisztrált betegek száma 10 000 köré tehető. Ezek az adatok jelzik, hogy szükséges olyan szűrőmódszerek kifejlesztése, amelyek a betegek számára kevéssé megterhelőek, ezáltal növelhető a vizsgálatokon történő részvétel. A vérben található, sejten kívüli szabad DNS (skDNS) szintje bizonyos fiziológiás állapotokban megnő, többek között terhesség vagy erőteljes fizikai aktivitás esetén. Az skDNS koncentrációja azonban egyes kórállapotokban, például autoimmun és gyulladásos megbetegedésekben, valamint különböző daganattípusokban, többek között vastagbélrákban is emelkedett értéket mutat. Az skDNS eredetére, funkciójára és hatásmechanizmusára vonatkozóan számos tanulmány található a szakirodalomban. Jelen összefoglaló közleményünk célja a szabad DNS mennyiségi és minőségi változásainak ismertetése, funkcióinak áttekintése, valamint diagnosztikus alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a vastagbélrák korai észlelésének szempontjából. A szabad-DNS-molekulák többféle módon kerülhetnek a keringésbe, az apoptózis és nekrózis mellett az élő sejtek által történő direkt szekréció is lehetséges. Daganat kialakulása esetén az egészséges és a rákos sejtek egyaránt képesek DNS-t kibocsátani a perifériás vérbe, így a tumorsejtekben bekövetkező genetikai (például mutáció: APC, KRAS, BRAF) és epigenetikai (például DNS-metiláció: SEPT9, SFRP1) elváltozásokat a szabad-DNS-frakcióban is vizsgálhatjuk. Számos nagy áteresztőképességű, érzékeny és automatizált módszer is rendelkezésünkre áll, amelyek lehetőséget biztosítanak a minták standardizált feldolgozására, illetve a markerek kvantitatív elemzésére. Ezek a fejlesztések segíthetnek különböző alternatív szűrési módszerek kialakításában, amelyek a klinikai gyakorlatba is könnyedén beépíthetők, így hozzájárulhatnak a betegségek mielőbbi diagnosztizálásához. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1167–1177.

Open access