Search Results
A Michelson-féle (optikai) interferométer mikrohullámú változatát széles körben használják különböző anyagok dielektromos állandójának meghatározására. Jelen tanulmányban a berendezést talajnedvesség-mérésre alkalmaztuk. A tájékozódó mérések során kiderült, hogy a mintáról visszavert hullám az interferenciaképre és ezáltal a mérésekre zavarólag hat. A visszavert hullám okozta hibát a minta megdöntésével küszöböltük ki. Ferde sugármenetes mérési elrendezést alakítottunk ki, amellyel a mérési eredmények megbízhatóak és reprodukálhatóak lettek. 3,1 mm vastag víztelített homokréteg kiszáradását végig követve, a Topp-féle talaj ε-értékekhez közeli dielektromos állandókat kaptunk. Megállapítottuk, hogy a mikrohullámú hullámhossz-tartományban a vizsgálható talajréteg-vastagság korlátozott. Közvetlen sugármenetes (nem interferometriás) összeállításban a mintán átmenő és az arról reflektálódó hullámenergia meghatározását is elvégeztük. Az eredmények a fizikai elvárásokkal összhangban vannak. A módszer alkalmazása szempontjából bíztató, hogy a mérések szerint a reflektált energia és a víztartalom kapcsolata közel lineáris. Összefoglalóan megállapítható, hogy: az interferometriás mérési elrendezés alkalmas a talaj víztartalmának meghatározására. Alkalmazása azonban kis rétegvastagságokra korlátozódik; a közvetlen sugármenetes reflexiómérés is alkalmasnak látszik a talaj víztartalmának mérésére. Ebben a mérési megoldásban nincsenek talajréteg-vastagsági korlátok. Mindkét mérési eljárás gyakorlati, kiváltképp terepi alkalmazása további kutató-fejlesztő munkát igényel.
