Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • Author or Editor: László Csaba x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Csaba Gyuricza
,
Apolka Ujj
,
Péter Mikó
,
László Nagy
, and
László Fenyvesi
Restricted access

Abstract

Potential functional food bakery products were developed and characterized based on White Lupin (Lupinus albus cv. Nelly) flour. Analytical properties of the seeds resemble to previously described Lupinus species, with significantly high protein content (45%). The high protein and dietetic fiber content of the seeds makes Lupin flour suitable to develop potential functional food products with high nutritional values. Results of the development of sweet biscuits and salty crackers enriched with Lupin flour are presented. Sensory evaluation of the bakery products was carried out by 15 panelists using the nine points hedonic scale. Heat stability of White Lupin proteins were investigated by gel-electrophoretic analysis, White Lupin proteins are quite stable at 140°C, after 35 min heating the biscuits still contain 69% of the original amount of proteins. Baking conditions were optimized also based on gel-electrophoretic experiments, the optimal baking time was 30 min at 140°C. Gluten-free Lupin-based biscuits and crackers were produced by completely omitting wheat flour from the recipes.

Open access
Cereal Research Communications
Authors:
Péter Mikó
,
Csaba Gyuricza
,
László Fenyvesi
,
Petra Földesi
, and
Balázs Szita
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Csaba Vágvölgyi
,
László Manczinger
,
Judit Krisch
,
Miklós Takó
, and
Tamás Papp
Restricted access

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában (Szárítópuszta) 2009-ben vizsgáltuk a műtrágyázás és a talajművelési kezelések kombinációinak hatását cukorcirokra. A kísérleti terület a Gödöllői dombvidék kistáján fekszik. A szabadföldi kísérletet kedvezőtlen adottságú, rozsdabarna erdőtalajon állítottuk be. A terület éghajlata kontinentális típusú, jellemzőek az időjárási szélsőségek. A kísérlet évében a vegetációs időben lehullott csapadék 133 mm volt. A talaj K és foszfor ellátottsága megfelelő, N-ellátottsága gyenge. A kísérletben 4 talajművelési eljárás (szántás, kultivátorozás, tárcsázás, direktvetés) és 6 különböző trágyakezelés (50, 100 kg/ha N hatóanyag; 40, 80 kg/ha K hatóanyag) szerepelt. A kísérletben használt cukorcirokhibrid a Sucrosorgo. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a talajművelés módja és a trágyakezelés is hatással volt a zöldtömeg alakulására és a hektáronkénti etanol kihozatalra. A kontrollhoz képest az 50 kg/ha N hatóanyagszinten 9,8%–47,6%; 100 kg/ha N 9,7%–32%, 40 kg/ha K hatóanyagszinten 8,5%–17,6%, 80 kg/ha K 8,5%–33,9%, és a kombinált műtrágyaszinteken 50 kg/ha N–40 kg/ha K 9,2%–34,4%; 100 kg/ha N–80 kg/ha K 9,9%–39,9% refraktrométeres szárazanyag (Brix) növekedést mértünk a cukorcirok szárában. A talajművelés módja is hatással volt a kapott eredményekre. A direktvetéshez képest kontroll tápanyag-ellátási szinten a szántásos kezelésnél 82%-os, tárcsásnál 57%, kultivátorosnál 47%-os betakarításkori zöldtömeg-többletet mértünk. A direktvetés a 2009-es aszályos évben nem bizonyult megfelelőnek a cukorcirok számára. További kísérletek szükségesek annak megállapítására, hogy az évjárathatás miképpen befolyásolja a cukorcirok beltartalmi paramétereit.

Restricted access

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn kedvezőtlen termőhelyi körülmények között rozsdabarna erdőtalajon 2007–2009 években három másodvetésű zöldtrágyanövény (facélia, mustár, olajretek) fejlődését, illetve beltartalmi paramétereinek alakulását vizsgáltuk két tápanyagdózis (0 kg/ha N, 50 kg/ha N) függvényében.

A kis mennyiségű 50 kg/ha nitrogén hatóanyag mindhárom növénynél többszörösére növelte a biomasszát – három év átlagában facéliánál 3,11-szeresére, mustárnál 3,09-szeresére, olajreteknél 2,78-szeresére. A szárazanyag növekedése valamivel elmaradt a zöldtömeg-növekedés mértéke mögött, mert nitrogén kiegészítés hatására a zöldtrágyanövények víztartalma is növekedett. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag facéliánál három év átlagában hektáronként 455,9 kg-mal növelte a zöldtömeget és 31,8 kg-mal a száraztömeget. Mustárnál a zöldtömeg-növekedés 377,9 kg, a száraztömeg-növekedés 43,5 kg volt. Olajreteknél a zöldtömeg 342,9 kg-mal a száraztömeg 26,6 kg-mal nőtt. Nitrogén-kiegészítés nélkül azonban adott gyenge adottságú termőhelyen nem minden esetben volt elérhető az elégséges biomassza.

A hektáronként felvett NPK mennyisége szintén nőtt a nitrogén hatására − 2008–2009 átlagában facéliánál 3,32/2,89/2,63-szeresére, mustárnál 3,73/2,63/2,94-szeresére, olajreteknél pedig 3,54/2,62/2,51-szeresére. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag a 2008–2009 évek átlagában facéliánál további 1,4 kg, mustárnál 3,0 kg, olajreteknél 2,1 kg nitrogén felvételét tette lehetővé. A nitrogén hatóanyag jelentősen elősegítette a foszfor és a kálium felvételét is. A nitrogén a P2O5 felvehetőségét kg-onként facéliánál 0,4 kg-mal, mustárnál és olajreteknél egyaránt 0,6 kg-mal növelte. A plusz nitrogén hatóanyag elősegítette a K2O felvehetőségét, hatóanyag kg-onként facéliánál 1,7 kg-mal, mustárnál 2,6 kg-mal, olajreteknél 1,8 kg-mal.

A kapott eredmények alapján adott termőhelyen másodvetésű zöldtrágyázásnál lehetőség szerint minden esetben, de a kalászosok szalmájának helyben hagyásakor feltétlenül javasolandó a nitrogén kijuttatás.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
László Ujfaludi
,
Kálmán Rajkai
,
József Vida
,
Csaba Szombathy
, and
Gábor Zoller

A Michelson-féle (optikai) interferométer mikrohullámú változatát széles körben használják különböző anyagok dielektromos állandójának meghatározására. Jelen tanulmányban a berendezést talajnedvesség-mérésre alkalmaztuk. A tájékozódó mérések során kiderült, hogy a mintáról visszavert hullám az interferenciaképre és ezáltal a mérésekre zavarólag hat. A visszavert hullám okozta hibát a minta megdöntésével küszöböltük ki. Ferde sugármenetes mérési elrendezést alakítottunk ki, amellyel a mérési eredmények megbízhatóak és reprodukálhatóak lettek. 3,1 mm vastag víztelített homokréteg kiszáradását végig követve, a Topp-féle talaj ε-értékekhez közeli dielektromos állandókat kaptunk. Megállapítottuk, hogy a mikrohullámú hullámhossz-tartományban a vizsgálható talajréteg-vastagság korlátozott. Közvetlen sugármenetes (nem interferometriás) összeállításban a mintán átmenő és az arról reflektálódó hullámenergia meghatározását is elvégeztük. Az eredmények a fizikai elvárásokkal összhangban vannak. A módszer alkalmazása szempontjából bíztató, hogy a mérések szerint a reflektált energia és a víztartalom kapcsolata közel lineáris. Összefoglalóan megállapítható, hogy: az interferometriás mérési elrendezés alkalmas a talaj víztartalmának meghatározására. Alkalmazása azonban kis rétegvastagságokra korlátozódik; a közvetlen sugármenetes reflexiómérés is alkalmasnak látszik a talaj víztartalmának mérésére. Ebben a mérési megoldásban nincsenek talajréteg-vastagsági korlátok. Mindkét mérési eljárás gyakorlati, kiváltképp terepi alkalmazása további kutató-fejlesztő munkát igényel.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Tamás Spitkó
,
László Sági
,
L. Csaba
,
Marton
, and
Beáta Barnabás
Restricted access