Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: László Erdei x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: A közösségi szintű lelki egészségfejlesztés fontossága folyamatosan nő, ezért egyre lényegesebb a lelki egészségre vonatkozó információk áttekinthető kommunikálása. Cél: Kutatócsoportunk — a hódmezővásárhelyi önkormányzat felkérésére — arra vállalkozott, hogy empirikus vizsgálattal tárja fel a lelki egészségfejlesztési prioritások megállapításához szükséges adatokat. Módszerek: A hódmezővásárhelyi lakosság körében végzett (N = 1839 fő) vizsgálat során sor került a pszichológiai életminőség felmérésére, valamint a Mentális Állapotfeltáró Kérdőív felhasználásával a mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett csoportok azonosítására. Eredmények: A hódmezővásárhelyiek körében a WHO Jól-lét Kérdőív (6,84 ± 3,12), a Beck Depresszió Kérdőív (10,30 ± 11,00), az Általános Énhatékonyság Skála (8,14 ± 3,12) és a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Élet Értelmessége Alskála (BSCI-LM; 8,36 ± 2,71) pontszámai szignifikánsan (p < 0,001) kedvezőtlenebbek a Hungarostudy 2013 országos adatainál. A mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett csoportok mentén végzett ANOVA-próba a WHO Jól-lét Kérdőív, Általános Énhatékonyság Skála és a BSCI-LM esetében monoton csökkenő; a Beck Depresszió Kérdőív és az általános unalom vonatkozásában pedig monoton növekvő, szignifikánsan eltérő (p < 0,001) átlagokat mutat. A megkérdezettek 38,7%-a tekinthető mentálisan egészségesnek, 35,3%-a sérülékenynek, 16,3%-a pedig veszélyeztetettnek (nem besorolható: 9,7%). Drámai helyzetben van a 45—64 éves korú, általános iskolai végzettségű férfiak csoportja (4,5% mentálisan egészséges, 45,5% sérülékeny, 50% veszélyeztetett). De a 18—44 éves korosztályba tartozó, általános iskolai végzettséggel rendelkező nők (20,3% mentálisan egészséges, 42,4% sérülékeny, 37,3% veszélyeztetett), és — meglepő módon — a 45—64 éves korosztályba tartozó diplomás nők (25% mentálisan egészséges, 51,3% sérülékeny, 23,8% veszélyeztetett) is kiemelt intervenciós célcsoportként kezelendőek. Következtetések: A Szegedi Egészségfejlesztő Műhely kutatócsoportjának eredményei alapján a Mentális Állapotfeltáró Kérdőív alkalmas lehet egy célcsoport lelki egészségének tájékozódó jellegű, közösségi szintű jellemzésére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Annamária Erdei
,
Annamária Gazdag
,
Miklós Bodor
,
Eszter Berta
,
Mónika Katkó
,
Bernadett Ujhelyi
,
Zita Steiber
,
Ferenc Győry
,
Hilda Urbancsek
,
Sándor Barna
,
László Galuska
, and
V. Endre Nagy

Az endokrin orbitopathia a Graves-kór leggyakoribb extrathyreoidalis manifesztációja. A súlyos – látást veszélyeztető – esetek kezelése a mai napig nem megoldott probléma. A szerzők a közleményben a nemzetközi ajánlásokban is szereplő, elfogadott kezelési módok bemutatása mellett az elmúlt évtizedek terápiás próbálkozásait, a közelmúlt új kezelési lehetőségeit, valamint saját klinikai tapasztalataikat foglalják össze. Kiemelik, hogy az endokrin orbitopathia kezelésében a biológiai terápiák közül elsősorban az anti-CD20 antitesttel végzett terápiával kedvező irodalmi adatok állnak rendelkezésre. A szelén enyhe esetekben egyértelműen pozitív hatású. További, nagyobb esetszámú prospektív vizsgálatok szükségesek a biológiai terápiák alkalmazhatóságáról endokrin orbitopathiában. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1295–1300.

Restricted access