Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • Author or Editor: László Környei x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Gyermekkori, kórházon kívüli hirtelen szívmegállás és öröklődő arrhythmiaszindrómák Magyarországon

Out-of-hospital pediatric sudden cardiac arrest and inherited arrhythmia syndromes in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
László Környei
,
Andrea Szabó
,
Franciska Tooth
, and
Péter Krivácsy

Összefoglaló. Bevezetés: A gyermekkori hirtelen szívmegállás ritka, de egy részük megelőzhető lehetne. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Magyarországon előforduló, kórházon kívüli gyermekkori szívmegállás gyakoriságát és hátterében az öröklődő arrhythmiaszindrómák jelentőségét megbecsüljük. Módszer: Három megközelítést alkalmaztunk. Elemeztük 1) az Országos Mentőszolgálat 2012. január 1. és 2015. június 30. közötti eseteinek Utstein-adatlapjait, 2) az Országos Gyermekszív Központba hirtelen szívmegállás miatt 2000. január 1. és 2021. augusztus 11. között felvett, valamint 3) az öröklött arrhythmiaszindróma gyanúja miatt 2015. október 1. és 2021. augusztus 11. között gondozásba vett gyermekek adatait. Eredmények: 1) A vizsgált 3,5 év alatt 373 gyermekkori keringésmegálláshoz riasztották a mentőket. Az Utstein-adatlapok alapján vélhetően 84 esetben (≈24/év) állhatott cardialis ok a háttérben. A reanimáció az esetek 20%-ában volt sikeres. 2) A vizsgált közel 21 évben 24 gyermek (≈1/év) került felvételre előzmény nélküli hirtelen szívmegállást követően a tercier országos központba. Hátterükben 11/24 (46%) esetben öröklött arrhythmiaszindróma, 4/24 (16%) esetben strukturális szívbetegség igazolódott. 9/24 (38%) esetben az ok nem volt tisztázható. 3) A vizsgált közel 6 évben 73 gyermeknél (≈12/év) történt genetikai vizsgálat öröklődő arrhythmiaszindróma gyanúja miatt: tünetek nélküli kóros EKG: n = 23, családszűrés: n = 21, syncope: n = 15, sikeres újraélesztést követően: n = 14. Egyértelmű patológiás mutáció 29 (≈5/év), ismeretlen jelentőségű variáns 15 esetben igazolódott. Következtetés: Az Országos Mentőszolgálat adatai alapján Magyarországon évente kb. 20–25 gyermeknél következik be kórházon kívüli hirtelen szívmegállás. Ezen esetek körülbelül egyötödében sikeres az újraélesztés, és a túlélő betegek egyötöde gyógyul súlyos szövődmények, neurológiai károsodás nélkül és kerül az Országos Gyermekszív Központba további ellátásra (a gyermekkori szívmegállások 5%-a). Ezen betegek közel felénél utólag öröklött arrhythmiaszindróma igazolható. Öröklődő arrhythmiaszindróma miatt az országos központban gondozásba kerülő gyermekek egyötödét ismerik fel hirtelen szívmegállást követően. Orv Hetil. 2022; 163(12): 473–477.

Summary. Introduction: The incidence of pediatric out-of-hospital sudden cardiac arrest is low, but a part of them could be preventable. Objective: Aim of our study was to assess the pediatric cardiac arrest in Hungary and the magnitude of inherited cardiac arrhythmias in the background. Method: Three methods were used. 1) Utstein data sheets of the National Ambulance Service between 01. 01. 2012 and 30. 06. 2015. 2) Records of admissions to the national tertiary pediatric heart centre, due to out-of-hospital pediatric sudden cardiac arrest between 01. 01. 2000 – 11. 08. 2021. and 3) Results of genetic testing in patients with suspicion of inherited arrhythmia syndromes between 01. 10. 2015 – 11. 08. 2021 were analysed retrospectively. Results: 1) Ambulance was called to 373 paediatric cardiac arrests during the study period of 3.5 years. Primary cardiac origin was presumed in 84 cases (≈24/year) on the basis of Utstein data sheets. Reanimation was successful in 20%. 2) 24 children (≈1/year) were admitted to the national pediatric heart centre after out-of-hospital sudden cardiac arrest during the study period of 21 years. Inherited arrhythmia syndromes in 11/24 (46%), structural heart disease in 4/24 (16%) cases could be identified, but etiology remained unclear in the rest 9/24 (38%). 3) Suspicion of inherited arrhythmia syndrome emerged in 73 children in 6 years of the study (≈12/year) and it was based on pathological ECG: n = 23, family screening: n = 21, syncope: n = 15, successful reanimation: n = 14. Genetic testing revealed pathological variation in 29 cases (≈5/year), variant of unknown significance in 15 cases. Conclusion: 20–25 children have out-of-hospital cardiac arrest annually in Hungary based on data from the National Ambulance Service. Reanimation is successful in one fifth of the cases. One fifth of these surviving children had no severe complications and neurological deficit and they were admitted to the national pediatric heart centre for further diagnosis and treatment (5% of pediatric cardiac arrest). Inherited arrhythmia syndrome could be identified in the background in half of these admissions. One fifth of children checked up and followed for inherited arrhythmia syndrome in the national centre were diagnosed after sudden cardiac arrest. Orv Hetil. 2022; 163(12): 473–477.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors:
György Szabó
,
Éva Keller
,
László Környei
,
Gabriella Lengyel
, and
János Fehér

Up to now, the measurement of carbohydrate-deficient transferrin (CDT) has been used in persons with a regular alcohol consumption of > 60 g/day, primarily due to aspects of insurance medicine, as its levels have an informative value even at 2 to 3 weeks after the discontinuation of consumption. Objective: There is scarce information in the literature concerning CDT levels in individuals who used chemicals, and therefore we think our cases deserve interest. Case Report: In the first case the measurement was performed at 1 month after the use of a nitro-based varnish, and the CDT value was elevated. In the other case the examination was performed in an agricultural worker who had used chemical weed-killers regularly but discontinued it 6 months before. He also had a very high CDT value. Conclusion: As both workers were documented abstainers, the CDT elevation might be due to the exposition to chemicals. The authors consider these high CDT values as markers of an injury caused by exposition to chemicals.

Restricted access

Abstract

Abstract

The estimated amounts of alcohol consumed regularly are data recorded on the basis of patients’ self-report at history-taking. In many instances, however, patients do not genuinely inform their physician on the extent of their alcohol consumption, and in some cases they simply conceal it. In such cases determination of the amount of carbohydrate-deficient transferrin (CDT) can be helpful.

Objective

To determine the levels of carbohydrate-deficient transferrin in a healthy population.

Methods

The authors performed examinations among inhabitants of a small Hungarian town (Enese). Data of 409 individuals (average age: 49.7 years) have been processed. They included 204 men (average age: 49.3 years) and 205 women (average age: 50.3 years). Subjects were divided into two groups: 1) those who consumed no alcohol or only small quantities (< 40 g/day) and 2) the so-called social drinkers who consumed an amount corresponding to 40 to 60 g alcohol/day. Levels of carbohydrate-deficient transferrin were measured by immune turbidimetry with an automated instrument Hitachi 912 (Roche USA).

Results

In persons consuming no or only small quantities of alcohol, the levels of CDT rise gradually with the increasing age. In the age group between 45 and 65 years the values are significantly higher than in people under 25 years of age. In the younger age group under 45 years, women were found to have significantly higher levels than men. In the social drinkers (beverage consumption corresponding to 40 to 60 g alcohol/day) the values were higher in all cases as compared to those in the non-consuming group, and in the age group between 45 and 65 years the levels were significantly higher than in the younger age group. Of them, men had significantly higher values as compared to women.

Conclusion

CDT levels show a moderate rise with the age, and social drinking increases the values as well.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
György Szabó
,
László Környei
,
Éva Keller
,
Gabriella Lengyel
, and
János Fehér

A rendszeres alkoholfogyasztás mennyiségének a megítélése a beteg anamnézisfelvételekor a beteg elmondása alapján rögzíthető adat. Sok esetben azonban a betegek az alkoholfogyasztás mértékét érdemlegesen nem közlik orvosukkal, bizonyos esetekben egyszerűen eltitkolják. Ilyenkor a szénhidrátszegény transzferrin (CDT) mennyiségének meghatározása segíthet. Célkitűzés: A szénhidrátszegény transzferrin szintjének meghatározása egészséges populációban. Módszerek: A szerzők vizsgálataikat egy magyarországi település (Enese) lakosainak körében végezték. 409 beteg (átlagéletkor: 49,7 év) adatait dolgoztuk fel. Közülük 204 volt férfi (átlagéletkor: 49,3 év) és 205 nő (átlagéletkor: 50,3 év). A vizsgált egyéneket két csoportra osztottuk: 1. alkoholos italt nem vagy csak kismértékben (napi 40 g alatt) fogyasztók; illetve 2. napi 40–60 g-nak megfelelő, úgynevezett társasági ivók csoportjára. A szénhidrátszegény transzferrin mennyiségét immunturbidimetriás módszerrel, Roche/Hitachi Modular P 912 automata készülékkel (Roche, USA) mérték. Eredmények: A CDT értéke alkoholos italt nem vagy csak kis mennyiségben fogyasztók esetében a kor előrehaladtával fokozatosan nő. 45–65 éves korban szignifikánsan magasabb, mint a 25 év alattiak értéke. Nők esetén a fiatalabb, 45 év alatti korosztályban jelentősen nagyobb értéket találtak, mint férfiaknál. A társasági ivóknál (napi 40–60 g-nak megfelelő alkoholos italfogyasztás esetén) az értékek minden esetben magasabbak voltak, mint az alkoholt nem fogyasztók esetén, a 45–65 éves korcsoportban pedig szignifikánsan nagyobb szintet találtak, mint a fiatalabb korosztályban. Közöttük a férfiak esetén volt jelentősen magasabb az érték a nőkhöz viszonyítva. Következtetés: A CDT-szint a korral mérsékelten emelkedik, a társasági alkoholfogyasztás is növeli az értéket.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
György Szabó
,
Éva Keller
,
László Környei
,
Gabriella Lengyel
, and
János Fehér

A szénhidrátszegény transzferrin (CDT: carbohydrate deficient transferrin) meghatározása a napi 60 gr-nál több alkoholt fogyasztók körében volt eddig használatos, elsősorban biztosítás-orvostani szempontok miatt, mivel annak szintje 2–3 héttel a fogyasztás befejezése után is informatív értékű. Célkitűzés: A vegyszerek használata esetén a CDT-szintre vonatkozóan sok információ nincs a szakirodalomban, ezért eseteinket bemutatásra érdemesnek tartjuk. Esetismertetés: Az első esetben nitrobázisú lakk használata után egy hónappal történt a CDT-vizsgálat: a CDT értéke megemelkedett. A másik esetben mezőgazdasági (vegyszerező/permetező) növényvédelmi munkakörben dolgozónál történt a meghatározás 6 hónappal a munka befejezése után. A CDT értéke szintén nagyon emelkedett volt. Következtetés: Mivel mindkét dolgozó dokumentáltan alkoholos italfogyasztásra absztinens volt, így valószínűsíthető a CDT kórjelző/problémajelző értéke a vegyszerfogyasztás hatására. A szerzők úgy látják, hogy a CDT magas értéke vegyszeres expozíciók esetén utalhat a vegyszer okozta károsodás következményére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Szili-Török
,
Szabolcs Szeghy
,
Attila Kardos
,
László Környei
,
Dóra Paprika
,
András Szatmári
, and
András Temesvári

A veleszületett szívbetegségek miatt végzett szívsebészeti beavatkozások után nem ritka a ritmuszavarok megjelenése. A ritmuszavarok egy része a szívbetegség előrehaladása miatt lép fel, de jelentős hányada éppen a szívsebészeti műtétek következményeként jön létre. A gyógyszeres próbálkozások gyakran csődöt mondanak ezekben az esetekben, az intervenciós kezelés pedig bonyolult lehet az aritmia kiindulásának összetett jellege miatt. Célkitűzés és módszer: A szerzők közleményükben a veleszületett szívbetegség miatt operált betegeiknél 2004 és 2006 között végzett katéteres ablatiós beavatkozások eredményeit foglalják össze retrospektív elemzéssel. Eredmények: A vizsgált időszakban 26 esetben végeztek katéteres ablatiós beavatkozást, 24 betegnél eredményesen (92%). Kiújulás miatt ismételt beavatkozásra 3 esetben került sor (11%). Jelentős szövődményt nem észleltek, kisebb szövődmény (vérömleny a szúrás helyén) 4 esetben fordult elő. Következtetések: Ebben a betegcsoportban a katéteres ablatiók hatásásos esélyt nyújtanak a gyógyszeres kezeléssel szemben, kis megterhelést rónak a betegekre, és gyógyító eljárásnak számítanak. Ugyanakkor az összetett ritmuszavarok kezelése megfelelő szakértelmet és technológiai hátteret kíván, a klasszikus aritmiákhoz képest a beavatkozás megismétlése gyakrabban válik szükségessé.

Restricted access