Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • Author or Editor: László Márton x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A Nyírlugoson 1962-ben beállított mutrágyázási tartamkísérletben homokos, savanyú, kovárványos barna erdotalajon vizsgáltuk a N-, P-, K-, Ca- és Mg-trágyázás és a csapadékmennyiségek hatását a rozs, burgonya, oszi búza és a triticale termésére. A talaj agrokémiai paraméterei pH(H2O): 5,8, pH(KCl): 4,6, hidrolitos aciditás: 8,1, hy1: 0,27, humusz-: 0,58%, összes-N-: 32,8, AL-P2O5-: 43, AL-K2O-tartalom: 52 mg·kg-1 értékekkel jellemezhetok.  A kísérlet 1962-tol 1980-ig 2×16×4×4 = 512, 1980-tól 32×4 = 128 parcellát tartalmazott kétszeresen osztott és faktoriális véletlen blokk elrendezésben. A bruttó parcellák mérete 10×5 = 50 m² volt. 1980-ig a nitrogén 55, foszfor 24 (P2O5), kálium 52 (K2O), magnézium 10 (MgO); 1980-tól a nitrogén 75, foszfor 90 (P2O5), kálium 90 (K2O), kalcium 437,5 (CaCO3) és a magnézium 140 (MgCO3) kg·ha-1·év-1 átlagos adagokban került kijuttatásra.  Fobb eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze röviden:  A rozs jó (N: 90 kg·ha-1 + NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápelem-ellátottságánál átlagos évben a termések meghaladták a 3,5 t·ha-1 mennyiséget. Aszályos évben 17, a csapadékboben 52%-kal csökkent a termés. A legkedvezobb (4 t·ha-1 körüli) termések a csapadék 400-500 mm-es mennyiségeinél voltak regisztrálhatók.    A burgonya jó tápláltságánál (N: 150 kg·ha-1 + NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) a csapadékbo és aszályos évjáratok terméscsökkento hatása nem jelentkezett. A maximálishoz (21 t·ha-1) közeli termések a 280-330 mm közötti természetes csapadékoknál adódtak. A búzánál csapadékos évben az aszálykárt meghaladó mértékben csökkent a hozam. Az optimális csapadékok és a hozzárendelheto termések 449-495 mm és 1,7-3,4 t·ha-1 között változtak. A triticale-kísérletekben szárazságban és aszályban az egyoldalú N- és a hiányos NP- és NK-kezeléseknél 45 és 24% volt a terméskiesés, amelyet a NPK-, NPKCa-, NPKMg- és NPKCaMg-adagok még 22 és 22 %-kal fokoztak. Az 5,0-6,0 t·ha-1 körüli maximális termések az 550-600 mm közötti csapadéktartományban, 580 mm-nél mutatkoztak.

Restricted access

The effect of natural rainfall and N, P and K nutrients on the yield of maize was investigated in 16 years of a long-term fertilization experiment set up at the Experimental Station of the Institute in Nagyhörcsök. The soil was a calcareous chernozem, having the following characteristics: pH (KCl): 7.3, CaCO 3 : 5%, humus: 3%, clay: 20-22%, AL-soluble P 2 O 5 : 60-80, AL-soluble K 2 O: 180-200, KCl-soluble Mg: 150-180; KCl+ EDTA-soluble Mn, Cu and Zn content: 80-150, 2-3 and 1-2 mg·kg -1 . The experiment had a split-split-plot design with 20 treatments in 4 replications, giving a total of 80 plots. The treatments involved three levels each of N and P and two levels of K in all possible combinations (3×3×2=18), together with an untreated control and one treatment with a higher rate of NPK, not included in the factorial system. The main results can be summarized as follows: An analysis of the weather in the 16 experimental years revealed that there were no average years, as two years were moderately dry (1981, 1982), eight were very dry (1973, 1978, 1986, 1989, 1990, 1993, 1997, 2002) and six were very wet (1969, 1974, 1977, 1994, 1998, 2001). In dry years the N, NP and NK treatments led to a yield increment of over 3.0  t·ha -1 (3.2 t·ha -1 ) (81%) compared with the unfertilized control, while the full NPK treatment caused hardly any increase in the maize yield (7.2 t·ha -1 ). In the case of drought there was a 4.0% yield loss in the N, NP and NK treatments compared to the same treatments in the dry years. This loss was only 1.0% in the NPK treatment. In very wet years the positive effects of a favourable water supply could be seen even in the N, NP and NK treatments (with yields of around 7.4 t·ha -1 ). The yield increment in these treatments compared with the droughty years averaged 8%, while balanced NPK fertilization led to a further 2% increase (10%). Significant quadratic correlations were found between the rainfall quantity during the vegetation period and the yield, depending on the nutrient supplies (Ø: R = 0.7787***, N: R = 0.8997***, NP: R = 0.9338***, NK: R = 0.9574***, NPK: R = 0.8906***). The optimum rainfall quantity and the corresponding grain yield ranged from 328-349 mm and 5.0-7.7 t·ha -1 , respectively, depending on the fertilizer rate. The grain yield increment obtained per mm rainfall in the case of optimum rainfall supplies was found to be 14.3-23.2 kg·ha -1 , while the quantity of rainfall utilized during the vegetation period for the production of 1 kg air-dry matter in the case of maximum yield amounted to 698, 449, 480, 466 and 431 litres in the control, N, NP, NK and NPK treatments, respectively. It was clear from the 43-year meteorological database for the experimental station (1961-2003) that over the last 23 years (1981-2003) the weather has become substantially drier. Compared with the data for the previous 20 years (1961-1980) there was an increase of 20, 500 and 50% in the number of average, dry and droughty years, no change in the number of wet years and a 71% drop in the number of very wet years.

Restricted access

Savanyú homokos, kovárványos barna erdőtalajon, a nyírlugosi műtrágyázási tartamkísérlet öt évében (1964, 1966, 1968, 1970, 1972) vizsgáltam a csapadékmennyiség és a N-, P-, K-, Mg-műtrágyázás hatását a rozs termésére. A főbb eredményeket az alábbiakban ismertetem:

  • Az „általános” (HARNOS, 1993) és a rozsra specifikus csapadékhiány határértékek alapján átlagos (1965–1966), aszályos (1963–1964, 1967–1968, 1971–1972) és csapadékbő (1969–1970) évjáratokat különítettünk el.

  • A kísérletek évhatását elsősorban a nyári félévek, a vegetációs időszakok és a vetést megelőző hónapok csapadékviszonyai határozták meg döntően.

  • Trágyázás nélkül az időjárási anomáliák (aszály, csapadékbőség) ellenére sem adódtak szignifikáns terméskülönbségek (átlagos év: 1,66 t ha−1, aszályos év: 1,51 t ha−1, csapadékbő év: 1,47 t ha−1).

  • Gyenge (N: 30 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápanyagellátásnál a termések 2,01–3,04 ha−1 között változtak. A nagy (0,5-1,0 t ha-1) szórások miatt a műtrágyázási hatások instabililak voltak. Az átlagos évjárat hozama több mint 1,0 t ha−1-ral múlta felül a kontrollparcellákét. A csapadékbő és aszályos években 10 és 14 %-kal csökkent a termés.

  • Közepes (N: 60 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) trágyázáskor az átlagos évhatás esetén a maximális termés meghaladta a 3,5 t ha-1-t. Kimutatható volt a NP-, NPK- és a NPKMg-kezelések szignifikáns termésnövelő hatása az önálló N-trágyázással szemben. A termések instabilitása kifejezetten növekvő tendenciát (0,7–1,3 t ha−1) mutatott. A csapadékbő évjáratban az aszálykárt háromszoros mértékben meghaladóan, 20 %-kal csökkent a hozam.

  • Jó (N: 90 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápelem-ellátottságnál átlagos évben a termések meghaladták a 3,5 t ha-1-t. A N-kezelések és P-, K-, Mg-kombinációik hatását a kedvezőtlen években (aszály, csapadékbő) stagnálás és terméscsökkenés jellemezte. A termések instabilitása tovább fokozódott (1,0–1,8 t ha−1). Aszályos évben 17, a csapadékbőben 52 %-kal csökkent a termés. A N-, NP-, NK- és NPK-kezelésekkel szemben a NPKMg-táplálás mindkét időjárási anomália károsító hatásának jelentős mértékű csökkenését eredményezte. A NPK-kezelések -21 %-os és -39 %-os aszályos és csapadékbő évjáratú kárértékei a kiegészítő Mg-trágyázás hatására -4 és -11 %-ra mérséklődött.

  • A vegetációs periódusbani csapadékmennyiség és a termés között a nitrogén adagjaitól, ill. a NP-, NK-, NPK- és NPKMg-kombinációktól függő szoros másodfokú összefüggéseket kaptunk. A legkedvezőbb, 4,0 t ha-1 körüli termések a 400–500 mm csapadékmennyiségek között jelentkeztek. Az 500 mm felettiek erőteljesen terméscsökkentő hatásúak voltak.

Restricted access

Roadside dusts were studied to explain the spatial variation, and present level of contaminant elements (including Pt, Pd and Ir) in Budapest and Seoul, the capitals of Hungary and Seoul. Road dust samples were obtained twice from traffic focal points in Budapest centre (four bridges, Margaret Island, two main railway stations, main roads) and the agglomeration (suburbs) of Budapest. Similarly, samples were collected from six sites having high traffic volumes in Seoul metropolitan city and from two control sites within the suburbs of Seoul, for comparison. The samples were analysed for contaminant elements by ICP-AES and for Pt, Pd and Ir by ICP-MS.The level of contaminant elements in road dusts were in the range of 67.6 g∙kg−1 and 0.6 μg∙kg−1 for Budapest; 50.2 g∙kg−1 and 0.5 μg∙kg−1 for Budapest suburbs; 43.5 g∙kg−1 and 3.3 μg∙kg−1 for Seoul samples. The Geo-Accumulation Indexes (GAI) of contaminant elements for Budapest, Budapest suburbs and Seoul ranged between 3.88 and −0.03; 2.74 and −0.13; 4.23 and 1.22; Pollution Indexes (PI) of the contaminant elements were in the range of 4.2 and 0.6; 0.9 and 0.4; 7.8 and 2.7; Contamination Indexes (CI) of the contaminant elements ranged from 27.1 to 3.3; 4.9 to 2.7; 21.8 to 10.2, respectively.Pt, Pd and Ir concentration levels (μg∙kg−1) were in the range of 133 and 1.9, 170 and 12.8, 4.5 and 0.4 for Budapest; 37 and 3.6, 39.4 and 11.3, 0.8 and 0.2 for Budapest suburbs; 98.5 and 25.6, 148 and 30.6, 5.6 and 2.1 for Seoul.Correlations between the Pollution Index (PI) and Contamination Index (CI) of the platinum metals in road dust samples were: −0.4090 (Ir), −0.3098 (Pd), −0.1994 (Pt) for Budapest centre; 0.8343 (Ir), −0.7652 (Pt), −0.7626 (Pd) for Budapest bridges; 0.5266 (Ir), −0.2863 (Pd), −0.0333 (Pt) for Budapest suburbs; and 0.3193 (Pd), 0.2874 (Ir), −0.0017 (Pt) for Seoul, respectively. The highest Pt, Pd and Ir levels in road dusts were found in samples originating from the major roads with high traffic volume. Significant differences in Pollution Index (PI) and Contamination Index (CI) between Seoul and Budapest were 4.0 and 5.9 for heavy traffic roads; 2.9 and 11.0 for roads with light traffic. Light traffic roads reflect that an important source of Pt, Pd and Ir in roadside environment is the automobile catalytic converter. Road dusts with high Pt, Pd and Ir levels were enriched with traffic-related contaminant elements as well.

Restricted access

A nyírlugosi meszezési és műtrágyázási tartamkísérletben végzett vizsgálataink alapján az alábbi főbb tanulságok fogalmazhatók meg:–A tartós N-műtrágyázás nyomán a trágyázatlan kontrollon mért 4,3 pH(KCl) 3,5-re süllyedt, míg az 1 t/ha/év CaCO 3 -adagolás eredményeképpen 6,4-re emelkedett a szántott rétegben. Ugyanitt a kicserélhető Ca 2+ 0,13-ról 2,18 me/100 g értékre nőtt. Ezzel szemben az Al 3+ 0,68-ról 0,40-re, míg a Fe 2+ 0,43-ról 0,15 me/100 g értékre süllyedt. A meszezés eredményeképpen a talaj kationcserélő kapacitása (T-érték) 3,3-ról 3,6–3,8-ra, a kicserélhető bázisok összege (S-érték) 0,4-ről 2,5 me/100 g-ra, a bázistelítettség pedig 12%-ról 69%-ra változott.–Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmak szintén jellemezték a műtrá-gyázás és a meszezés, ill. talajsavanyodás hatását. Az erősen savanyú talajon mért Ca 87-ről a meszezés nyomán 767 mg/kg mennyiségre, a Mg 18-ról a Mg-trágyázással 97-re, a Mn 8-ról 36-ra, a Sr 0,4-ről 2,7-re, a Co 0,15-ről 0,53-ra, valamint a Ni 0,10-ról 0,19 mg/kg-ra emelkedett.–A trágyahatások időfüggők. A kísérlet első 10 évében (1963–1972) érdemi trágyahatásokat, ill. terméstöbbleteket csak a N-trágyázás okozott. A második évtizedben (1973–1982) a N-hatások fokozatosan lecsökkentek a trágyázatlan kontroll szintjére. Trágyahatásokat kalászosoknál az együttes NP, kapásnövényeknél az NP-kezelések mutattak. A harmadik évtizedben (1983–1992) a napraforgó és a dohány már meghálálta az NPKCaMg elemek pótlását. A negyedik évtizedben (1993–2002) a tritikále monokultúra termésmaximumai is az NPKCaMg-kezeléshez kötődtek. Az utóbbi években (2003–2006 között) az egyoldalúan 100–150 kg/ha/év N-adaggal kezelt talajokon a tritikále gyakorlatilag kipusztult, a talaj extrém módon elsavanyodott és tápelemekben elszegényedett. A talajtermékenység megőrizhető, ha biztosítjuk a feltalajban a 120–150 mg/kg AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalmat, ill. 1 t/ha/év körüli dolomitport alkalmazva fenntartjuk az 5,5–6,0 pH(KCl) értéket és a megfelelő N-trágyázásról is gondoskodunk.–A tritikále szalma- és szemtermésében nőtt a N, K, P, Mn, Zn és Co elemek mennyisége a kicsi termést adó és erősen savanyú N 3 -kezelésben, míg a Ca, Sr és Mo koncentrációi lecsökkentek. A m_e

Restricted access

Longer-term seeding effects on epidemic processes: a network approach

A korai fertőzések helyzetének hosszú távú hatásai a járványterjedésre: egy hálózati megközelítés

Scientia et Securitas
Authors:
Gergely Ódor
,
Domonkos Czifra
,
Júlia Komjáthy
,
László Lovász
, and
Márton Karsai

Summary. In this paper we touch upon three phenomena observed in real life as well as in simulations; in one case, we state mathematical results about the appearance of the phenomenon on arbitrary graphs (networks) under rather general conditions. We discuss a phenomenon of critical fluctuations, demonstrating that an epidemic can behave very differently even if it runs on the same network, with the same transmission probabilities and started from the same initial seeds. We explore a connection between the geographic distribution and intensity of the spreading epidemic. We argue that the speed of the spread of an epidemic depends not only on the number of current infections, but also on their geographic distribution over a country. Through the observations of these phenomena we suggest a dependence of the final epidemic size on the geometric position of initial seeds of an epidemic process.

Összefoglalás. A 2020. március és 2021. február közötti hazai COVID–19 járványügyi adatokat felhasználva a járványok geográfiai terjedését kutatjuk. Alapvető modellünk az, hogy a járvány azon emberek között terjed, akik mobilitási mintáik alapján egy városban tartózkodnak, így van esély arra, hogy találkozhatnak egymással. Ezt a hálózatot úgy közelítjük, hogy tekintjük az 1000 fő feletti települések hálózatát (gráfját), ahol a települések közötti élek súlya a közöttük becsült forgalomból, elsősorban ingázásból nyerhető. Az egyes településeken belül feltételezzük, hogy minden ember ugyanakkora valószínűséggel találkozhat. A településeken belül és között átlagolással (meanfield) kapjuk a terjedés paramétereit. Három kérdést tanulmányozunk a cikkben. Az első kettőben többé-kevésbé a várakozásnak megfelelőek az eredmények, a harmadik azonban meglepetéssel szolgált. Mennyire jelezhető előre a járvány lefutása? Szimulációink alapján az R 0 = 1 érték közelében a helyzet némileg a meteorológiai előrejelzésekhez hasonló, azonos hálózaton, azonos kezdeti fertőzésből, azonos paraméterekkel is nagyon eltérő járványgörbék keletkezhetnek. Mennyire befolyásolja a napi fertőzésszámot a járvány elterjedtsége, vagyis az, hogy mennyire oszlik meg a fertőzésszám a lakossággal arányosan az egyes településeken (járásokban, megyékben)? Szimulációink egyértelműen mutatják, hogy a fertőzöttek azonos száma mellett, minél egyenletesebb a fertőzöttek eloszlása az országban, annál nagyobb a napi új fertőzések száma. Egy járvány első, korai esetei (pl. külföldről behozott fertőzés) hogyan befolyásolják a terjedés végkimenetelét, a teljes lefutás alatti megbetegedések számát? A kutatás egyik fontos célja az, hogy megtalálja a kezdeti fertőzöttek azon konfigurációját, amely a legnagyobb járványhoz vezet. Ezzel kapcsolatban egy új jelenséget figyeltünk meg. Az általánosan elfogadott kép szerint, ha a vizsgált betegség egy elszigetelt, alacsony népsűrűségű és nem túl sűrű tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező településen jelenik meg először, akkor gyorsan kipusztulhat anélkül, hogy nagyobb járványt okozna. Egészen más lehet a dinamika, ha a betegség egy jól összekapcsolt, sűrűn lakott településről indul, ahol könnyebben túlélhet és terjedhet szét a lakosság többi részére. A kutatás során ezt a feltevést megkérdőjeleztük, és demonstráljuk, hogy az a járvány, ami a városok hálózatának legszorosabban összekapcsolt részéből indul, hosszú távon nem mindig vezet több fertőzötthöz. Ha a betegségnek nagy a fertőzőképessége, akkor egy járvány, ami véletlenszerűen kiválasztott városokból indul, akár nagyobb populációt is megfertőzhet. Eredményeinket magyar mobilitási és járványügyi adatok, szimulációk, illetve matematikai bizonyítások is alátámasztják. A tudományos megállapításaikon túlmenően eredményeink hozzájárulhatnak járvány-előrejelzések és az intervenciós stratégiák jobb megtervezéséhez egy adott országban egy éppen zajló világjárvány idején. Arra világítanak rá, hogy egy járvány korai szakaszában nemcsak a terjedő betegség fertőzési eseteinek számát fontos követni, hanem a fertőzések geográfiai eloszlása is fontos információt hordoz. A most kidolgozott modell ilyen korai megfigyelésekből kiindulva, egy ország populációjának földrajzi szerkezetét, valamint a mobilitási hálózatának hatásait is figyelembe veszi, és már a járvány kezdeti szakaszában segíthet hosszabb távú következtetések levonásában.

Open access
Pollack Periodica
Authors:
Alex Szakál
,
Gerhard Krexner
,
Andreas Grill
,
György Káli
,
Márton Markó
, and
László Cser

Hydrogen due to its high incoherent cross section is a good candidate both for internal source or internal detector nucleus for atomic-resolution holographic measurements. Metal-hydrides are promising materials for the technology of hydrogen storage and the understanding of their structure is crucial. In the present work the solution of problems appearing at preparation of samples for the investigation of YH and PdH systems with the composition of YHx x<0.2 and PdHy at y∼0.7 is described.

Restricted access