Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • Author or Editor: László Vermes x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A UNEP által 1997-ben kiadott Sivatagosodási Világatlasz fontos és jelentos próbálkozás a száraz területeken jelentkezo sivatagosodás és területdegradáció folyamatáról rendelkezésre álló ismeretek összegzésére, az érintett területek bemutatására, valamint az emberek és a kormányok figyelmének felhívására a világ minden részén a sivatagosodással összefüggo problémákra. A pontos és megbízható adatok, továbbá a cél(ok) világos megfogalmazásának hiánya következtében, továbbá az eredetileg kiválasztott globális megközelítésbol fakadóan számos korlátozó tényezo van, amely az Atlasz használatát megnehezíti, és határozott igény mutatkozik a korszerusítése, ill. továbbfejlesztése iránt. Figyelembe véve a jelenlegi Atlaszt ért kritikákat, valamint az aszály és a sivatagosodás értékelésére és térképezésére vonatkozó szakértoi javaslatokat, a következoket szükséges megvitatni és elfogadni. - A korszerusítés megkezdése elott elso lépésben meg kell határozni a megcélzott közönséget, amelynek az Atlaszt szánják, valamint ki kell dolgozni terjesztésének mechanizmusát. Az elérhetoség nagyon fontos szempont.  - A korszerusítési munka megkezdése elott egyértelmuen meg kell fogalmazni az Atlasz új kiadása szerkesztésének és összeállításának célját. A jól megválasztott cél befolyásolni fogja, sot meg is határozza az összeállítás megközelítését, méretarányát és módszerét, és egy jobban kimunkált, hatékonyabban használható kiadványt fog eredményezni. - Új és egymástól elkülönített térképezési módszertant kell kidolgozni az aszály és a sivatagosodás értékelése és illusztrálása számára, az eddigieknél pontosabb helyi adatbázisokra és nemzeti (országos) léptéku értékelésre alapozva, alulról felfelé építkezo szerkesztési módszert alkalmazva. - A téma komplex voltát és a sokféle szempont érvényesítésének igényét kell számításba venni, ezért olyan módszert kell találni, amely a különféle adatokat és tényezok kombinációját képes megvalósítani (pl. az egyes tényezoket ábrázoló térképeket felhasználva, ezeket egymásra illeszteni a GIS technika segítségével). - Sürgeto az alapveto koncepciók és fogalmak revíziója és lehetoség szerint új meghatározása, mindenképpen különbséget téve az aszály és a sivatagosodás jelensége között, és mindkét esetre az indikátorok (határértékek, indexek) olyan csoportját kell kiválasztani, amelyekkel a fo folyamatok és eredmények értékelését és kifejezését pontosabban el lehet végezni. - Az egyik legnagyobb hátránya a jelenlegi Atlasznak az, hogy a papír kartográfia általában statikus és gyorsan elavul, ezért eroteljesen javasolható a GIS-re (geographical information system) alapozott megközelítés alkalmazása. Több szakérto véleménye szerint a GIS-nek központi szerepet kell kapnia a térképezésben számos gyakorlati és adatkezelési szempontból egyaránt. - A sivatagosodás és az aszályérzékenység értékelése és térképi ábrázolása új koncepciójának és módszertanának kidolgozása érdekében egy kisebb ad hoc teamet célszeru létrehozni, amelyben a Szakértok Csoportja 1.1, 1.2, 1.4, 1.5, 1.6 és 1.8/1.9 számú témakörének koordinátorai vennének részt. Ennek az ad hoc teamnek kell kidolgoznia a második részjelentést, amely az összes elobb felvetett kérdésre megadná a választ, és javaslatot dolgozna ki a sivatagosodás és az aszály értékelésének és térképezésének fejlesztésére. Az ad hoc team konkrét munkaprogramját a Szakértok Csoportjának második, bonni ülése után lehetne kidolgozni.  - A finanszírozás alapjaként összesen mintegy 30 szakértohónap és más szervezési költségek szükségesek az ad hoc team muködtetéséhez. - A Szakértok Csoportja támogatja egyes európai országok törekvését az Európai Aszályérzékenységi Térkép megszerkesztésére, és javasolja az ebbol a célból az Európai Unióhoz eljuttatott projekttervezet elfogadását az FP6 program keretében.

Restricted access

A dolgozat a földvédelem környezetvédelmi szempontjai kapcsán a földhasználatok és a talajhasználatok talajminőséget érintő hatásaival foglalkozik, különös tekintettel a vonatkozó szabályozásokra és azok fejlesztésére. Példaként a szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése és hasznosítása szabályozásának helyzeté__

Restricted access
Restricted access

A pot experiment was set up at the Experimental Farm of the Faculty of Horticultural Sciences of the Szent István University in 2001 investigating the revitalization effect of selected treatments on thermal-treated soils and other production substances. In the experiment 6 factors and 7 treatments were used, each in 4 replicates, using rape ( Brassica napus DC ) as test plant. During the time period of the experiment (29 May-17 August) continuous observations and measurements were conducted, plant and soil analyses - chemical and microbiological - were made to establish the main effects and results of the different treatments. These are discussed in the paper in detail. Although the soil-vitalization procedures were of great success, no treatment in the experiment had an extremely positive effect. Various additives, however could enhance the re-colonization processes significantly.  According to the basic factors (the soils or substrates) the best treatments were: the A1 (clay-pearl) additive and the C2, C3 factors (the medium and low temperature soil treatments).  Among the treatment combinations, treatments IV and VII were the best ( compost and compost + inocula addition). This fact shows that the compost in a good quality, and the compost enriched, compost extracted microbial inocula can play the most important role in the revitalization of thermal-treated soils. Manure addition and the manure + inocula treatment can also be used as a prominent treatment in the restoration, to increase the organic matter content and the microbial activity in soils. The single alga- and microbial inocula treatment was not successful permanently, therefore their use - without adding any parallel organic matter - cannot be recommended. Investigations of the soil microbial activity showed that the lowest temperature of thermal treatments had resulted a more effective revitalization. The clay-pearl additive increased the persistency and activity of the microbes in the soil. It was also obviously found that the organic additives with or without the microbial inoculations could be used potentially as the best soil revitalization treatments. 

Restricted access

In the field experiments carried out in 2000 and 2001 at the Nagyhörcsök Experimental Station on calcareous chernozem soil contaminated with heavy metals the results show that the application of 40 t/ha Balinka brown coal did not decrease the uptake of essential elements by the maize, barley and rape test plants, and did not decrease the fertility of soil. There was no change or sometimes a slight increase in the investigated tissues of the plants due to the effect of coal application. This is advantageous in Zn deficient soils, but on similar soils strongly polluted with Zn the Balinka brown coal cannot be used as an effective remediator. The coal treatment drastically decreased the Se toxicity of the soil, the maxi-mum yield could even be obtained on the strongly Se-polluted plots. The development of plant stands in the coal treated plots improved considerably, perhaps due to the better moisture regime conditions of the soil. The Sr and Cd content in plant tissues decreased in several cases due to brown coal application. The most dangerous contaminant, the Cd concentration in the plants dropped to half or even 1/3, as a result of coal treatment.  The results of the two-year experiments showed that the 40 t/ha rate of Balinka brown coal can be used successfully and economically in the in situ remediation of Cd, Se and Sr contaminated soils. This rate does not influence the original fertility parameters of the soil, but can be applied with advantages both in extremely light- or heavy textured soils in case of moderate contamination. However, further investigations are needed to find out the effects of Balinka-type brown coal application on other soil types, plants and other polluting elements. 

Restricted access