Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • Author or Editor: Luca Németh x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A PRISM-teszt papír-ceruza változatának alkalmazása a krónikus gerinceredetű fájdalom vizsgálatában

Application of the paper-and-pencil version of the PRISM test in chronic pain patients of spinal origin

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Dániel Péter Stoll
,
Szabolcs Bolczár
,
Luca Németh
,
Petra Bagdi
,
Katalin Mária Kovács
, and
Balázs Matuszka

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: A gerinceredetű krónikus fájdalom multidimenzionális, komplex élmény, amelynek mérésére önbeszámoló alapú és megfigyeléses standardizált vizsgáló eljárások egyaránt rendelkezésre állnak. A tesztek és tünetbecslő skálák előnye, hogy a fájdalomélmény meghatározói elkülönülten vizsgálhatók a segítségükkel, bár a felvételük időigényes és komplexitásuk miatt a kitöltésük nehézséget jelenthet, ezért ezek az eszközök a klinikumban csak korlátozottan használhatóak. Cél: Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a PRISM-teszt (Pictorial Representation of Illness and Self Measure, Betegség és Szelf Képi Reprezentációs Vizsgálata) önkitöltéses papír–ceruza tesztként alkalmazva miként képes megragadni a fájdalomélmény különböző dimenzióit, így milyen előnyökkel járhat a használata a klinikai gyakorlatban. Módszerek: 104 krónikus gerinceredetű fájdalommal élő beteg vett részt a kutatásban, közülük 38 férfi és 66 nő, átlagéletkoruk 58 (SD = 15,75) év. Eredmények: A PRISM-teszt változói közül az Én-kör és a fájdalomkör közötti távolság (SIS), illetve a körök elhelyezkedése mentén létrehozott változók képesek voltak megragadni a fájdalom és a különböző pszichés tényezők közötti összefüggéseket, míg a fájdalmat szimbolizáló kör területe (IPM) erre nem volt alkalmas. A PRISM-teszttel nyerhető kvantitatív adatok alapján a SIS-érték szignifikáns, negatív irányú kapcsolatot mutat a fájdalomkatasztrofizációval (r s = –0,24; p = 0,023), a fájdalommal kapcsolatos tehetetlenséggel (r s = –0,27; p = 0,010), a fájdalomhoz fűződő munkával kapcsolatos mozgástól való félelemmel és elkerülő magatartással (r s = –0,21; p = 0,040), illetve a depresszió (r s = –0,43; p < 0,001) és az állapot- (r s = –0,35; p = 0,006), illetve vonásszorongás (r s = –0,23; p < 0,000) mértékével. Emellett szignifikáns különbség mutatkozott a fájdalom katasztrofizációja (Z = –2,432; U = 582,5; p = 0,015), a rumináció (Z = –2,249; U = 637,5; p = 0,025), a tehetetlenség (Z = –2,492; U = 577,5; p = 0,013), a munkával (Z = –2,404; U = 678,5; p = 0,016) és fizikai aktivitással (Z = –1,961; U = 772,5; p = 0,050) kapcsolatos, illetve összesített (Z = –2,399; U = 643,5; p = 0,016) félelem-elkerülési hiedelmek, illetve a depresszió (Z = –3,188; U = 640, p = 0,001) és a vonásszorongás (Z = –2,592; U = 656,5; p = 0,010) mértékében azok között, akiknek a fájdalomköre sértette az Én-kör határait és akiknek a fájdalom- és Én-köre kívül esett egymáson. Következtetések: A PRISM rajzteszt bizonyíthatóan képes megragadni a fájdalomélmény – kezelés szempontjából – releváns meghatározóit, így klinikailag hasznos vizsgáló eljárásnak tekinthető. Klinikai alkalmazhatóságával kapcsolatban beigazolódott, hogy az eszköz alkalmas azon betegek azonosítására, akik számára hasznos lehet átfogó pszichológiai vizsgálat a szomatikus kezelésüket megelőzően.

Restricted access

A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of acute myocardial infarction in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Noémi Németh
,
Dóra Endrei
,
Diána Elmer
,
Tímea Csákvári
,
Lilla Horváth
,
Luca Fanni Kajos
,
Attila Cziráki
, and
Imre Boncz

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkező ellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fő (9742 férfi és 6619 nő) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nők esetében az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvőbeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma – a 75 év felettiek kivételével – valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nőkét. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13.

Summary. Introduction: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. Objective: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. Results: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13.

Open access

Az orvosok fizetésének alakulása 1998 és 2021 között hazánkban

Changes of payment of physicians between 1998 and 2021 in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Diána Elmer
,
Imre Boncz
,
Noémi Németh
,
Tímea Csákvári
,
Luca Fanni Kajos
,
Zsuzsanna Kívés
,
István Ágoston
, and
Dóra Endrei

Bevezetés: Az orvosi életpályamodell fejlesztése kiemelt fontosságú a biztonságos betegellátás szempontjából. Célkitűzés: Kutatásunkban célul tűztük ki a Magyarországon foglalkoztatott orvosok 1998 és 2021 közötti átlagos havi fizetésének vizsgálatát, különös tekintettel a 2021. évi jelentős orvosi béremelésre. Adatok és módszerek: Az adatok az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisából származnak. Idősoros elemzésünkbe valamennyi állami egészségügyi intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosát bevontuk. Intézményi szintű elemzésünkben minden állami kórház valamennyi foglalkoztatott orvosát figyelembe vettük. Az egyes egészségügyi intézményeket intézménytípusonként csoportosítottuk. Mivel adatforrásunk, a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Kórházi Főigazgatóság nem a fizetés szót, hanem a jövedelem kifejezést használja, dolgozatunkban is kénytelenek vagyunk ezt használni. Ez nem feltétlenül szerencsés, mivel valójában az orvosoknak nem a havi jövedelméről, hanem a havi fizetéséről van szó. Eredmények: Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosok átlagos havi jövedelme 1998 és 2021 között 16,1-szeresére nőtt. 2020-ban a kórházi orvosok átlagos havi jövedelme országos szinten 767 505 Ft (2186 €), míg 2021-ben – a béremelés hatására – 1 415 481 Ft (3948 €) volt (+84%). Ez az országos intézetekben 2021-ben 1 435 972 Ft (4005 €), a klinikai központokban 1 204 258 Ft (3359 €), a fővárosi kórházakban 1 397 181 Ft (3897 €), a megyei kórházakban 1 520 821 Ft (4242 €) és a városi kórházakban 1 688 726 Ft (4710 €) összeget jelentett. A legnagyobb és a legkisebb átlagos havi jövedelem között az országos intézetekben 1,90-szeres, a klinikai központokban 1,26-szoros, a fővárosi kórházakban 1,93-szoros, a megyei kórházakban 1,47-szeres és a városi kórházakban 1,75-szörös különbség volt. Következtetés : 2021-ben az orvosi béremelés hatására jelentősen nőttek az orvosi bérek és átlagjövedelmek. Az intézménytípusok között jelentős eltéréseket tapasztaltunk. Orv Hetil. 2023; 164(29): 1146–1154.

Open access

Az egészségügyi szakdolgozók létszámváltozása az európai egészségügyi rendszerekben 2000 és 2018 között

Changes in the number of healthcare professionals in European healthcare systems between 2000 and 2018

Orvosi Hetilap
Authors:
Diána Elmer
,
Dóra Endrei
,
Noémi Németh
,
Tímea Csákvári
,
Luca Fanni Kajos
,
Bálint Molics
, and
Imre Boncz

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozói ellátottság biztosítása napjainkban fontos szakmapolitikai kérdéskör. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy átfogó képet adjunk az egészségügyi szakdolgozói létszámhelyzetről az OECD európai országaiban. Adatok és módszerek: Az elemzéshez az „OECD Health Statistics 2021” adatbázis gyakorló szülésznőkre, praktizáló ápolókra és gyakorló gyógytornászokra vonatkozó létszámindikátorait, illetve teljes kórházi ágyszámra vonatkozó indikátorát elemeztük a 2000–2018-as időszakra. 24 európai OECD-országot csoportosítottunk az egészségügyi rendszer és a földrajzi elhelyezkedés szerint, majd hasonlítottunk össze a 2000., 2010., 2018. évek adatai alapján paraméteres és nemparaméteres próbákkal. Eredmények: 2000 és 2018 között a vizsgált OECD-országokban 100 000 lakosra nézve 14%-kal nőtt a szülésznők, 30%-kal az ápolók és 41%-kal a gyógytornászok átlagos létszáma. 100 kórházi ágyra vetítve 72%-kal nőtt a szülésznők, 86%-kal az ápolók és 97%-kal a gyógytornászok átlagos létszáma. Szignifikáns eredményt mindhárom vizsgált évre a 100 kórházi ágyra vetített gyógytornászi létszámindikátornál kaptunk (p = 0,014; p<0,001; p = 0,002) a vizsgált nyugat- és közép-európai államok összehasonlításakor. Szignifikáns eredményt a Bismarck- és Beveridge-típusú államok összehasonlításakor csak a 100 kórházi ágyra vetített ápolói létszámindikátornál kaptunk a 2010-es (p = 0,048) évre vonatkozóan. Következtetés: Az egészségügyi szakdolgozói szakmacsoportok közül a gyógytornászok létszáma nőtt a leginkább Európában. A vizsgált nyugat-európai országokban a 100 ágyra vetített egészségügyi szakdolgozói létszám szignifikánsan nagyobb a közép-európai országokhoz képest. Orv Hetil. 2022; 163(41): 1639–1648.

Open access

A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

Annual epidemiological and health insurance burden of cervical cancer in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Réka Mihály-Vajda
,
Imre Boncz
,
Diána Elmer
,
Tímea Csákvári
,
Noémi Németh
,
Luca Fanni Kajos
,
Dalma Pónusz-Kovács
,
József Bódis
, and
Zsuzsanna Kívés

Összefoglaló. Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos, megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőknél jelentkezik. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53) méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276 milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok kezelésére. A betegek és a finanszírozás döntő többsége a méhnyak rosszindulatú daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az aktívfekvőbeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos. Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó költségeleme az aktívfekvőbeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett méhnyakszűrés korszerűsítéseként az új szűrési stratégiát megfelelő finanszírozási támogatással célszerű bevezetni, a szűrővizsgálatoknak, a hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22–29.

Summary. Introduction: Cervical cancer is a particularly important, unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily in those living in low- and middle-income countries. Objective: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018. Data and methods: Our analysis was made according to the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore annual health insurance costs calculated for disease and age groups. Results: In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7 million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer. The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer (97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9% of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per 100 000 population based on acute inpatient care data. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver. In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing, and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22–29.

Open access
Physiology International
Authors:
Monika Fekete
,
Gergo Szollosi
,
Stefano Tarantini
,
Andrea Lehoczki
,
Anna N Nemeth
,
Csenge Bodola
,
Luca Varga
, and
Janos Tamas Varga

Abstract

Background

Decreased physical activity significantly increases the probability of prevalent metabolic syndrome (MetS) with substantial impact on the expected course of COPD.

Objective

Our research aims to assess the metabolic consequences of chronic obstructive pulmonary disease (COPD) and evaluate the prevalence of MetS and its interrelations with age, sex, comorbidities, drug intake, degree of decreased lung function, nutritional status, physical activity and quality of life.

Methods

A cross-sectional study was performed on a random sample (n = 401) at the Department of Pulmonary Rehabilitation of the National Koranyi Institute of Pulmonology from March 1, 2019 to March 1, 2020 in Budapest, Hungary. Anthropometric and respiratory function tests and laboratory parameters of all patients were registered.

Results

MetS occurred in 59.1% of COPD patients with significant gender difference (male: 49.7% female: 67.6%). Concerning BMI, the prevalence of MetS was higher with BMI≥25 kg m−2 (P < 0.0001). Patients with this syndrome had significantly worse FEV1%pred (43 (30–56) vs. 47 (36–61); P = 0.028), lower quality of life (CAT: 26 (21–32) vs. 24.5 (19–29); P = 0.049) and significantly more frequent exacerbations (2 (1–3) vs.1 (0–2); P < 0.05), than patients without MetS. The prevalence of comorbidities were higher in overweight/obese patients (BMI> 25 kg m−2).

Conclusions

In COPD patients MetS negatively affect respiratory function and quality of life and promotes exacerbations of the disease. MetS is related to nutritional status and the level of systemic inflammation in COPD patients.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Zoltán Bogár
,
Luca Tóth
,
Szilárd Rendeki
,
László Mátyus
,
Norbert Németh
,
Mihály Boros
,
Bálint Nagy
,
Miklós Nyitrai
, and
Péter Maróti

Absztrakt:

Az egészségügyi, orvosi szimulációs oktatás alapja, hogy klinikai szituációkat, gyakorlati feladatokat modellez szimulátorok, számítástechnikai megoldások, esetleg humán szereplők segítségével. Így az oktatott a legvalósághűbb környezetben sajátíthatja el a készségeket. A közleményben bemutatjuk a szimulációs oktatás múltját, technológiai hátterét, valamint a szimulációs oktatás jelenlegi helyzetét Magyarországon, melynek megkérdőjelezhetetlen szerepe van az egészségügyi felsőoktatásban. Számos pozitív hatása van hallgatók és oktatók számára, továbbá az intézetek számára is számtalan előnyt tartogat. Az egységek feladata, hogy hidat teremtsen az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi orvosegészségügyi életpálya kihívásaira. Bár a terület több évszázada ismert módszertan az orvos- és egészségtudományi képzésben, csak a XXI. században indult jelentős fejlődésnek a technológia robbanásszerű előrehaladásának köszönhetően. Az innovatív megoldások révén egyre élethűbben lehet modellezni bonyolultabb orvosi feladatokat is. Már hazánkban is használják az oktatás során a 3D nyomtatott segédeszközöket, virtuális- és kiterjesztettvalóság-megoldásokat. A magyarországi „Skill Labor Hálózat” fejlesztése mellett a szimulációs oktatás hazai módszertanának kialakítása is megkezdődött, ennek sikerességét jelzi több, oktatást segítő kézikönyv megjelenése is. A hálózat négy egyetemi skillközpontot és 16 oktató kórházat foglal magában. A skill-laborok eddig hiányzó láncszemek voltak az elméleti és a klinikai oktatás között, melyekben magas szakmai színvonalú gyakorlati készségeket sajátíthatnak el a hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzés során. A kezdeti fejlesztések sikeresnek tekinthetők, ezt tükrözi a nagy érdeklődés, a résztvevők száma és a hallgatók pozitív visszajelzései is. Közleményünk átfogó jelleggel betekintést ad a magyarországi egészségügyi szimulációs oktatás jelenlegi helyzetébe, illetve felveti a potenciális fejlesztési irányokat, gyakorlati példákkal szemléltetve. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1078–1087.

Open access

Jobb oldali videoasszisztált thoracoscopos thymectomia a thymoma nélküli, felnőttkori myasthenia gravis sebészi kezelésében

Application of video-assisted thoracoscopy in the surgical treatment of myasthenia gravis in adults without thymoma

Magyar Sebészet
Authors:
József Kas
,
Levente Bogyó
,
Attila Farkas
,
Csaba Fehér
,
Áron Ghimessy
,
Balázs Gieszer
,
Luca Karskó
,
Lóránt Kecskés
,
Viktor Lungu
,
László Mészáros
,
Miklós Molnár
,
Petra Németh
,
Ágoston Pataki
,
Péter Radeczky
,
Róbert Szegedi
,
Bernadett Tallósy
,
Klára Török
,
Attila Vágvölgyi
,
Csilla Rózsa
,
Katalin Török
,
Sámuel Komoly
,
Jenő Elek
,
János Fillinger
,
László Agócs
,
Ferenc Rényi-Vámos
, and
Ákos Kocsis

Összefoglaló. Bevezetés: A myasthenia gravis javallatával végzett csecsemőmirigy-eltávolítás sebésztechnikai szempontból lényegesen megváltozott az elmúlt közel 30 évben. A standard műtétnek számító transsternalis és transcervicalis thymectomia mellett elterjedt a videoasszisztált thoracoscopos sebészeti (VATS), később pedig a robot sebészeti megoldás is. Két intézetünkben 2011–2012-ben vezettük be a VATS thymectomiát. Módszer: A többféle technikai megoldás közül a mediastinumot a jobb mellüreg felől megközelítő utat választottuk. Eleinte 3, később 2 pontos perimammaris portot készítettünk a thymus elérésére a beteg háton fekvő helyzetében. Minden esetben ultrahangos vágóeszközt alkalmaztunk. Kiterjesztett thymectomiára törekedve a perithymikus zsírszövetet is eltávolítottuk, szélesen megnyitva a bal oldali mellüreget is. A betegek kiválasztásában az átlagos testsúlyú vagy soványabb betegeket részesítettük előnyben. Eredmények: 8 év és 4 hónap alatt 92 beteget műtöttünk a fenti módszerrel thymoma nélküli myasthenia gravis alapbetegséggel. 20 férfi és 72 nő. Átlagéletkor 33,1 év (19–75 év). A műtéti idő 35–160 percig terjedt, átlagosan 82,3 perc volt. A tömegesebb mediastinalis zsírszövet néhány betegnél nehezítette a tájékozódást és a maradéktalan eltávolítást. Műtét alatt 4 esetben érsérülés és 3 ellenoldali tüdősérülés következett be. Két konverziót végeztünk (1-1 sternotomia és thoracotomia). Idegsérülés nem történt. Tíz beteg igényelt néhány órás művi lélegeztetést a műtét után, a többi beteget a műtőasztalon extubáltuk. Reintubáció, tracheostomia, légzési elégtelenség, műtéti halálozás nem volt. Az intenzív ápolási idő átlaga: 1,1 (0–11) nap. A teljes kórházi ápolási idő átlaga: 4,8 (3–15) nap. A drenázsidő 1–4 nap, átlagosan 1,16 nap. Két beteg (2,41%) halt meg a műtétet követően 1 és 5 éven belül. További 81 beteg 12–108 (átlag: 48) hónapos követése során a myastheniás állapotban 21 (25,3%) betegnél komplett, 4 (4,82%) betegnél gyógyszeres remisszió, 20 (24,1%) betegnél minimális manifesztáció, 28 (33,73%) betegnél egyéb javulás volt megállapítható. 4 (4,82%) beteg állapota változatlan maradt, 4 (4,82%) betegé pedig romlott. Következtetés: A VATS thymectomia teljesen új utat jelent a transsternalis módszerben járatos sebészek számára. A tömegesebb mediastinalis zsírszövet nagyon megnehezíti a műtétet. A perioperatív szak nagyon kedvező a betegek számára, és a késői eredmények is elfogadhatóak. Kérdéses, hogy a thymus minden esetben maradéktalanul eltávolítható-e ezzel a módszerrel.

Summary. Introduction: Surgical technique of thymectomy performed for treatment of myasthenia gravis has considerably changed in the last almost 30 years. In addition to standard interventions – transsternal and transcervical thymectomy –, video-assisted thoracoscopic interventions (VATS), later on robotic surgery came into general use. In our two institutions, we apply VATS thymectomy since 2011. Methods: There are several different surgical techniques for this purpose; we approached the mediastinum through the right thoracic cavity. We prepared initially 3, later on 2 perimammal ports for the access of the thymus; the patients were in supine position during surgery. We used an ultrasonic cutting device in all cases. In order to perform extended thymectomy, we removed the fatty tissue around the thymus and opened widely the left thoracic cavity, too. During patient enrollment, we preferred patients with normal or lower body weight. Results: During 8 years and 4 months, we operated on 92 patients using this method for myasthenia gravis without thymoma; there were 20 male and 72 female patients at the age of 33 years on average (19–75 years). Duration of surgery was 35–160 minutes, 82.3 minutes on average. The bulky fatty tissue around the thymus made the orientation and the complete removal more difficult in a few patients. We experienced vascular injury in 4 cases and injury of the contralateral lung in 3 cases. Conversion was necessary in 2 cases (1 sternotomy and 1 thoracotomy), there were no nerve injuries. Assisted ventilation was necessary in case of ten patients in the postoperative period for a few hours; all other patients were extubated on the operating table. There was no need for repeated intubation and tracheostomy; there was no respiratory insufficiency and perioperative mortality. Duration of ICU care was 1.1 days on the average (0–11 days), that of the total hospital care 4.8 days on average (3–15 days). Duration of thoracic drainage was 1.16 days on average (1–4 days). Two patients (2.41%) died within one and five years after surgery. During 12–108 months (48 months on average) follow-up of 81 patients, 21 patients (25.3%) suffering from myasthenia total recovery was observed, pharmacologic remission was achieved in 4 patients (5.3%), minimal manifestation remained in 23 patients (24.1%), while in 28 patients (33.73%) other improvement was observed. The status of 4 patients (4.82%) remained unchanged and that of 4 patients (5.3%) worsened. Conclusion: VATS thymectomy represents a completely new surgical method for surgeons having experience in transsternal surgical technique. Bulky mediastinal fatty tissue makes surgery very difficult. The perioperative period is advantageous for the patients and also the long term follow-up results are acceptable. It is questionable that the thymus can be completely removed with this method in all cases.

Restricted access