Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Mária Figler x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Ismert, hogy az étrendi fehérjemegszorítás lassítja a krónikus vesebetegség progresszióját. Ha a fehérjebevitel kevesebb mint 0,5-0,6 g/ttkg/nap, a diétát esszenciális aminosavakkal/ketosavakkal szükséges kiegészíteni. A szerzők tanulmányukban a hosszú időn keresztül ketosavakkal kiegészített fehérjeszegény diéta hatását vizsgálták krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekben a veseelégtelenség progressziójára, a kalcium- és foszforanyagcserére, a betegek tápláltsági állapotára, továbbá felmérték a betegek complience-ét. Ötvenegy beteget kezeltek 12–57 hónapig (átlagos kezelési idő: 26 hónap). A szérumkreatinin-érték átlaga 349,72±78,04 µmol/l-ről 460,66±206,66 µmol/l-re emelkedett, amely 27 µmol/l/év, illetve 2,3 µmol/l/hó szérumkreatinin-növekedést jelentett. A Cockroft–Gault-formula alapján számolt glomerulusfiltrációs ráta (GFR) 21,52±7,84 ml/min-ról 18,22±7,76 ml/min-ra csökkent, ami 0,83 ml/min/év, illetve 0,07 ml/min/hó GFR-csökkenést jelentett. Lineáris regressziós analízissel az 1/szérumkreatinin versus időegyenes dőlésszöge 0,0018 volt. A szérumparathormon-szint szignifikánsan csökkent, a szérumkalcium, -foszfor szintje nem változott. A betegek tápláltsági állapota (a BMI, szérumalbumin, szubjektív tápláltsági felmérés alapján) a folyamatos és intenzív diétás edukációnak köszönhetően nem romlott, a betegek tartani tudták az alacsony fehérjetartalmú diétát a kezelés hosszú időtartama alatt. Eredményeik igazolják, hogy a ketosavakkal kiegészített fehérjeszegény diéta hatásos a veseelégtelenség progressziójának csökkentésében, előnyösen befolyásolja a kalcium- és foszforanyagcserét, nem rontja a betegek tápláltsági állapotát.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Szabó, Attila Erdélyi, Andrea Gubicskóné Kisbenedek, Tamás Ungár, Éva Lászlóné Polyák, Szilvia Szekeresné Szabó, Réka Erika Kovács, László Bence Raposa, and Mária Figler

Absztrakt

A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B12-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865.

Restricted access