Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Márta Fülöp x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: Kevéssé kutatott terület, hogy hogyan függ össze a nagyfokú érzelmi distresszt átélő pácienssel folytatott kommunikáció, illetve az orvos érzelemszabályozási kapacitása. Milyen mintázat esetén jön létre kiégés, és mely védőfaktorokkal előzhető meg az érzelmi kimerülés kialakulása. Cél: Az empátia és a kiégés ok-okozati kapcsolatainak vizsgálata, a fokozott érzelmi bevonódás segítő szakemberre gyakorolt hatásainak feltárása. Módszer: Feltáró/leíró keresztmetszeti vizsgálat, kérdőíves eljárással, a 4 hazai orvosegyetemen 67 pszichiáter rezidens részvételével. Maslach Kiégés Kérdőívet; az empátia mérésére Interperszonális Reaktivitás Indexet; a páciensekkel kapcsolatos attitűd mérésére a Páciens–orvos-fókuszú Attitűd Skálát (Patient–Practitioner Orientation Scale) használtunk. Statisztikai próbák: Spearman-korreláció, Kruskal–Wallis-teszt, lineárisregresszió-analízis. Eredmények: Magas fokú emocionális kimerülés a rezidensek 32,8%-ánál, deperszonalizáció magas fokban 29,9%-nál, a személyes hatékonyság csökkenése a minta 52,2%-ánál volt tapasztalható. A férfiaknál szignifikánsan magasabb (p<0,05) a deperszonalizáció. Az Interperszonális Reaktivitás Index alskálái közül az empátiás distressz mutat összefüggést a kiégés két komponensével: az érzelmi kimerüléssel (p<0,001) és a személyes hatékonyság csökkenésével (p<0,001). A páciens-fókuszú attitűd (PPOS) összefügg az empátia három komponenesével. Fordított együttjárás tapasztalható a páciens-fókuszú attitűd és a deperszonalizáció között (MBI). A distressz érzése az érzelmi kimerüléssel és a személyes hatékonysággal is összefügg. A személyes hatékonyság érzését meghatározó változók: a megélt distressz, a nézőpontváltás képessége és a személytelen bánásmód. A deperszonalizációt a páciensekkel kapcsolatos attitűdök közül a törődés, az emocionális törődés és az érzelmi kimerülés dimenziói befolyásolják. Következtetések: A páciens negatív érzéseinek átvétele a szakember emocionális kimerüléséhez, illetve a személyes hatékonyság érzésének csökkenéséhez vezethet. Az empátiás törődés és decentrálási képesség azonban meghatároz egy olyan kapcsolati attitűdöt, mely növeli a személyes hatékonyság érzését és csökkenti a személytelen bánásmód megjelenésének esélyét.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: S. Younes, Márta Csire, Bernadett Pályi, G. Mikala, I. Vályi-Nagy, I. Cseh, Márta Benczik, Cs. Jeney, T. Takács, Éva Simon, V. Fülöp, G. Berencsi, Gy. Fekete, and Mária Visy

Pregnant women were examined following healthy pregnancies at term. Amniotic fluids were sampled before arteficial rupture of membranes using closed vacutainer system. Blood samples were also taken from the pregnants simultaneously.Endotoxin concentrations of amniotic fluids were tested by the semiquantitative Limulus amebocyte lysate. Both amniotic fluids and blood samples were tested for the presence of DNA of lymphotropic human herpesviruses. The DNA of human papillomaviruses were tested only in the amniotic fluid samples.One-third of the amniotic fluids tested were found to contain measurable amounts of endotoxin. Lymphotropic herpesvirus DNA was deteced in every fourth amniotic fluid sample and in every 8 th blood sample. The prevalence of papillomaviruses was 7 of 96 samples.No significant correlation was found between the presence of endotoxin and viruses in the amniotic fluids. Epstein-Barr virus, human cytomegalovirus and human herpesvirus type 7 were found more frequently in the amniotic fluids than in blood samples (7 to 1). The prevalence of human herpesvirus 6 and 8 was higher in the blood samples than that in the amniotic fluids.The mean weight of the neonates were not impaired significantly by the presence of either viruses or endotoxin. Possible post partum consequences, i.e. partial immunotolerance to viruses is discussed.

Restricted access