Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • Author or Editor: Márton István x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Növénytermelés
Authors: István Kristó, Márton Jolánkai, and István Mihály Petróczi

Összefoglalás

Csíraszám- és vetésidő-vizsgálatainkat mélyben sós réti csernozjom talajon, 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007), 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló), 4 ismétlésben, 10 m2-es, véletlen blokk elrendezésű parcellákon állítottuk be, őszi káposztarepce elővetemény után. A parcellák növényápolási és növényvédelmi munkái nem különböztek, csak a vetési adatokban tértek el egymástól. A vetést október közepén és november elején, 300 és 500 csíra/m2 vetéssűrűséggel végeztük.

Megállapítható, hogy a vetésidő szignifikáns hatást gyakorol az őszi búza területegységre jutó hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám értékeire, viszont a vetésidő szemszámra és szemtömegre gyakorolt hatását statisztikailag nem tudtuk igazolni. A vizsgált négy év és négy genotípus alapján megállapítható, hogy a szegedi termőhelyen a november eleji vetésidő kis mértékben előnyösebb, mint az október közepi, bár ettől a GK Kalász és GK Petur fajta, illetve a 2003/2004-es és a 2005/2006-os évjárat is eltérést mutatott. Vizsgálatunkban az eltérő csíraszám következtében kialakult területegységenkénti hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám és szemtömeg értékei szignifikáns különbséget mutattak. A csíraszám csökkentése a terméselemek többségét és a terméshozamot is csökkentette, viszont az őszi búza jó alkalmazkodóképessége lehetővé tette, hogy a kisebb vetéssűrűségű állomány jobban bokrosodjon, így a mért terméskomponensek csökkenése nem volt arányban a vetőmagmennyiség változásával. Az őszi búza termesztése során a csíraszám és a vetésidő szorosan összefüggő agrotechnikai tényezők, amelyeket mindig együtt kell értékelni, valamint a fajta- és az évjárathatást is figyelembe kell venni.

Restricted access

Összefoglalás

Szeged-Öthalmon mélyben sós réti csernozjom talajon 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007) 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló) 2 csíraszám- (300 csíra/m2, 500 csíra/m2) és 2 vetésidő-kezelést (október közepe, november eleje) végeztünk. A terméselemzéshez szükséges minták szedését a parcellák aratása előtt, a növények teljes érésének időszakában végeztük. A növények fejlődésének grafikus ábrázolását Sváb-féle kumulatív terméselemzés segítségével értékeltük.

A terméshozam több terméskomponensből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a termés nagyságát. Az egyes ökológiai és termesztéstechnikai tényezők, mint a vetéssűrűség, vetésidő és évjárat lényegesen befolyásolja az őszi búza fejlődését, így az egyes fejlődési fázisok végtermékeit, a terméskomponenseket is. Ezért a terméselemek vizsgálatával sokszor hatékonyabban lehet következtetni az egyes termesztési tényezők hatására, illetve azok esetleges változtatására, mintha csupán a terméshozamot elemeznénk.

Megállapítható, hogy a vetőmagmennyiség csökkentése október közepi vetésnél kisebb kockázatú, mint a november eleji vetésnél. A fajták jól elkülöníthető fejlődési jellemzőkkel rendelkeznek, viszont a genotípusok vizsgált terméselemeit a termesztési és környezeti körülmények (csíraszám, vetésidő és évjárat) jelentősen módosítják.

Restricted access

Relative transcriptions of Aspergillus nidulans dug1-3 (orthologes of Saccharomyces cerevisiae DUG — deficient in utilization of glutathione — pathway genes) and ggtA encoding γ-glutamyl transpeptidase were studied under conditions inducing glutathione degradation. GgtA was induced in all cases when glutathione levels decreased, but addition of yeast extract, which moderated glutathione degradation, enhanced its induction. Although dug2 showed constitutive transcription, dug1 and dug3 were induced by carbon and nitrogen starvation and yeast extract did not caused significant changes in their relative transcription. The in silico reconstructed DUG pathway of A. nidulans is a promising candidate for cytosolic GSH degradation induced by carbon/nitrogen stress.

Restricted access

Abstract

Napping is one of the rapid sensory profiling methods, which was established recently to meet the needs of sensory and consumer researchers. This approach provides a holistic evaluation of the tested sample through their positioning in a 2-dimensional space. The protocol of the analysis is somewhat different from the traditionally applied descriptive methods, like Quantitative Descriptive Analysis. In our review, we focus on the applicability of Napping in the field of fermented goods. The accompanying procedures are also investigated (typically Flash Profiling, CATA, and further methods), in order to understand how the combined datasets facilitate the understanding of the sensory characteristics of the products.

Open access

ERRATUM: MÚLT-JELEN-JÖVŐ a hazai mezőgazdasági talajvizsgálatokban

PAST-PRESENT-FUTURE in Hungarian soil analyses

Agrokémia és Talajtan
Authors: Vona Viktória, Bakos István Attila, Giczi Zsolt, Kalocsai Renátó, Vona Márton, Kulmány István Mihály, and Centeri Csaba
Full access

Kernel samples of two maize hybrids (46308 and 463017) with different levels of resistance to Fusarium ear rot were collected from artificially and naturally infected plants. The spectral characteristics of the samples were analysed with an ASD Fieldspec 3 MAX spectroradiometer in the wavelength range of 350 to 2500 nm using an ex situ method. The different extents of artificial and natural Fusarium infection on the maize kernels resulted in spectral differences detectable with a spectroradiometer. The data showed that for both genotypes the level of Fusarium infection generated by artificial inoculation was significantly higher than that caused by natural infection over a wavelength range of 2030 to 2080 nm. Principal Component Analysis (PCA) on the data set for this range revealed that the first component explained 77.0% of the variability for hybrid 46308 and 97.0% for hybrid 46317.

Restricted access
Növénytermelés
Authors: István Balla, Gábor Milics, József Deákvári, László Fenyvesi, Miklós Neményi, and Márton Jolánkai

Összefoglalás

A talaj felvehető nedvességtartalmának tér- és időbeli változása közvetlenül meghatározza a növénytermesztés sikerességét. Sharma et al. (1993) szerint a növénytermesztés két fontos pillére a víz és a tápanyagok. A felvehető víz felhasználása a növények számára nélkülözhetetlen. Ezt az igényt csak úgy elégíthetjük ki maximálisan, ha ismerjük a talajnedvesség eloszlását a gyökérzónában. A talajnedvesség eloszlásának talajmintákból történő meghatározása drága, sok időt vesz igénybe és laboratóriumi fel szerelést igényel (Sharma et al. 1997).

Ezt a tényt alapul véve határoztuk el, hogy kutatásunkban megoldást keresünk a talajnedvesség mérés problémájának kiküszöbölésére, leegyszerűsítésére.

Vizsgálatunkban Mosonmagyaróváron, egy 2001 óta precíziósan művelt mezőgazdasági táblán talajnedvesség és elektromos konduktivitás méréseket végeztünk, azonos időpontban két különböző mérőműszer segítségével. Az egyik egy hordozható, kézi Spectrum Field Scout TDR-300 talajnedvesség mérő volt, amit a készülékben lévő adatgyűjtő és a beépített RS-232 port segítségével egy GPS-szel kiegészítve 20 cm-es talajmélységig használtunk. A GPS-nek köszönhetően a mért volumetrikus nedvességadatok automatikusan a megfelelő földrajzi koordinátákkal egészültek ki. A másik alkalmazott eszköz egy járművel vontatott Veris 3100, a talaj fajlagos elektromos vezetőképességét mérő, és ugyancsak egy GPS-kapcsolat segítségével azt fel is térképező rendszer volt. A szerkezet menet közben folyamatos mérést tesz lehetővé, ezzel biztosítja a megfelelő számú, kellően reprezentatív adatot. Alkalmazásakor azt a feltételezésünket kívántuk igazolni, hogy a mért fajlagos elektromos vezetőképesség alapján következtetni tudunk a talaj nedvességtartalmára.

A kísérletben a két méréssorozat eredményei között kerestünk összefüggéseket bízva abban, hogy a terepi bejárással járó (a laboratóriumi, szárítószekrényes mérésnél egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb) TDR 300-zal végzett méréstechnológia tovább egyszerűsíthető, amennyiben kellően szoros kapcsolatot találunk a fajlagos vezetőképesség adatokkal.

A két egyidejű méréssorozat adataiból az ArcGIS ArcMap program segítségével talajnedvesség- és elektromos vezetőképesség térképeket készítettünk. Ezek alapján a két módszer között nagyon szorosnak látszott a kapcsolat, amit statisztikai elemzéssel is igazoltunk. A korreláció (minimum r=0,86) meghatározása után regresszió-analízissel hasonlítottuk össze a mérések adatait. Ennek eredményeként is – egy a terepi mérések tekintetében – szoros kapcsolatot találtunk, az R2 értéke minimum 0,7404 volt.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Vona Viktória, Bakos István Attila, Giczi Zsolt, Kalocsai Renátó, Vona Márton, Kulmány István Mihály, and Centeri Csaba

The purpose of the present paper is Authors aim was to deliver a compilation of to summarize the Hungarian soil analysies methods and theas well as to present the advisory system for nutrient management advisory system. Both of them are based on several decades of work. We need to should learn from these past experiences of reasonable and good agricultural practices. We can only apply the present and future results of soil science and find out what direction should we develop, if we were aware of the results of the past and we calculate with their governing effects. The majority of our recent methods are based on historical researches and the present current statesituation of our field of scientific fieldce can only be judged and developed further if we knew the former history of the methodological findings. The recent Hungarian soil analysis system provides useful results that can be used very well today, however, the adaptation of the new international methods , learned from the follow-up of the international trends can might provide open new perspectives in for the Hungarian laboratory analyses methodology. TThe subject is extremely timely because there are hea never- met demand for cost and time effective, environmentally friendly soil analysis methods underpin how actual and hot the topic is. nowadays.

Open access