Search Results

This paper presents the results of two sentence-picture matching experiments investigating how Hungarian preschoolers interpret doubly quantified sentences involving numerical quantifiers. We claim that for Hungarian children, scope interpretation is primarily determined by the structure of the visual representation of the event associated with the given sentence. We found in a series of previous experiments that children’s preferred scope order cannot be derived from either the linear order of quantifiers, or from any other linguistic factor, but seems to be affected by visual cues provided by the picture stimuli. In this follow-up study, we tested two hypotheses, namely: (i) children assign wide scope to the set whose elements are more salient in the visual representation; (ii) children choose the scope interpretation whose visual representation is easier to chunk into identical subevents. The results confirm hypothesis (ii). This converges with the results of former experiments testing children’s interpretation of every and each, according to which children use these quantifiers to quantify over events rather than individuals (cf. Philip 1995, etc.).

Abstract

At dawn on 3 January 2020 local time, the United States targeted and killed Iranian General Qasem Soleimani, which it claimed was an exercise of its right to self-defense. In this analysis, we will examine this operation through the system of jus contra bellum. The airstrike was conducted against a military official of a state, which differs from ‘traditional’ targeted killings, that mostly target members of non-state actors. We will pay particular attention to the antecedents of the attack, as well as the legal reasoning of the United States and the reactions of the international community. The case study will use a critical approach to analyze the claims made in support of the exercise of the US right of self-defense, in particular their lex lata justification. The study concludes that the targeted killing of General Soleimani was unquestionably illegal under the jus ad bellum regime of international law, as the United States was not the victim of an armed attack prior to the operation.

Absztrakt

Célkitűzés: A szerzők a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Mellkassebészeti Osztályán vizsgálták az általuk operált betegek postoperativ fájdalmának mértékét, és egyes fájdalomcsillapítási módszerek összehasonlítását végezték el. Betegek és módszer: A vizsgálat 10 hónapig tartott, 268 thoracotomizált beteg adatait dolgozták fel. A betegeket két csoportba osztották: egyik csoport transdermalisan felszívódó fentanyltapaszt kapott és intraoperativ intercostalis blokád is történt. A másik betegcsoport epiduralis anaesthesiában (EDA) részesült. A műtét napján és további két napig vizuális analóg skála (VAS) felhasználásával mérték a postoperativ fájdalmakat. A vizsgálók feljegyezték a premedikáció és a műtét megkezdése közötti időt, a műtétek idejét, az intraoperativ és postoperativ időben adott gyógyszereket, azok hatóanyagait, valamint dózisait, a beadás idejét. Külön jegyezték azokat az eseteket, amikor intraoperative bordatörés történt. Feljegyezték a törött bordák számát és az operáló orvos személyét is. Eredmények: A szerzők az összegyűjtött adatok elemzése során egyváltozós varianciaanalízist, valamint lineárisregresszió-vizsgálatot végeztek. Az elemzések kapcsán megismert eredmények közül a szignifikáns, illetve az úgynevezett szignifikanciaközeli összefüggéseket közlik. Függő változóként a 0., az 1. és a 2. postoperativ napi fájdalom (f0, f1, f2) szerepelt. Az eredményeket – azok sokszínűsége miatt – a részletes részben mutatják be. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy az általuk bevezetett módszer, a perioperativ transdermalis fentanyltapasz intraoperativ intercostalis blokáddal kiegészítve, kellő hatékonyságú fájdalomcsillapítást ért el, amely – az állandó szérumfentanylszint miatt – úgy a betegek, mint az ápolószemélyzet részére megfelelőnek bizonyult. A módszer alternatívát nyújthat a mellkassebészetben elterjedt epiduralis anaesthesiával szemben.

Összefoglalás.

Hazánk szénhidrogén-kutatás és -termelés szempontjából érett területnek számít. A jelentős méretű előfordulások felfedezése és termelésbe állítása már megtörtént. A közelmúlt felfedezései azonban azt bizonyítják, hogy további felfedezések tehetők az országban. A 3D szeizmikus mérések, a számítástechnikai eszközök és a mérőműszerek fejlődése lehetővé tette, hogy új, kisebb telepeket fedezzünk fel. A pettendi felfedezés 30 kútja akár napi 14,2 ezer hordó olajat is termelhet, amely jelentősen növeli a magyarországi olajtermelést. A Vecsés-2-es kút napi 600 hordó olajat termel. A két Komádiban és egy Álmosdon lefúrt sekély kút naponta 750 hordó egyenérték szénhidrogén-termelést produkál. A Nyékpusztai tömött homokkőből (nem hagyományos tároló) évente 45 millió köbméter gázt és 45 ezer köbméter kondenzátumot terveznek a felszínre hozni. Az új találatok bizonyítják azt, hogy van lehetőség az energiahordozó kutatásában, a felfedezett mennyiségek azonban csak a termelés csökkenését tudják ellensúlyozni. Fontos lenne, hogy más energiaforrásokkal, például a geotermikus energia fokozásával pótoljuk a hiányzó energiamennyiséget.

Summary.

In hydrocarbon exploration and production terms Hungary is a mature area. The significant deposits have already been brought into production. Hungary now is only able to meet a small part of its fossil fuel needs from existing fields in the country, and therefore our supply largely depends on imports. The modern tools such as 3D seismic measurements and geophysical methods to detect seismic anomalies have allowed us to achieve a higher success rate with fewer drillings. New discoveries have also been made recently with the methodology used.

The Hungarian Horizon Energy Ltd. and TDE Services Ltd. in a US/Hungarian cooperation discovered a significant amount of hydrocarbons in the Dráva Basin near Pettend. The development of the discovered oil and gas deposits found in Lower Pannonian formations, Badenian carbonate rocks and Palaeozoic successions doubled the Hungarian oil production.

The planned production of 700-1000 barrels from the Vecsés-2 well drilled by MOL will increase Hungary’s oil production by 5%.

MOL’s shallow gas program aims to discover gas fields at depths of 1,500 up to 2,000 meters. Two wells drilled near Komádi and one at Álmosd could contribute up to 750 barrels of oil equivalent per day for the MOL’s production. This means an annual production of about 44 million cubic meters of gas from these wells.

The Nyék-6 well, located in the northern part of the Békés basin, has the potential to produce 1,6 Bcf (billion cubic feet) of gas and 283 thousand bbl (barrel) of condensate per year, according to production data from the first months of operation. It is estimated that up to ten times of the amount already recovered could be produced from this well.

Exploration and production will be carried out under the five-year Corvinus project, which has been declared a priority investment by the government. The exploration and production will be carried out in a joint venture structure with MVM CEEnergy Zrt. and Horizont General LLC. as 50-50% shareholders.

At the University of Miskolc three research projects on the evaluation and extraction of unconventional hydrocarbons with significant industrial potential are being carried out, which are novel in Hungary. 1) Investigation of unconventional hydrocarbon reservoirs by interval inversion. 2) Investigation of hydraulic fracturing technologies and fracture support systems. 3) Investigation and analysis of low permeability marls, and massive sandstone deposits, research into the operation of unconventional hydrocarbon reservoirs.

Given Hungary’s energy needs, it would be essential to fill the gap with other energy sources. Increasing the domestic geothermal energy production would be a significant step because Hungary has favorable natural conditions in comparison to most foreign countries as the geothermal gradient is about double the average.

Elméleti háttér: A rezíliencia azon jellemzőket foglalja magában, amelyek elősegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetővé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) a lelki ellenálló képesség mérésére kidolgozott eszköz. Cél: A kutatás célja a 25-itemes CD-RISC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 100 fős autoimmun betegcsoport (átlagéletkor = 51,49 év; szórás = 12,87 év) és 164 fős egészséges kontrollcsoport vett részt (átlagéletkor = 43,77 év; szórás = 15,78 év), akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Connor-Davidson Rezíliencia Skála, Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS), Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI). Eredmények: Magyar mintán a konfirmatív faktorelemzés nem igazolta az eredeti rezíliencia-kérdőív 5-faktoros struktúráját, míg a feltáró faktorelemzés 6 faktort eredményezett. A kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,869) volt. A CD-RISC az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a TCI önirányítottságot (r = 0,449; p < 0,001) és együttműködést (r = 0,171; p < 0,05) mérő skáláival; míg szignifikáns negatív együttjárást a TCI ártalomkerülést mérő skálájával (r = –0,558; p < 0,001) és a HADS depressziót (r = –0,477; p < 0,001) és szorongást (r = –0,326; p < 0,001) mérő alskáláival. Egy bináris logisztikus regresszió-analízis eredményei igazolták, hogy a CD-RISC alkalmas az autoimmun beteg és egészséges csoport elkülönítésére a rezíliencia értékek mentén. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a 25-itemes CD-RISC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a rezíliencia mérésére.

Bevezetés: A Caregiver Priorities and Child Health Index of Life with Disabilities (CPCHILD-) kérdőív a sérült gyermekek egészségi állapotának és jóllétének felmérésére alkalmazott eszköz, amely a gondozók szemszögéből értékeli a gyermekek életminőségét. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a Gondozói prioritások és fogyatékossággal élő gyermekek egészségindexének magyar nyelvre történő fordítása, kulturális adaptálása és a magyarországi cerebralis paresises betegcsoporton való alkalmazhatóságának vizsgálata (validálása), továbbá annak megítélése, hogy alkalmas-e a kérdőív a sérült gyermekeket nevelő szülők gondozói attitűdjeinek gyors felmérésére is. Módszer: A kérdőívet a Beaton-féle irányelvek szerint fordítottuk. A magyar nyelvű kérdőív megbízhatóságát az ismételhetőséggel, a megítélők közötti megbízhatósággal és a belső konzisztencia tesztelésével vizsgáltuk, korrelációs együtthatót (ICC) és Cronbach-alfa mutatót számoltunk. A kérdőív érvényességét a látszatérvényességgel és a kritériumcsoport-érvényességgel mértük. A szülői attitűdök vizsgálata során a betegeket járóképes és nem járóképes csoportokba osztottuk, és összefüggéseket kerestünk a kérdőív 7. részében szereplő 36 életminőségi kérdésre adott válaszokkal. Eredmények: Az ismételhetőség vizsgálatakor az ICC 0,96 (95% CI: 0,88–0,98) értékű volt, a Cronbach-alfa az 5. domén kivételével (0,67) meghaladta a 0,70-es minimális küszöböt (0,74–0,97). A megítélői megbízhatóság vizsgálatakor az ICC 0,87 (95% CI 0,70–0,94) eredményt adott. A látszatérvényesség minden kérdésre megvizsgálva meghaladta a 2,0 küszöbértéket (átlag: 3,4 ± 1,34; tartomány: 2,6–4,5). A kritériumcsoport-validitásnál szignifikáns különbséget találtunk a járóképes és a nem járóképes csoportok CPCHILD-pontszámai között. A gondozói attitűdök vizsgálata során különbözött a járóképes és a nem járóképes ICP-s gyermekek szüleinek véleménye az ülő helyzet életminőségben betöltött szerepének fontosságáról (2,89 ± 1,28 vs. 3,51 ± 0,82; p<0,01). Következtetés: Bemutatott munkánk kapcsán általánosan elérhetővé vált magyar nyelven is a CPCHILD-kérdőív, amelynek validitását is igazoltuk. Az az eredményünk, hogy az ülésre és az ülő helyzetben végzett tevékenységekre vonatkozó kérdésekre adott válaszok különbséget mutattak a járóképes és a nem járóképes betegcsoportok között, azt mutatja, hogy a nagymotoros funkciók alapján a IV., V. GMFCS-csoportba tartozó betegek szülei fontosabbnak vélik az ülés képességének meglétét, mint az I., II., III. GMFCS-kategóriába tartozókéi. Eredményeink továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy a CPCHILD-kérdőív használatával nemcsak a gyermekek jólléte, általános egészsége, hanem a szülői attitűdök is megismerhetők, ami tovább segítheti a gyermekek rehabilitációs folyamata során az elvárások és a lehetőségek közötti összhang kialakítását. Orv Hetil. 2023; 164(16): 610–617.

A májátültetés jelenti a gyermekkori végstádiumú májbetegségek egyetlen kezelési módját. A split, majd az ezt követően kifejlesztett élő donoros májátültetés ma már rutinbeavatkozásnak számít, és a gyermekkori átültetések alapját jelentik. Az átlagos Kaplan–Meier-féle meghatározás szerinti 1, illetve 5 éves túlélés 80–90% feletti. A donormáj splittelése során két májbetegen segíthetünk. A bal oldali laterális szegmenteket általában gyermekeknek, a nagyobb jobb oldalt felnőtteknek ültetjük át. Természetesen többféle kombináció jön szóba attól függően, hogy élő donoros vagy split-, vagy redukált májátültetésről van szó. Az átültetéshez szükséges májszövet mennyisége a testsúly minimum 1%-át jelenti. A hazai több mint 340 májátültetés során 27 gyermek (14 parciális graft) májátültetéséről számolhatunk be, és elindult az élődonor-program is. Az alkalmazott technikák eredményeit és szövődményeit is figyelembe véve elmondható, hogy megfelelően szigorú kivizsgálási protokollok betartásával, a sebészi, aneszteziológiai és intenzív osztályos kezelés megfelelő szintű fejlesztésével a hazai átültetések eredményei nemzetközi szintre emelkedtek. Az utolsó 5 év átlagos túlélése 80% feletti volt.